Újra tarolnak a valódi nullás számlák: megindult a roham a magyar bankokba

Január-februárban több magyarországi bank is bejelentette, hogy a tavaszi hónapok során – többnyire április 1-től – megemelik a lakossági ügyfelek számlaköltségeit. Az emelés mértéke jellemzően megegyezik a 2023-as átlagos éves inflációval (17,6%), bár az is igaz, hogy akad olyan bank is, amely ennél kisebb mértékben növeli/növelte az árakat. De vajon mit jelent mindez a gyakorlatban? Mennyit költ egy átlagos lakossági ügyfél a banki szolgáltatásokra és mi a helyzet a gyakran emlegetett nullás számlacsomagokkal? Léteznek azok egyáltalán?

Az összehasonlíthatóság nehézségei

A különböző számlacsomagok összehasonlíthatóságát nehezíti, hogy nem feltétlen egységes logika mentén történik a különböző díjtételek meghatározása. Elképzelhető, hogy A számlacsomag esetében a számlavezetési díj, míg B esetében az éves kártyadíj a magasabb. Ez a különbség persze még csak kis mértékben bonyolítja meg a dolgunkat, elvégre még ebben az esetben is könnyen kiszámítható, hogy havonta/évente mekkora költségekkel jár A, illetve B számlacsomag fenntartása.

Kicsit bonyolítja a helyzetet, hogy új számlák esetén nem ritkaság, hogy az első évben ingyenes a számlavezetés, esetleg az első évben nem számítanak fel díjat a bankkártyák után. Előfordulhat, hogy a különböző összehasonlításokban ezek az ajánlatok a nullás számlák között tűnnek fel, pedig a második évben már emelkedő díjakra számíthatnak a számlák tulajdonosai. Eme nehézségek ellenére azonban még mindig viszonylag könnyen megmondható, hogy egy ilyen számla esetén milyen fix díjakra számíthatunk az első, illetve a második évben.

Az igazi nehézség azonban csak ezután jön – nagyon nem mindegy, hogy maga az ügyfél hogyan használja a számláját, pontosabban milyen egyéb szolgáltatásokat használ az egyszerű számlavezetésen kívül. Könnyen lehet, hogy A számla számlevezetési díja magasabb, mint B számláé, ám ha az A számla esetében ingyenesek, míg B számla esetében pedig magasak az átutalások díjai, akkor lehet, hogy mi mégis az A számlacsomaggal járunk jobban – feltéve persze, hogy mi minden hónapban sokat szeretnénk utalni.

Az sem példa nélküli gyakorlat, hogy bár a bank alapesetben számít fel számlavezetési díjat, ám azokat bizonyos feltételek teljesülése esetén részben vagy egészben jóváírja az ügyfél számára. Az egyik legnagyobb hazai banknál például ez úgy néz ki, hogy meghatározott mértékű havi összeg beérkezése esetén az ügyfél visszakapja a havi számlavezetési díj felét. Ha ugyanez az ügyfél még meghatározott mértékű megtakarítással is rendelkezik a banknál, akkor a számlavezetési díj másik felét is visszakapja – tehát azokban a hónapokban, amikor mindkét feltétel teljesült, számára ingyenes a számlavezetés.

Ezt a számlát mégsem nevezhetjük nullásnak, elvégre a feltételeket nem teljesítő ügyfelek továbbra is fizetnek. Másképpen mondva, könnyen lehet, hogy ugyanaz a számlacsomag az egyikünk számára ingyenes, míg a másikunk számára kifejezetten drága.

Ráadásul könnyen lehet, hogy van olyan tétel, amit a feltételeket teljesítő ügyfél is fizetni kénytelen, így magával a számlavezetési díj elengedésével még mindig nem vált számára ingyenessé a bankolás.

Akkor mégis mivel számolhatunk?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy tavaly ősszel megjelent tanulmánya szerint 2021-ben egy átlagos lakossági ügyfél évente átlagosan 34 800 forintot költött bankolásra, ami havonta 2 900 forintot jelentett akkor. Amennyiben a fenti összeget korrigáljuk az azóta eltelt évek átlagos inflációs értékeivel, úgy egy átlagos díjazású bankszámla éves költsége 2024-ben 49 ezer forintra emelkedhet, ami már havi 4 083 forintot jelent átlagosan.

Ugyanakkor az idézett tanulmányban talán nem is az a legérdekesebb, hogy havi szinten átlagosan több ezer forintot költünk a banki szolgáltatásokra, hanem az, hogy ezek egyébként csökkenthető vagy el is hagyható tételekből adódnak össze. Látható, hogy a második legnagyobb tételt a készpénzfelvételek és -befizetések alkotják, miközben a fizetési helyzetek többsége már az elektronikus csatornákon keresztül is megoldható, az ingyenes készpénzfelvételi nyilatkozat megtételével pedig havonta maximum két alkalommal, összesen 150 ezer forintig ingyenesen vehetünk fel pénzt az ATM-ekből.

A negyedik legnagyobb tételt jelentő SMS szolgáltatás a legtöbb esetben ma már szinte teljesen kiváltható a bankok telefonos alkalmazásain keresztül elérhető push üzenetek révén. Az ötödik legnagyobb tételt a bankkártyákkal kapcsolatos díjak tették ki, melyek ha nem is szüntethetők meg teljesen, legalábbis csökkenthetők. A különböző kártyatípusok díjai között akár jelentős különbségek is lehetnek, miközben a hétköznapi használat során lényegében mindegy, hogy milyen típusú kártyával rendelkezünk. Érdemes tehát utána nézni a dolognak, mert könnyen lehet, hogy egy egyszerű kártyacserével is már több ezer forintot spórolhatunk éves szinten.

A legnagyobb tételt jelentő számlavezetési díjat – mint már említettük - szintén csökkenthetjük bizonyos feltételek teljesítésével. Persze előfordulhat, hogy a számlacsomagunk erre nem nyújt lehetőséget – ilyenkor azonban válthatunk számlacsomagot, vagy akár bankot is, ha egy másik hitelintézetnél jóval kedvezőbb feltételeket találunk. A számlavezetési díjak és az átutalások díjai között azonban lehet, hogy döntenünk kell – fentebb már utaltunk rá, könnyen lehet, hogy az alacsonyabb számlavezetési díjak magasabb átutalási díjakkal párosulnak, és fordítva.

Mint már említettük, ilyenkor jönnek képbe a saját bankolási szokásaink.

Nézzük a nullásakat

A Pénzcentrum kalkulátorának segítségével megnéztük, melyek azok a számlacsomagok, melyek jelenleg nullásnak, tehát teljesen ingyenesnek tekinthetők. A kalkuláció során 300 ezer forintos havi beérkező jövedelemmel, 5 darab, összesen 100 ezer forint értékű netbankos/mobilbankos átutalással és 2 darab, összesen 15 ezer forintos csoportos beszedési megbízással számoltunk. Kártyahasználathoz 2 darab, összesen 30 ezer forintos készpénzfelvételt (saját ATM-ből) és 50 darab, összesen 150 ezer forintos bankkártyás vásárlást adtunk meg. SMS-értesítést nem kértünk semmiről. A számítás során feltételeztük, hogy leadtuk az ingyenes készpénzfelvételi nyilatkozatot, további mindegyik banktól csak egy ajánlatot vettünk figyelembe.

A Pénzcentrum kalkulátora négyféle költségtípust különít el:

• alapdíjakat – alapvetően a számlavezetési díj tartozik ide, de ide soroljuk az olyan, egyébként ritkábban előforduló díjakat, mint kedvezménycsomagok díjai, számlanyitási díj, postai kivonat díja, e-kivonat díja,
• tranzakciók – átutalások, csoportos beszedések díjai,
• kártyahasználat – bankkártyás vásárlások, ATM-es készpénzfelvételek költségei,
• egyéb díjak – SMS-értesítések díjai, netbank esetleges havi díja, bankkártya éves/havi díja, esetleg a bankkártya kibocsátási költsége.

A felsorolt paraméterek mellett a kalkulátor kilenc számlacsomagot sorolt fel, melyek között jelenleg csupán három olyan található, amely mindegyik kategóriában ingyenességet biztosít, és csupán kettő, amely ezt nem csak az első, hanem a második évben is megteszi:

• a CIB Bank Bankmonitoron keresztül nyitott ECO bankszámlája és
• az Erste Bank úgynevezett Privilégium 2.0 Partner számlacsomagja.

Mint említettük, van egy harmadik csomag is, az UniCredit Bank ún. Partner Aktív Nulla Csomagja – ez a számlanyitást követő első évben ugyancsak nulla forint a fenti feltételek mellett, ugyanakkor a második évtől már 4 416 forint éves bankkártyadíjat kell fizetniük az ügyfeleknek, ami havi szinten 368 forintos költséget jelent.

A lista negyedik helyén a Gránit Bank ún. Bajnok számlacsomagja szerepel, melynek az első évben 1 380 forint (havi 115), míg a második évben 5 172 (havi 431) forint a díja – ez az első évben kizárólag a tranzakciókból, míg a másodikban a tranzakciókból és a bankkártya éves díjából tevődik össze.

Ötödik helyen áll a MagNet Bank ún. Csillag számlacsomagja, amelynél viszont nincs eltérés az első és a második év között – mindkét esetben évi 5 940 (havi 495) forintos díjra számíthatnak az ügyfelek, amely évi 2 376 (havi 198) forint tranzakciós díjból és évi 3 564 (havi 297) forint kártyadíjból tevődik össze.

Itt talán érdemes kiemelni, hogy az eddig felsorolt számlák között úgy volt havi szinten több ezer forintos eltérés a díjak tekintetében, hogy közben a számlavezetési díj mindegyik esetében 0 forint volt. Ez is jól jelzi tehát, hogy egyáltalán nem csak erre a tételre kell figyelnünk, amikor számlacsomagot választunk.

A lista hatodik helyén szereplő számlacsomag az első, amelynél már számlavezetési díjjal is találkozhat az ügyfél – a Raiffeisen Bank ún. Díjnyertes számlacsomagja az első évben 10 584 (havi 882) forintba, a második évben 8 076 (havi 673) forintba kerül. A számlavezetési díj az első évben 366 (havi 31), a második évben 1 464 (havi 122) forint, tehát látható, hogy itt sem ez a legnagyobb tétel. A kiadások nagyobb része a bankkártyához kötődnek – a bankkártya éves díja mindkét évben 6 616 forint (551 forint havonta), ugyanakkor az első évben további 3 597 forint kibocsátási díj is felszámításra kerül (ez az oka annak, hogy eddig nem látott módon az első év költségei a magasabbak).

Az első és a második évben is 10 ezer forint feletti éves költségre számíthatunk a K&H Bank ún. Minimum plusz számlacsomagja esetén – az első évben 10 548 (havi 879), a másodikban 18 864 (havi 1 572) forint lenne az ügyfél kiadása a fenti paraméterek mellett. A számlavezetési díj mindkét esetben 5 196 forint lenne évente (433/hó), ahogyan a tranzakciókkal járó díjak sem változnának (5 352 forint évente, 446 havonta). Jelentős az eltérés viszont a bankkártya éves díjában – ez az első évben 0 forint, ellenben a másodikban már 8 310 forint (693/hó).

Az első és a második év közötti eltérés az OTP Bank ún. Smart szolgáltatáscsomagjánál a legnagyobb, amely a lista nyolcadik helyén szerepel. Ennek jelenleg az első éves költsége 1 956 forint (havi 163), ami 1 044 forint (87/hó) számlavezetési és 912 forint (76/hó) tranzakciós díjból adódik össze. Ezzel szemben a második évben az éves költség már 30 456 forint (2 538 forint/hó), ami 3 502 forint éves kártyadíjból és évi 26 952 (havi 2 246) forint tranzakciós díjból tevődik össze. Utóbbiak esetében külön érdekes, hogy a csoportos beszedési megbízások díja mindkét évben évi 912 forint, ellenben a netbanki/mobilbanki utalások az első évben ingyenesek, míg a második évben már 26 040 forintot tesznek ki éves szinten. (Itt ugyanakkor megjegyzendő, hogy az összehasonlítást némileg torzítja, hogy az OTP Bank már március 1-től érvényesítette az éves díjemelést, míg a többi bank többsége ezt csak április-májustól fogja megtenni.)

Végezetül a lista kilencedik helyén az MBH Bank ún. Kedvezmény számlacsomagja szerepel, melynek éves díja az első évben 43 344 (havi 3 612), a másodikban 31 896 (havi 2 658) forint. A tranzakciók éves díja mindkét évben 17 016 forint (1 418/hó), ahogyan az éves kártyadíj sem változik (8 016 forint). Sőt, a számlavezetési díjban sincs eltérés, az ugyanis mindkét évben 0 forint. Az eltérést az okozza, hogy ennél a számlacsomagnál 11 450 forint számlanyitási díjat kell fizetnie az ügyfélnek, ami így megemeli az első éves költségek mértékét. Ugyancsak az alapdíjak közé soroltuk az e-kivonat díját, amely mindkét évben évi 6 864 forint (havi 572 forint).