Ahogy beköszöntött a nyár és vele együtt a kánikula is, egyre többen keresik a felfrissülés lehetőségét a saját kertjükben.

Hiszünk a műfenyőben, a saját bevallásunk szerint pedig a túlfogyasztás és a pazarlás egyáltalán nem jellemző ránk. Karácsonykor a fenntartható döntéseinket kevésbé a környezettudatosság, mintsem a szokások és a gazdasági tényezők befolyásolják - derült ki a MediaMarkt friss kutatásából.
Már lassan megszokhattuk, hogy október végével mindenhol elkezdenek szaporodni a karácsonyi dekorációk. Az üzletek, és már sokszor az emberek is, gyakorlatilag egymásra licitálva kezdik évről éve egyre korábban és korábban kihelyezni a csillogó fényfüzéreket. Magyarország legnagyobb műszaki áruházlánca idén arra volt kíváncsi, hogy mennyire gondolunk az ünnepek alatt a túlfogyasztásra és a pazarlásra? Mennyire befolyásolja a fenntarthatóságra való törekvés a választásainkat, vagy az évnek ennek az időszakában mindent feledve, csak az élményeknek élünk?
Műfenyő vagy igazi? Az évtizedes vita
Az első ilyen centrális kérdés természetesen a karácsonyfa. A mai napig sokan gondolják úgy, hogy a műfenyő környezettudatosabb megoldás, mint egy valódi fenyőfát kivágni. Ezt jól mutatja, hogy a kutatásban résztvevők közel fele (47%) műfenyőt választ idén karácsonyfának, és mindössze 35%-uk ragaszkodik az igazi fenyőhöz. Valójában a műfenyő is lehet egy jó választás, de csak abban az esetben, ha az jó minőségű és több mint 10 évig bírja a gyűrődést.
Ha műfenyő mellett döntenénk, érdemes a PVC-mentes, polietilénből készült, Európában gyártott darabokat keresni. Ezek sokkal környezetkímélőbbek a gyenge minőségű, tömény műanyag társaikhoz képest, melyek gyártásához rengeteg olajszármazékot és ólmot is felhasználnak.
Igazi fát választani tehát alapvetően környezetkímélőbb, hiszen a tévhitekkel ellentétben a karácsonykor kínált fenyőfák nem a természetes erdőkből, hanem faiskolákból származnak, ahol kifejezetten ilyen célokra nevelnek fenyőket, ráadásul az igazi fenyők komposztálással vagy égetéssel hasznosíthatóak hulladékká válásukat követően. Érdekessége az eredményeknek, hogy bár az igazi fenyő állítása többnyire a férfiakra háruló feladat, ami gyakran jár bosszúsággal, mégis, a férfiak preferálják nagyobb számban az igaz fenyőt a műfenyővel szemben.
Az igazán környezettudatos trendek szerint az is egy remek opció, ha a már meglévő eszközeinkből készítünk kreatívan alternatív karácsonyfát, de ez a gyakorlat azért még keveseket győzött meg itthon, a kutatás eredményei szerint úgynevezett DIY fákkal összesen csak 3% próbálkozik meg 2023-ban. Ami viszont meglepő eredmény lehet, hogy a megkérdezettek 15%-a nyilatkozott úgy, hogy semmilyen fát nem állít idén.
Na de mi a helyzet a karácsonyi dekorációval?
Hiába az üzletek korai karácsonyi díszbeborulása, az otthonok ünnepi köntösbe öltöztetése a magyaroknál december végi szokás. A megkérdezettek majdnem fele (47%) ugyan már elkezd kicsit előbb is hangolódni apróbb díszítésekkel, de a karácsonyfával megvárja advent utolsó hetét. 35% nyilatkozott úgy, hogy náluk semmilyen dekor nem kerül fel, amíg nem jött el az ünnepnap.
A díszekből is szeretjük a régieket használni. Azok közül, akik készülnek fenyőfával az ünnepekre, 45% „újrahasznosít” és a már meglévő díszekkel ékesíti a fát. 22%- 21% azok aránya, akik vesznek új díszeket is, utóbbiak csak akkor, ha a régi tönkrement. Elenyésző, mindössze 1% azok aránya, akik minden évben vadiúj köntösbe bújtatják az ünnep központi díszelemét. Karácsony után viszont szeretünk még picit gyönyörködni az ünnepi díszekben. A kutatásban résztvevők 40%-a ugyan leszedi a fát vízkereszt után, de még a fényeket fent hagyja, míg 30% csak akkor veselkedik neki, amikor a jól megérdemelt pihenés után rászánja magát, valamikor később januárban. A fiatalok (16-29 év) esetében jellemző leginkább, hogy még ennél is tovább áll a fa; pontosan addig, amíg bírja.
Fenntarthatóan gondolkodunk, vagy gazdaságosan?
A résztvevők válaszai alapján a magyarok többsége (72%) az ünnepek alatt is igyekszik megfontoltan, a fenntarthatóság jegyében döntéseket hozni és cselekedni. Vannak, akik nem olyan régóta élnek ebben a szellemben, 27% nyilatkozott úgy, hogy az utóbbi időben kezdett el jobban figyelni erre, nem sütnek-főznek olyan sokat és az energiatakarékosságra is jobban figyelnek. Ugyanennyien vallották azt, hogy számukra kimondottan fontos, hogy kerüljék a túlfogyasztást és felesleges vásárlásokat, és az ajándékokat is ennek megfelelően választják meg. Az ünnepek vitathatatlanul legfontosabb momentumai a közös ebédek és vacsorák, és kritikus pontok a fenntarthatóság, azon belül is a túlfogyasztás kérdésében. Kifejezetten biztató és progresszív eredmény, hogy a magyarok mindössze 1%-a nyilatkozott úgy, hogy ami megmarad az ételekből, az a kukában landol.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A többség (52%) igyekszik éppen annyit főzni, ami várhatóan elfogy, ha viszont ez nem sikerül, nem szégyellünk felpakolni, későbbre eltenni vagy elajándékozni a megmaradt ételt. A nők és az idősebbek általában ebből a szempontból körültekintőbbek, mint a férfiak.
A 20-39 éves korosztály az ünnepek alkalmával kevésbé visszafogott, ők nyilatkoztak a legnagyobb arányban úgy, hogy karácsonykor ez abszolút nem szempont és igyekeznek inkább azt tenni, venni és enni, ami nekik és a családjuknak jól esik. A válaszadók közel egyötöde (18%) eleve szerényebb igények szerint él, és nem csinál nagy körítést a karácsony körül, így véleményük szerint a fenntartható fogyasztás náluk adottság, nem kérdés. Az ajándékozásnál korosztálytól függetlenül az elsődleges szempont (60%), hogy hasznos, időtálló ajándékokat ajándékozzunk, amire igazán szüksége van a megajándékozottnak.
Mit kellene még tennünk?
A MediaMarkt kutatása alapján elmondható, hogy a magyarok többségére nem jellemző a mértéktelen vagy túlzott fogyasztás, de ez még nem mindig tudatos, inkább a szokások, vagy az életkörülmények, élethelyzetek befolyásolják. Az ünnepek alkalmával azt tartjuk a leginkább fontosnak, hogy kerüljük az étel- és energiapazarlást (47%), újrahasznosított/újrahasznosítható csomagolóanyagokat (39%) és energiatakarékos égősort válasszunk (37%).
A nők szerint a fákra is érdemesebb jobban odafigyelni, míg a 20-29 éves korosztály arra bátorítana mindenkit, hogy készítsük magunk a díszeinket a sorozatgyártott darabok helyett. A magasabban iskolázottak szerint az is jó megoldás, hogyha élményt és nem tárgyakat ajándékozunk egymásnak karácsonyra.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Brutális hiba, ha egy munkáltató csak a fizetéssel akarja megtartani a dolgozóit: ez ma már kevés
Berta Pétert, a WHC Csoport ügyvezetőjét kérdeztük.
-
Közel 170 háztartási és higiéniai termék lesz olcsóbb ezekben az üzletekben
A PENNY Magyarország által bevezetett árcsökkentés a diszkontlánc vegyi áru választékának csaknem felét érinti.
-
A kozmetikai márkák sikere már nem csak a boltok polcain dől el (+Videó)
A Rossmann Beauty Expo-ra idén több mint 5500-an látogattak el.


