Megint a nyugdíjasokon és a szegény családokon csattan az ostor: erre kevesen számítottak 2024-ben

Magyarországon 2023-ban az átlagos infláció 17,6 százalékos volt. Ez a szám 3,1 százalékponttal magasabb, mint amekkorát 2022-ben mértek. Azt lehet tehet mondani, hogy hiába kezdett erőteljesen mérséklődni az előző év vége felé az éves infláció mértéke, az esztendő elején annyira brutálisan magas volt, hogy 2023 igazi inflációs gigaévvé változott. Ezt azt jelenti, hogy 2000 óta igazából kettő olyan év volt, amikor az éves infláció legalább 10 százalékkal meghaladja ez előző évit: 2022-ben és 2023-ban.

A tavalyi éves infláció átlagos mértéke tehát 20 (!) éves távlatban is nagyon erős, és még egy lapáttal rá tudott tenni a 2022-es óriási méretekre is. Ezzel együtt az is kijelenthető, bizony nem minden magyar családra hatott ugyanakkor mértékben a drágulás. A Központi Statisztika Hivatal (KSH) vizsgálja azt is, hogy különböző háztartástípusok mekkora inflációt szenvednek el. Ezt úgy teszik, hogy a különböző felosztású lévő háztartásoknak más és más fogyasztói kosaruk van, amikben a leginkább elfogyasztott javak átlagos drágulása határozza meg, hogy az adott társadalmi csoportnak mekkora inflációt is kell valójában elszenvednie.

Szegények és nyugdíjasok

A legfrissebb összesített adatok egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarországon a nyugdíjasoknak drágult leginkább az életük 2023-ban. Az ő átlagos inflációjuk ugyanis 18,3 százalék volt 2023-ban, miközben az országos átlagos infláció 17,6 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasoknak az átlagnál még 0,7 százalékponttal magasabb inflációval kellett megküzdeniük 2023-ban. Ugyancsak rájárt a rúd az alacsony jövedelmű háztartásokra is, az ő éves inflációjuk is magasabb volt ugyanis, mint az átlagnak. Egészen pontosan 18,1 százalékos.

Mindez azt mutatja, hogy a 2023-as drágulás a két leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportot sújtotta leginkább, a legszegényebbeket és az idősöket. Ezzel szemben, a közepes jövedelmű, a magas jövedelmű, de még a 3 vagy több gyermekes háztartások esetében is az országos átlagos inflációtól elmaradt a drágulásuk. A közepes jövedelműeknek ugyanis 17,7-es, a magas jövedelműeknek 17,1-es, míg a 3 vagy több gyermekes háztartásoknak 17,3 százalékos volt az inflációjuk 2023-ban.

Az adatok tehát azt mutatják, hogy legkevésbé pont a leggazdagabbakat sújtotta a tavalyi évben tapasztalható átlagos drágulás.

Az adatokat elemezve érdemes azt is megemlíteni, hogy 2022-ben is nagyon hasonló volt a helyzet. Akkor az éves, országos drágulás mértéke 14,5 százalékos volt, ehhez képest az alacsony jövedelmű háztartások és a nyugdíjasok háztartásoké holtversenyben 15,2 százalékpontos volt. A különbség tehát akkor is 0,7 százalékpontos volt, és emellett a tavalyelőtti évben is a magas jövedelműek úszták meg leginkább, az ő éves átlagos inflációjuk 13,8 százalékos volt. Két éve már tehát, hogy a rendszerváltás óta eltelt több mint 30 év egyik legsúlyosabb inflációs válsága a legszegényebbeket és a nyugdíjasokat sújtja leginkább, és a leggazdagabbakat legkevésbé.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hatalmas pofon a magyar nyugdíjasoknak: hiába az emelés, feleannyira futja, mint néhány éve

A 2023 nagy részében brutálisan magas infláció az év utolsó hónapjára egészen elviselhető szintre, 5,5 százalékra csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Mi történt a boltokban, mi történt a szolgálatátósokkal?

Méréseihez a KSH rendkívül sok helyről gyűjt adatokat, úgyhogy a friss táblázataik adataival megvizsgálhatjuk azt is, mi történt az élelmiszerek, a szeszes italok/dohányáruk, ruházkodási cikkek, tartós fogyasztási cikkek, a háztartási energia vagy éppen az egyéb cikkek, üzemanyagok, vagy szolgáltatások éves áremelkedésével. És persze azt is, hogy a különböző társadalmi rétegekben ez mennyire halmozottan éreztette a hatását.

Kezdjük az élelmiszerekkel, itt az látszik, hogy míg 2022-ben országosan ezeknek a termékeknek az ára átlagosan 26 százalékkal, addig 2023-ban 25,9 százalékkal nőtt az azt megelőző évhez képest. Lényegében tehát tavaly még ugyanannyival nőttek az élelmiszerek árak, mint ahogy 2022-ben nőttek 2021-hez képest. Ez azt is jelenti, hogy 2021-hez képest mostanra bőven átlagosan 50 (!) százalékkal többe kerülnek az élelmiszerek. 2022-ben viszont a különböző háztartások általában magasabb élelmiszer-infláció volt jellemző, akkor a legszegényebbeknek például 27,3 százalékos volt az élelmiszer-inflációjuk. 2023-ban a legmagasabb értéket a 3 és több gyermekes háztartások tapasztalhatták, rájuk 26,3 százalékos infláció hatott.

A szeszes italoknál és dohányáruknál viszont jóval szolidabb drágulás volt megfigyelhető, mint az élelmiszereknél. Olyannyira, hogy például ennél a termékkategóriánál 2021-ben jobban nőttek az árak 2020-hoz képest, mint 2022-ben 2021-hez képest. A csúcsot persze azért itt is megdöntötte a 2023-as év, amikor országosan átlagosan 15,4 százalékkal nőttek az árak. Sokat mondó adat az is, hogy míg átlagosan a leggazdagabbakra hat a legkisebb infláció, addig ha alkoholról és cigiről van szó máris náluk mérhető a legnagyobb drágulás. 2023-ban ez 16,1 százalékos volt.

A ruházkodási cikkeknél is igencsak más tendenciák figyelhetők meg, mint amilyenek az élelmiszereknél vagy az alkoholos italoknál/dohányáruknál. A ruhák átlagos ára ugyanis 2020-ban és 2021-ben sem változott gyakorlatilag semmit, és még 2022-ben is „csak” egy 5,5 százalékos drágulás volt megfigyelhető országos szinten. Ne feledjük, az élelmiszereknél ugyanez a szám ekkor már 26 (!) százalékos volt. 2023-ban aztán még további drágulásba rohantak a ruhaneműk is, 2022-hez képest még 8,3 százalékkal megdrágultak. Viszont akárcsak 2022-ben, úgy 2023-ra is ez a mértékű drágulás gyakorlatilag minden vizsgált társadalmi csoportot ugyanúgy érintett.

A tartós fogyasztási cikkek statisztikái is érdekesek képet mutatnak. Ezeknél a termékeknél ugyanis a legnagyobb drágulási ár 2022-ben ment végbe. Ekkor országosan 12,2 százalékkal drágultak meg 2021-hez képest. Erre a drágulásra 2023-ban viszont már a töredéke hatott, így tavaly már „csak” 5,6 százalékponttal voltak magasabbak a tartós fogyasztási cikkek árai, mint 2022-ben. Ám a legjobban ezt a drágulás is a legszegényebbek és nyugdíjasok érezték meg.

A háztartási energia árainál azonban ez már koránt sem mondható el. Ezek árainál ugyanis jókora robbanás ment végbe 2022-ben és 2023-ban is. 2022-ben átlagosan 21,7 százalékkal nőttek az energiaárak 2021-hez képest, 2023-ban pedig további 22,1 százalékos drágulás volt megfigyelhető a 2022-hez adatokhoz képest. Akárcsak tehát az élelmiszereknél, úgy az energiánál is sokkal többet fizethetünk most annál, mint amennyit fizettünk 2021-ben. Ráadásul 2023-ban az alacsony jövedelmű háztartásokat kifejezetten rosszul érintette a drágulás. Az ő esetükben az energiaárak 23,4 százalékkal voltak magasabbak a 2022-esnél, ez pedig messze a legmagasabb szám 2023-ban.

Az egyéb cikkek, illetve üzemanyagok esetében is különlegesebb a helyzet. 2020-ban még gyakorlatilag az összes társadalmi csoport esetében csökkentek az árak, aztán 2021-ben már volt egy szignifikáns, átlagosan már akkor majdnem 10 százalékos emelkedés, amire aztán 2022-ben is érkezett további 12 százalékos drágulás. 2023 azonban itt is jócskán rátett egy lapáttal, a már két év alatt több mint 20 százalékos drágulásra érkezett még egy 18,6 százalékos emelés is, tehát már a 2021-es emelt árakhoz képest is 40 százalékkal magasabban vagyunk. Ráadásul itt is elmondható az, hogy a szegényeket érintette leginkább 2023-ban az emelkedés.

A szolgáltatások esetében elmondható, hogyha nem is magas, de azért folyamatos drágulások figyelhetők meg 2020-tól. Igaz, ezek 2020-ban és 2021-ben is 3 százalék alatt maradtak, viszont 2022-ben már 7,1 százalékponttal voltak magasabbak országosan a szolgáltatások árai a 2021-es árakhoz képest. 2023-ban aztán ez is meglódult, a tavalyelőtti adatokhoz képest 13,2 százalékponttal mértek nagyobb árdrágulást. Ez viszont jelen esetben pont az alacsony jövedelműekre hatott legkevésbé, hiszen ők alapból is sokkal kevesebb szolgáltatást vesznek igénybe, mint a tehetősebb csoportok. Éppen ezért nem meglepő, hogy 2023-ban a szolgáltatások drágulásai leginkább a magas jövedelmű háztartások számára éreztették hatásukat, számukra a drágulás 14,6 százalékos volt.

Hogyan változtak az árak havi léptékben

Ha megnézzük az adatokat 2019 év végétől, igazából az utolsó békeév utolsó hónapjától, amitől már csak néhány hónapra volt akkor a koronavírus-világjárvány magyarországi begyűrűzése, akkor azt látjuk, hogy éves alapon már akkor is 4-5 százalékos inflációt tapasztalhattunk 2018 év végéhez képest. Éves alapon az 5 százalékos határt először 2021 szeptemberében léptük át, de a 10 százalékost már 2022 májusában.

Innen viszont nagyon sokáig nem volt megállás, az infláció meredeken vágtatott tovább fölfelé, amíg el nem érte a brutális 2023. januári csúcsot 25,7 százalékon. Mindezt úgy, hogy 2022 januárjában is már 7,9 százalékos drágulást mértünk 2021 első hónapjához képest. A mérséklődés ugyanakkor 2023 februárjától beindult, ezzel véget vetve az ország egyik legsokkolóbb, 2021 júliusa tartó inflációs felívelésének. Az igazán meredek esés áprilistól következett be, és 2023 decemberében éves alapon már 5,5 százalékos inflációt mértünk. Éves alapon 2021 szeptemberében volt példa ugyanerre.

Ugyanezeket a havi adatokat megvizsgáltuk úgy is, hogy nem éves alapon, hanem havi alapon figyeltük meg a drágulás mértékét. A lenti táblázatban tehát azt fogjuk látni, hogy országosan az árakat miként változtak adott hónapban, az azt megelőző hónaphoz képest.

Itt azt látjuk, hogy az árak hónapról hónapra sokáig 1 százalék alatti mértékben, de nőttek, és ez a növekedés folyamatos volt. A hónapról hónapra való 2 százalékpontos növekvést először 2022 augusztusában értük el, rögtön ezután azonban jött a csúcs is, 2022 szeptemberében 4,1 százalékkal került többe átlagosan minden, mint 2022 augusztusában. Ezután olcsóbbak a termékek még mindig csak 2023 májusában lettek, akkor 0,4 százalékponttal csökkentek az árak 2023 áprilisához képest. De ezután azért még mindig nőttek 2023 szeptemberéig.

A szegények és nyugdíjasok kínzó évei

Mivel 2022-ben és 2023-ban az alacsony jövedelmű háztartásoknak, illetve a nyugdíjasoknak kellett a legmagasabb inflációt elszenvedniük, ezért kíváncsiak voltunk, hogy a leginkább fájó, élelmiszer-, és energiafronton hogyan alakult a drágulás mértéke havi szinte, az azt megelőző évhez képest. Mutatjuk az összes háztartás adatait, összevetve az alacsony jövedelműekével és a nyugdíjasokéval.

Az élelmiszerekre vonatkozó adatokból jól látszik, hogy mind a nyugdíjasokat, mind a legszegényebb magyar családokat gyakorlatilag minden hónapban égetőbben érintette az élelmiszerek drágulása, mint az országos átlagot. A csúcs 2022 decemberében volt megfigyelhető, ekkor a legszegényebbeknek 46,7 százalékkal (!) többe kerültek az élelmiszerek, mint egy évvel korábban. De ugyanígy a nyugdíjasoknál is 46 százalék feletti volt ez az érték (46,1%), míg az országos átlag nem érte el a 45 százalékot (44,8%).

Mivel az energiaárak drasztikusan emelkedni kezdtek, ezért még 2022-ben hozzá kellett nyúlni a rezsicsökkentéshez. Ennek jól látszik a grafikonon is az eredménye, az összes háztartásra nézve 2022 szeptemberében 62 százalékkal többe került a háztartási energia, mint amennyibe került 20221 szeptemberében. A csúcs egyébként átlagosan, az alacsony jövedelműek és a nyugdíjasok esetében is 2022 novemberében volt, előbbi kettőnél éves alapon 65,9, és 61,2, míg utóbbinál 68,1 százalékkal került többe a háztartási energia. Az energiaárak kapcsán nem véletlenül egészen 2023 őszéig kellett várni arra, hogy éves alapon csökkenjenek az árak, ami aztán folyamatos is volt.