Magyarok tömegeit verik át ezekben a boltokban: erre kellene figyelni, hogy ne legyen baj

Egyáltalán nem mindegy, kitől és hol vásárolunk egy adott terméket online. A beérkező panaszokból is egyértelműen látszik, komoly gondokat is okozhat egy, elsőre talán fantasztikusnak tűnő ajánlatra azonnal lecsapni - hívta fel a figyelmet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ). A szervezet szerint ha például valamely közösségi oldal marketplace felületén, illetve az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Vinted, Temu vagy Jófogás applikációkban magánszemélytől vásárolunk egy árucikket, jogilag teljesen más helyzetbe kerülünk, mintha azt egy vállalkozás honlapján tettük volna meg. De ugyanígy problémás lehet, ha az online felületen nem a platformot üzemeltető vállalkozás, hanem egy másik kereskedő az eladó fél.

A FEOSZ különböző esetet is felidézett, melyekre mindig érdemes odafigyelnünkk a vásárlásaink során.

A szervezet szerint érdemes tisztában lennie mindenkinek azzal, hogy az online fogyasztóvédelem alapvető szabályairól rendelkező, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályait tartalmazó kormányrendelet csak akkor védi a fogyasztókat, ha kifejezetten fogyasztó és vállalkozás közötti jogviszonyról van szó, azaz amikor a fogyasztó kifizeti vagy vállalja, hogy kifizeti az áru ellenértékét egy vállalkozás számára. Ennek nem csak azért van jelentősége, mert nem árt tudni, kivel szerződünk, hanem azért is, mert a kormányrendeletből fakadó fogyasztói jogok is csak akkor illetik meg a vásárlót, ha a terméket vállalkozástól rendelte. 

Gyakoriak az olyan esetek - írja a FEOSZ -, amikor egy vásárló online platformon, úgynevezett marketplacen vásárol meg egy adott terméket, majd amikor kifogása merül fel a vásárlással kapcsolatban, meglepetten tapasztalja, hogy a marketplace-t üzemeltető vállalkozás azzal utasítja el, hogy nem áll fenn közöttük szerződéses kapcsolat. Sok esetben ugyanis a marketplace – ami lehet akár egy online webáruházként is működő kereskedő – csak a felületet biztosítja más vállalkozások számára, amelyek ezen platformon keresztül érétkesítik termékeiket.

A szervezet szerint ezért nagyon fontos minden vásárlás előtt utánanézni, ki is az eladó valójában: maga a platformot is működtető vállalkozás, vagy pedig egy harmadik fél, amely így csak közvetítőként használja az online felületet. Ez utóbbi esetben ugyanis a vásárló ezen vállalkozással kerül jogviszonyba, így kifogását is vele tudja rendezni. Ha sikerül. Mert ez sokszor egyáltalán nem könnyű, kiváltképp, ha nem jóhiszemű az eladó fél.

Ezzel kapcsolatban a FEOSZ egy hozzájuk forduló fogyasztó példáját is felidézte. Eszerint valaki az eMAG oldaláról vásárolt egy visszapillantó-tükröt tolatókamerával. A termék kipróbálásakor azonban egyértelművé vált, hogy az hibás, az egyik sarka ugyanis törött volt, a kijelzője pedig be sem kapcsolt. Még aznap visszaküldte a hibás tükröt az eMAGnak, amely egy héten belül el is végezte a ”termékellenőrzést”, a hivatalos visszajelzés alapján „a termék megfelelt a visszaküldési feltételeknek”.

A vásárló a pénz visszafizetési opciót választotta, egyébiránt erre hibátlan termék esetén is lehetősége van a vásárlóknak, hiszen a vásárlást követő 14 napon belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. A bejelentés óta közel egy hónap eltelt, a vásárló pedig azóta sem kapta vissza a vételárat. Pedig egy hatályos kormányrendelet szerint a kereskedő szintén 14 napon belül köteles visszatéríteni a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is.

Amikor a FEOSZ segítségét kérő személy újfent kifogással élt az eMAG felé, egy munkatársuk jelezte, hogy az eladó vállalkozásnak kell teljesítenie a visszautalást, mivel harmadik fél az eladó. Azaz – a fenti típuspanaszoknak megfelelően – ebben az esetben az eMAG csak közvetítőként, platformként vesz részt a szerződéskötési folyamatban, az eladó azonban az a kereskedő, amely a terméket forgalmazta. Ám ezt a fogyasztó nem tudta.

EZ IS ÉRDEKELHET

Csalót fogtunk a FB Marketplacen: pénzbüntetéssel, börtönnel fenyeget, ha nem fizetsz az átverőnek

Egyre durvábbak az internetes csalások. Most egy olyan, a Facebook Marketplacen tevékenykedő rosszfiút fogtunk, aki nem áll meg a szimpla csalás kapujában, letiltása után egyből fenyeget is.

A FEOSZ ugyanakkor megjegyezte, mindez nem jelenti azt, hogy a platformot biztosító, de az adott termék tekintetében eladónak nem minősülő vállalkozásnak ne lennének jogszabályi kötelezettségei. Ezek a tevékenységek úgynevezett online közvetítő szolgáltatásoknak minősülnek, amelyek szolgáltatásaik révén lehetővé teszik az üzleti felhasználók számára áruk és szolgáltatások fogyasztóknak való kínálását azzal a céllal, hogy előmozdítsák az üzleti felhasználók és a fogyasztók közötti közvetlen ügyletek kezdeményezését, tekintet nélkül arra, hogy az ügyletekre végül hol kerül sor. Magyarán, platformot biztosítanak a vállalkozás részére, hogy a fogyasztónak egy terméket vagy szolgáltatást kínáljanak.

A szervezet az előző két eseten túl arról is írt, amikor például távol-keleti, rendkívül olcsó webáruháztól rendelünk egy terméket. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő és elsősorban fiataloknak szánt weboldalak ugyanis az alacsony áraival és az ingyenes szállítással érthető módon vonzóak a vásárlók számára, teszik ezt tökéletes dizájnú weblapjaikon. Ugyanakkor két dologgal nem árt tisztában lenni:

egyrészt a termékek minősége jelentős kívánnivalót hagy maga után, másrészt egy esetleges jogvita megoldása is komoly nehézségekbe ütközhet, még akkor is, ha maga az eladó fél esetleg vállalkozásnak minősül. Ne lepődjünk meg tehát, ha egy ilyen oldalról nem a minőségi szempontból legjobb termék érkezik meg, de ha mást kaptunk, mint amit rendeltünk, fogyasztói jogainkkal ilyenkor is megpróbálhatunk élni, csak a valóságban sokkal nehezebb lesz.

Végül a FEOSZ kiemelte azt az esetet is, amikor a fogyasztói problémák úgy merülnek fel, hogy megbízható vállalkozástól vásároltunk. A szervezet ügyfélszolgálatára érkező megkeresések között számos ilyen panasz akad: a leggyakoribb eset, hogy nem a rendelt termék érkezik meg a vásárlóhoz, és amikor ezt a fogyasztó jelzi az eladó felé, gyakran szembesül azzal, hogy a kereskedő elérhetetlen, vagy egyáltalán nem válaszol a megkeresésre. A FEOSZ megjegyezte, sok esetben a 14 napos indokolás nélküli elállási jog kapcsán merülnek fel problémák. Viszont a rendelkezésre álló jogi lehetőségek, ezen belül is a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésekről szóló korányrendelet fogyasztókat védő rendelkezései e körben adottak és jóval nagyobb a megoldási esély, mint a korábban hivatkozott esetekben.

Összességében a fogyasztóvédelmi szervezet arra intett, hogy a legfontosabb védelem az előzetes tájékozódás: kitől vásárolunk, vannak-e az eladónak megfelelő elérhetőségei feltüntetve, esetleges korábbi fogyasztói kommentekből is szerezhetünk információkat. "És végül, nem biztos, hogy a találati listában elsőként feldobott, adott esetben még rendkívül olcsó terméket is árusító webáruház a legmegbízhatóbb palettán, nyugodtan keressünk, kutassunk és hasonlítsuk össze a rendelkezésre álló lehetőségeket minden szempontból, mielőtt jelentős összegeket adunk ki vásárlásunk során" - írták.