SPAR-vezér: A lakosság alapélelmiszerrel való ellátása biztosított, az árazás már más kérdés

Pénzcentrum: A geopolitikai feszültségek, így az orosz-ukrán háború, a jemeni húszi lázadók akciói, vagy épp az Európa-szerte kibontakozó gazdatüntetések mennyire érintik a nemzetközi SPAR Csoport, és benne a SPAR Magyarország működését? Miket tesznek, többek között az ellátási láncok akadozásával kapcsolatos kockázatok mérséklése végett?

Ezek napi szintű kihívásokat jelentenek a kollégáink számára. Nagyon nem mindegy, hogy friss áruról beszélünk vagy nem élelmiszer termékekről. A jó hír ebben a helyzetben az, hogy a frissáru-ellátásunk szinte teljes mértékben Magyarországról, illetve a környékbeli országokból megoldott. Ami pedig a lakosság alapélelmiszerrel való ellátását jelenti, ebben sincsenek mennyiségi feszültségeink. Az árazás viszont már más kérdés. A nem élelmiszer termékek esetében viszont komoly fejtörést okoznak az említett geopolitikai feszültségek, vagy épp az olyan valós esetek, amikor keresztbe fordul egy teherhajó a Szuezi-csatornán. Itt rövid távú megoldás egyszerűen nincs, ezt látjuk az árak folyamatos emelkedésén is. Igyekszünk erre a helyzetre az öt országban működő SPAR Ausztria Csoportban megoldásokat keresni. Régiós kollégáink évek óta azon dolgoznak, hogy minél több termelést visszahozzunk Európába. Ez nemcsak azért jó, mert rövidülnek a szállítási útvonalak, és ez az árakban is jelentkezik, hanem mert így akár egy nonfood termék kategóriában is tudunk magyar beszállítóknak helyzetet teremteni. Az egyik legutóbbi példánk, hogy egy felmosófejet, ami nagyon egyszerű terméknek tűnik, mind az öt országba egy magyar beszállító hozza.

Mennyire veszélyezteti a SPAR Magyarország versenyképességét a 27%-os, világbajnok áfa?

Nagyon. Nézzünk körbe, a szomszédos országokban mindenhol alacsonyabb az áfa, ami erősen fűti a bevásárlóturizmust. A határok mentén lakó magyarok szívesen járnak át a környező országok boltjaiba, ami összességében érezhető kiesést okoz számos termékkategória esetében. Ezt a teljes magyar kereskedelem érzi. De a magas áfa sajnos kedvez a szürkezónában ügyeskedő kereskedőknek is. Egy-egy piacon vagy garázsvásárban annyira alacsony árakkal találkozhatnak ma a fogyasztók, amit csak adókerüléssel lehet elérni - ezt igazolják a NAV rendszeres vizsgálati jelentései is. Ez egy borzasztó hátrány a tisztán és szervezett keretek közt működő kereskedőknek.

Korábban, a Pénzcentrumnak adott interjújában úgy fogalmazott az ún. „extraprofit adó" kapcsán, amit a struktúrája alapján a forgalom alapján kivetett plusz különadónak nevezett, hogy a versenyképesség fenntartása miatt erősen át kell tervezni a költségszerkezetet, és új megállapodásokat kell kötni a beszállítókkal. Sikerült beépíteni a működésbe a terhet? Ki sérült leginkább e tekintetben, az árrésen keresztül a SPAR Magyarország és a beszállítók profitja, esetleg a vásárlók pénztárcája, vagy szétoszlanak a terhek?

Ebben a kereskedők sérültek, és nem csak a SPAR, ha megnézi az éves beszámolókat, látszik, hogy mennyivel esett vissza a szektor jövedelmezősége már tavalyelőtt, a tavalyi beszámolók pedig egyelőre még nem nyilvánosak, de nem lennék meglepve, ha hasonló tendenciákkal találkoznánk. De például a tejágazatban is a GVH lefolytatott egy teljes ágazati vizsgálatot, és megállapították, hogy egyedül a kereskedelmi szektorban volt profitcsökkenés, mind a termelőknél, mind a feldolgozóknál szinten maradt a profit. Ebbe a legtöbbet a kereskedők tették bele.

Ha makrogazdasági szempontból elemezzük a helyzetet, akkor azt látjuk, hogy az inflációra Magyarország lakossága relatíve gyorsan reagált. Visszaesett a fogyasztás, így áremeléseket nem tudtunk átvinni. Ennek nyomán egyértelmű továbbra is, hogy a saját márkás, olcsóbb kategóriájú cikkek forgalma nagyon megnőtt.

Az extra terhek kapcsán azt is jelezte még 2022-ben, hogy erősen meg kell húzni a marketing-büdzsét. Sikerült úgy optimalizálni, hogy a forgalmat ez kevésbé érintse? Alkalmaznak olyan új marketing eszközöket, amelyek gyökeresen átformálták a SPAR marketing-szerkezetét vagy továbbra is a szórólap az úr?

Az, hogy hetente többmilliós példányszámban van szórólapunk, egyelőre standard, bár nagyon várom azt a pillanatot, amikor erre már nem lesz szükség. Az optimalizált marketingbüdzsén belül az online részre egyre többet költünk, nagyon sikeres a MySPAR applikációnk, több 100 ezren használják heti szinten, és itt nagyon sok kedvezményt meg tudtak kapni a fogyasztók. Elindultunk a digitális marketingben, ami nekünk egyrészt költséghatékony, másrészt nemcsak a fiatalabb korosztálynak, hanem nagyon széles rétegnek, aki már a mobiltelefonjával él együtt, annak ez egy nagyon jó megoldás tud lenni.

Normalizálódni látszik az infláció mértéke, közte az élelmiszerinfláció is, ez viszont nem jelenti azt, hogy csökkentek volna a családok terhei, hiszen a fizetések még nem hozták be az jelentős árdrágulást. Mit látnak most a fogyasztói szokások tekintetében, továbbra is lefelé vásárolnak a magyarok? Milyen trendet mutat a kosarak értéke, illetve összetétele?

Azt látjuk, hogy nagyjából ugyanannyiszor jönnek be hozzánk vásárolni, ebben a tekintetben elégedettek vagyunk. Viszont összességében kevesebbet vásároltak nálunk 2023-ban, de úgy látom, idén már utolértük magunkat. Ami viszont nagyon erős tendencia, az az akcióérzékenység, illetve az olcsóbb termékre váltás.

Itt elsősorban a saját márkák a kiemelkedőek, a forgalmunk több mint egyharmada ezen a szegmensen van, ami nagyon jelentős, mert széles a márkaválasztékunk.

Az elmúlt években talán a legnagyobb, vásárlók által is látható innováció az FMCG-szektorban az ún. okos-, önkiszolgáló kasszák elterjedése volt. Várható hasonló retailtechnológiai áttörés a közeljövőben? Ígéretesek például azon fejlesztések, amelyek AI-alapú képfelismerő szoftverekkel karöltve kiválthatják a scannelést, és a lopásvédelemben is áttörést hozhatnak.

Igen, ezek nagyon érdekes technológiák, figyelünk rájuk. Sok éve mondom, hogy a vásárlás legidegesítőbb és legfeleslegesebb része, amikor elővesszük a pénztárcánkat és fizetünk. Nem azért, mert ki kell fizetni az áru ellenértékét, mert az természetes, hanem mert kipakolunk, bepakolunk, a pénztáros áthúzza a termékeket, ez sok felesleges, időrabló mozzanat. Figyeljük ezeket az AI alapú technológiákat, tavaly ki is próbáltunk egy magyar középvállalattal közösen egy ilyen kis, automata shopot, de azt kell látni, hogy jelen pillanatban ez a megoldás csak néhány 10 négyzetméter mozgását képes lekövetni. Bármennyire is modern a technológia, és mindennek a feldolgozására képesek vagyunk, ennyire gyorsan ilyen mértékű információ még nem megy át a kassza rendszerén. Nagyon várom, hogy mikor jön el az a szignifikáns ugrás, ami azt tudja jelenteni, hogy több ezer négyzetméteren, több 100 vásárlónak, több 10 ezer terméknek az egyszeri mozgását le tudja követni egy rendszer. Abban nem vagyok biztos, hogy ez a képalkotás lesz, hiszen van RFID technológia is, azt viszont most még nem tudom megmondani, melyik lesz a befutó. De nagyon remélem, hogy 10 év múlva már nem így fogunk fizetni, ahogy ma tesszük.

2024. április 11-én előadóként Ön is részt vesz a Portfolio Csoport által szervezett, 'RETAIL DAY 2024 - Powered by Pénzcentrum' konferencián. Mit gondol, mik a legfajsúlyosabb kihívások jelenleg, amikre nem csak az FMCG, hanem a teljes kereskedelmi szektornak reagálnia kell? Szükség van-e közös fellépésre?

Ilyen témák minden egyes iparági szektornál előfordulnak. Az egyik örökzöld témánk a munkaerő, és minden, ami ezzel kapcsolatos. Azt minden szektor elmondja, hogy a magyar munkaerőpiac nagyon feszített, hogyan tudunk így továbbmenni, vonzó munkahely lenni, hogyan találjuk meg azokat a kollégákat, akik szívesen dolgoznak vasárnap vagy késő este. A kereskedelmi szektor annyira nem egyszerű munkavállalóként, hiszen nagy rugalmasságot követel, és időben nagyon széthúzott munkaidővel szembesülnek a kollégáink. A munkaerő az egyik olyan gócpont, amire a teljes kereskedelemnek együtt kell rátekintenie. Nagyon örülök, hogy a kereskedelem egy másik minisztériumhoz került, mert nagyon kellene azon dolgoznunk Magyarországon, hogy a kereskedelmi szakma becsületét, értékét jobban megmutassuk, és találjunk olyan szövetségeseket, akik a kereskedelmet is értéknek tekintik, és segítenek a kereskedelmi érdeket érvényesíteni az értékláncban. Itt nemcsak arról beszélek, hogy hogyan szabályozzuk a beszállító-kereskedő kapcsolatot, merre billen a szabályozási környezet mérlegének a nyelve, hanem itt beszélgethetünk az ingatlanpiacról is. És beszélgethetnénk arról is, hogyan lesz egy kasszarendszer rugalmasabb, hogyan felejthetjük el végre a papírblokkokat.

Magyarország messze a legszigorúbb az élelmiszer-biztonsági kérdésekben, például egyre nagyobb a fogyasztói igény az előre elkészített hústermékek iránt. Például egy olasz húspultban teljesen természetes egy saslik jellegű készítmény ahol egy húskocka után van hagyma, meg paprika. Ilyet ma Magyarországon pultban nem forgalmazhatunk, mert a zöldséget és a húst nem lehet együtt tárolni. Amikor ez a szabályozás született, a hűtőláncok még nem voltak ennyire modernek, lehet, hogy ezeket felül kellene vizsgálni. Ezek apró példák, de hogy a kereskedelmi szektor fejlődjön, szükség van arra, hogy a szabályozási környezet a modern fogyasztói igényekhez és a modern kereskedelmi igényekhez adaptálódjon.

Fotók: Kaiser Ákos