Sokak kedvenc boltja zárhat be 2024-ben: óriási a baj, forrnak az indulatok

A 2024-es költségvetési törvényben megjelent egy rendeletalkotási utasítás Magyarországon. Ennek értelmében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény a következő 14/C. paragrafussal egészül ki: „Az egészségügyért felelős miniszter – az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) egyetértésével – rendeletében határozhat meg az étrend-kiegészítők vagy azok egyes csoportjai tekintetében olyan feltételeket, amely feltételeknek nem megfelelő étrend- kiegészítők – az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint – csak gyógyszertárban vagy az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő üzletekben forgalmazhatóak.”

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy bizonyos vitaminok, gyógyteák, akár fehérjeporok a rendelet hatálybalépésétől csak és kizárólag patikákban vagy ahogy a javaslat szövegezése szólt: „az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő üzletekben” lennének forgalmazhatók. Ezek az üzletek nem jelentenének mást, mint minősített, bio és gyógynövény kiskereskedők szaküzleteit. Ezek azok, a magyar köznyelvben általában bioboltoknak hívott egységek, ahol még mindig hozzáértő eladók segítik a vásárlók eligazodását az étrend-kiegészítők egyre kuszább piacán.

Felháborodás az étrend-kiegészítők kapcsán

A rendeletalkotási utasítás körül azonban forrnak az indulatok. Nagyon sok szereplős játszma ez, és különböző érdekek mentén nagyon súlyos törésvonalak jöttek létre. A témában a Pénzcentrum ezúttal Szabó János Ferenccel, a Bio és Gyógynövény Kereskedők Szövetségének (BIGYOX) elnökével beszélgetett. A szakember a törvényjavaslat kapcsán azzal indított, hogy már maga a szövetségük is egy kényszer szülte szövetség volt, amit ahogy ő fogalmazott „legfőképpen néhány tisztességtelen piaci magatartást tanúsító magyar gyártó miatt kellett meglépni”.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tovább forrnak az indulatok rengeteg magyar kedvenc boltja körül: újabb szereplő szólalt meg

Múlt heti cikkünkre reagált a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (MÉKISZ), így az alábbiakban az ő álláspontjukat ismertetjük.

Szabó János Ferenc arról is beszélt, hogy a szövetségükbe magyar tulajdonú, mikro-, kis- és középvállalkozások tartoznak, amik mintegy 1500 család megélhetését biztosítják. A helyzet viszont nem túl rózsás sokak számára,

a mi kereskedelmi szegmensünk haldoklik, napról napra egyre több olyan kis üzlet zár be, ami vitamin és étrend-kiegészítő forgalmazásával foglalkozik.

- fogalmazott a szövetség elnöke, aki szerint a helyzet fenntarthatatlanságáért egyértelműen a már fentebb is említett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató néhány magyar gyártó a felelős. Fontos információ, hogy a szövetség 2022-ben kezdett el foglalkozni a behatóan a témával, ekkor készítették azt a komplex szakmai előkészítő anyagot, ami az étrend-kiegészítő forgalmazásával kapcsolatos anomáliákat a törvényhozók elé tárta.

Ennek a hozománya lett a 2024-es rendeletalkotási utasítás, aminek a BIGYOX nagyon is örült. „Mi azonnal nekiálltunk és részletszabályokat elősegítendően kidolgoztuk a szaküzlet definícióját, kritériumait. Nagyon sok háttéranyagot készítettünk a kormány részére, ami segíti a munkájukat abban, hogy ez a rendelet részletszabályaiban is egy jó rendelet tudjon lenni” - fogalmazott lapunknak Szabó János Ferenc.

Igen ám, de a változáshoz nem mindenki ugyanúgy állt. A kisvállalkozásokat tömörítő BIGYOX ugyan stratégiai megállapodást kötött a patikák képviselőivel, azonban Szabó János Ferenc szerint a „patikákhoz hasonló pozitív hozzáállást a magyar gyártók képviselői felől már nem érezték”. Az elnök a Pénzcentrumnak hangsúlyozta, ők egyértelműen a magyar fogyasztók érdekeit képviselik, az ő egészségüket előtérbe helyezve akkor, amikor kiállnak amellett, hogy bizonyos étrend-kiegészítők forgalmazását komolyabb szabályozással kellene végezni a jövőben.

Törésvonalak az étrend-kiegészítőknél

Sokan nem tudják, hogy egy vitaminnak vagy étrend-kiegészítőnek önmagában is van kockázata, de főleg akkor, ha kombináltan más vitaminokkal vagy gyógyszerekkel együtt fogyasztják ezeket a szereket. Ezért szerintünk nem lehet kikerülni az árusításuk kapcsán azt az emberi hozzáadott értéket, ami abban testesül meg, hogy a fogyasztó kérdezni tud és válaszol is valaki a kérdésire még azelőtt, hogy eldöntené, hogy egy étrend-kiegészítőt vagy vitamint beszed-e

- fogalmazott Szabó János Ferenc, aki szerint a veszélyességre jó példa a Q10 étrend-kiegészítő szedése például akkor, ha valaki egyébként valamilyen más okból vérhígítót is szed. A kettő kombinációjakor ugyanis nagyon komoly problémák lehetnek. De ugyanígy túl lehet adagolni a vitaminokat is, amiknek szintén negatív egészségügyi kockázatai lehetnek.

Azt szoktam mondani, hogy manapság, ha valakit érdekel mit szed be, az kérdezze meg polcfeltöltőjét vagy biztonságiőrét

- vélekedett Szabó János Ferenc, utalva arra, nem biztos hogy jó irány, ha mindenféle boltban, mindenféle étrend-kiegészítő megkapható. Ezzel szemben a BIGYOX elnöke szerint a gyártóknak kis túlzással azaz alapállásuk, hogy akár még a Nemzeti Dohányboltokban is lehessen étrend-kiegészítőket, vitaminokat vásárolni.

Ez persze az elnöke szerint kimondásra sosem került, mégis a gyártói oldalról egyértelmű az a stratégia, hogy a termékeiket minél szélesebb körbe tudják árusítani. Ez azonban a BIGYOX számára elfogadhatatlan. „Éppen ezért a BIGYOX azt a javaslatot tette a patikákkal közösen, hogy

Magyarországon étrend-kiegészítők és vitamintermékek kizárólag patikákban és minősített bio- és gyógynövény szaküzletekben legyenek árusíthatóak abban az esetben, ha bármelyik készítményben az egy-egy egyedi hatóanyag mennyisége eléri vagy meghaladja a napi ajánlott beviteli érték (NRV) 50 százalékát.

- számolt be Szabó János Ferenc, aki kitért arra is, „mi azt mondtuk a patikákkal közösen, hogy nem hatóanyagokat kell pellengérre állítani, ugyanis azzal nem érjük el azt a célt, ami a fogyasztók biztonságát garantálná. Ezzel szemben kössük ezt az NRV határértékhez minden vitamin és étrend-kiegészítőnél, amire ez vonatkozik.”

Vitamint, de hol?

A helyzet tehát mára világos, a bio és gyógynövény szaküzletek a patikákkal együtt azt szeretnék, hogy bizonyos értrendkiegészítők csak minősített szaküzletekben vagy patikákban legyenek kaphatók. Szabó János Ferenc a kérdésünkre azt is elismerte, hogy az általuk javasolt napi ajánlott beviteli érték (NRV) 50 százalékos határa a gyakorlatban ma a boltokban kapható étrend-kiegészítők zömét magában foglalja.

Ergo a gyártóknak jelen körülmények között ténylegesen sok termékét kellene kivonniuk más boltokban, hogyha a jogszabály ilyen formában születne meg. A jogszabály azonban még nem született meg, Szabó János Ferenc egyébként ezért is a gyártói lobbitevékenységet okolja. További probléma az is, hogy

a magyar gyártók folyamatosan azt a narratívát követik, hogy a BIGYOX-nak az a törekvése, hogy a hazai gyártókat kitiltsa a multik piacáról, ami hatalmas veszteségeket okoznak nekik. Azonban csak, hogy tiszta legyen, a szövetség a javaslatával nem azt mondta, hogy a gyártóknak ki kell vonulnia a multinacionális cégek kiskereskedelmi üzleteiből. Hiszen, amiben a hatóanyag nem éri el ezt a határt, azt ugyanúgy lehetne gyakorlatilag bárhol árusítani

- nyomatékosított Szabó János Ferenc, aki szerint a gyártók elég rugalmasak tudnának lenni egy új szabályozás kapcsán, és egy bizonyos felkészülési idő után bőven tudnának olyan új formulákat alkotni, amik megfelelnének a multinacionális kereskedői láncok üzleteibe. Itt drogéria-, és egyéb kiskereskedelmi diszkontláncokra kell gondolni elsősorban.

Furcsaságok az étrend-kiegészítők forgalmazása kapcsán

Beszélgetésünkben Szabó János Ferenc elemezte a bio és gyógynövény szaküzletek működési nehézségeinek az okát is. Ami véleménye szerint nem abból fakad, hogy ezeknél a kis üzleteknél ne lenne innováció vagy szaktudás arról, hogyan kell ilyen profilú céget működtetni, hanem sokkal inkább abból, hogy „bizonyos magyar gyártók olyan piaci körülményeket teremtettek, amiben mára körülbelül lehetetlenség dolgozni” – fogalmazott a szervezet elnöke.

Hogy egy teljesen élő példát említsek, ma simán előfordul az, hogy egy magyar tulajdonú nagy gyártó gyógyteája egy német diszkontláncnál bruttó fogyasztói áron olcsóbb, mint amennyiért egy bio és gyógynövény szaküzlet a gyártótól nettó értéken be tudja szerezni. Tehát egy szaküzletes, ha bemegy a diszkontba és megvesz 40-50-100 teát egyszerű vásárlóként, akkor jobban megéri neki, mintha magától a gyártótól rendeli be. Ez teljeséggel tarthatatlan

- mondja Szabó János Ferenc, aki szerint halmozottan káros a helyzet, hiszen ha egy vásárló meglátja, hogy egy szaküzletbe kétszer annyiba kerül ugyanaz a tea, mint a multi boltjában, akkor egyből arra gondol, hogy a magyar vállalkozó bizonyos, hogy extraprofit reményében egyszerűen le akarja húzni őt.

A szövetség elnöke szerint nem segít a kialakult helyzeten az sem, hogy maguk a kisvállalkozó szakboltok is egyfajta Stockholm-szindrómában szenvednek. Elmondása szerint ugyanis, ha egy gyártó, egy új terméket szeretne bevezetni, akkor természetesen nem egyből a multiknál kopogtat, hanem a jól bejáratott szakboltba viszi a termékét, és őket veszi rá arra, hogy foglalkozzanak azzal, kezdjék el megismertetni,

Majd egy év után az eladási számokkal betárazva már tud menni a nagy láncokhoz, akik természetesen akarni fogják azt a bizonyos terméket, hiszen a bevezetésével nekik már nem kell foglalkozniuk. Persze a multik nem jótékonysági szervezetek, súlyos árat követelnek majd a későbbiekben minden náluk megjelent termék után. Amit a gyártók már csak a presztízs miatt is kifizetnek, még akkor is, ha azon semmilyen profitjuk sincs

- mesélte a BIGYOX elnöke, aki szerint nem csak a mielőbbi magyarországi helyzet rendezésére van szükség, de arról is tájékoztatták a kormányt, megkeresve a miniszterelnököt is, hogy a nemsokára esedékes soros EU-elnökség kapcsán a magyar vezetés kezelje kiemelten az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos EU-s jogszabályok reformját.

Az elmondottak kapcsán megkerestük a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületét (MÉKISZ). Amint reagálnak, azt is megírjuk.