Nagy változás érik a magyar boltokban: rengeteg üzletet érint, ezt minden vásárlónak tudnia kell

Január óta működik hazánkban az új kötelező üvegvisszaváltó rendszer, melynek lényege, hogy Magyarországon is elérjük, hogy a műanyagok ne kössenek ki csak úgy az utcán vagy kertekben és a természetes vizeinkben. Ehhez pedig el kell érni, hogy egy fenntarthatóbb műanyag gazdálkodás működjön, melynek egyik pillére, hogy szelektíven kerüljön gyűjtésre, ezzel pedig újrafeldolgozás útján ne állítsunk elő újabb palackokat. Azonban magával a rendszerrel kapcsolatban még mindig számos kérdés tisztázatlan. A Tudatos Vásárlók Egyesületével (TVE) beszélgettünk a témáról, hogy ők mit látnak, hogyan viszonyulnak ehhez az új változáshoz. Gulyás Emese a TVE munkatársa ismertette az egyesület álláspontját a kérdésekben. 

Már a beszélgetést elején hangsúlyozta a TVE munkatársa, hogy alapvetően fontos látni, ha fenntarthatósági kérdésekről van szó, az mindig egy nehéz terep; hogyan lehet a társadalmat kimozdítani egy megszokott működésből? Ehhez motivációt kell gyártani és meg kell könnyíteni a helyes magatartás intézményesülését. 

Arról van tehát szó, hogy fenntarthatóbbá akarjuk tenni a fogyasztói magatartást. Nyilván mindenkinek megvan a saját személyes hozzáállása a fogyasztáshoz. De alapvetően mi is abban hiszünk, az a jó irány, hogy a jó magatartást kell könnyűvé tenni és a rosszat megnehezíteni. És végül is ez a visszaváltó rendszer valahol erről szól, mert ha sok helyen lesznek ilyen automaták, akkor könnyebbé válik a fenntarthatóbb magatartás.

- fejtette ki válaszában Gulyás Emese. De arra is kitértünk a beszélgetés során, hogy alapvetően amellett, hogy irányt kell mutatni a vásárlási szokásokban, az egy nagyon fontos kérdés, hogy milyen termékeket választunk a boltban. A fenntarthatósági kérdés a fogyasztásban csapódik le, ami abban a momentumban dől el, amikor levesszük a polcról a termékeket. 

Tehát, hogyha megveszünk minden olyan dolgot, ami igazából fölösleges, de utána visszavisszük a visszavihető részét, akkor azzal csak egy nagyon picit tettünk a probléma megoldásához. Igazából az lenne a megoldás, ha a legtöbb dolgot eleve nem választjuk ki és vásároljuk meg.

- nyitotta meg a témát a TVE munkatársa. Alapvetően ez egy jó mechanizmus, jobb, mintha csak a fogyasztóra lenne bízva, hogy szeretné-e szelektíven gyűjteni vagy sem. Az is kiderült már az elmúlt évtizedekben, hogy önmagában csak a zöld megoldások, azok nem csökkentik az ökolábnyomot - magyarázta, majd konkrétan a DRS rendszer példáján így fogalmazott: 

tehát, ha a DRS rendszerre gondolunk, akkor ezt úgy lehet értelmezni: ha iható a csapvíz, minek veszünk egyáltalán ásványvizet? A fenntartható megoldás az lenne, ha nem is választanák a fogyasztók ezt a terméket. De sajnos a nagy bevásárlódiszkontok polcainak 1/10-ét ezek uralják le. Tehát a valódi fenntartható megoldás az lenne, ha ezeket a termékeket nem is választanák az emberek.

- kezdte a magyarázatot, és azt is hozzátette, hogy ez így önmagában nem fenntartható, és nem lesz sokkal fenntarthatóbb attól, hogy a palackot visszavisszük. Mivel ezek után megint elindul egy gyártási folyamat, egy logisztikai folyamat, elszállítják ezeket a műanyagokat, újra beolvasztják, és ezeknek mind-mind van környezeti hatása, ami hogyha innánk a csapvizet nem lenne - magyarázta a TVE munkatársa.

De arra ez az új bevezetésre kerülő üvegvisszaváltó rendszer jó, hogy elkezdjük a lakosság figyelmét felhívni a problémára. A DRS rendszer fő motivációs motorja, hogy kvázi fizetni kell a csomagolásért, így motiváltabbak vagyunk, hogy valóban visszavigyük a csomagolást, hogy visszakapjuk a befektetett forintjainkat. Az ilyen fajta ösztönzésről elmondta Gulyás Emese, hogy 

az anyagi ösztönzők mindig jól tudnak működni, tehát hogyha sokkal többe kerülne a csomagolás, vagy ezeknek a termékeknek az ára magasabb lenne, valószínűleg az emberek kétszer meggondolnák, hogy megvegyék-e. Most már látjuk, hogy van ez a probléma, valamit kezdeni kell vele, de igazából az lenne jó, hogyha a megelőző szemlélet dominálna.

- magyarázta és hozzátette, hogy

ez alapvetően végül is egy ’csővégi’ megoldás. Létrehozok egy Földdel kapcsolatos problémát, és utólag valahogy megpróbálom megoldani, de közben sokkal jobb lenne megelőzni

- magyarázta. Arra is kitértünk az interjú során, hogy a fogyasztók edukálása mellett igen fontos megjegyezni és látni, hogy a gyártóknak és vállalatoknak is igen nagy, sőt valójában nagyobb felelőssége is van a fenntarthatóság kérdésében. Ugyanis, ha a gyártók nem állítják elő ezeket a termékeket ilyen csomagolásban, kevésbé lesz probléma a fogyasztói magatartással. A TVE munkatársa erre is részletesen kitért, hogy miért jóval egyszerűbb a vállalti oldalon tenni meg a rendszer szintű változtatásokat:

a fogyasztók nagyon sokfélék. Nagyon különböző lehetőségekkel rendelkeznek, akár anyagi téren. Az emberek tudásszintje is nagyon különböző a témában. Ha csak Magyarországot nézzük, akkor kb. 9 millió különböző emberről van szó. És ehhez képest mondjuk a gyártói oldalon vagy a szabályozás oldalán beavatkozni sokkal egyszerűbb. A fogyasztói oldallal az a probléma, hogy van egy bemeneti oldal, aminek van 9 millió kimenete. Gyártói oldalon meg van egy bemeneti oldal, és van egy kimeneti oldal, tehát egy gombnyomással egy komplett folyamatot át lehet tekerni és ez egy biztos eredményt hoz, szemben a fogyasztói edukációval, ami nem feltétélen. Vagy legalábbis biztos nem olyan mennyiségben és minőségben, mint ahogy arra számítunk

- mondta Gulyás Emese. Természetesen hangsúlyoznánk, hogy

a környezeti problémák felszámolásában, a fenntarthatóbb élet megvalósítása közös felelősségünk, és ugyanúgy fogyasztóként is van benne feladatunk.

Az új DRS rendszer kapcsán, hogy mire számítanak a TVE munkatársa elmondta, hogy 

majd kialakul. De ezt még most nem lehet tudni. Abban azért bízunk, hogy általában azok a dolgok, amik a jó magatartást könnyűvé teszik, szoktak működni. Az árösztönzések nagyon jó motivációt adnak. Reméljük, hogy lesz elmozdulás, de hát ez még nagyon gyerekcipőben van, meg kell nézni az első évet és az alapján meglátjuk

- tudatta álláspontjukat Gulyás Emese. Tehát mindenképp hozhat pozitív eredményeket a rendszer és első lépésnek jó megoldás, de fontos látni, hogy a valódi rendszerszintű változásnak még csak az elején vagyunk. 

A Pénzcentrum kötelező visszaváltási rendszer kutatása

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közösen végez kutatást, hogy felmérje és megvizsgálja, hogy milyen társadalmi hozzáállás jellemzi ezt az átállást. A kérdőív kérdései úgy lettek összeállítva, hogy a legtöbb aspektusból keletkezzen adat arra vonatkozóan, hogy milyen hatással lehet a lakosság mindennapjaira a visszaváltó rendszer, és hogy képet kapjunk arról, hogy milyen az alapvető társadalmi hozzáállás a kérdésben. A kérdőív teljesen anonim és önkéntes, mentes mindenféle gazdasági vagy politikai szándéktól. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrumon megjelenő cikkekben folyamatosan beszámolunk majd. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat!