Fontos változás jön a henteseknél, piacokon: az árakat is érinti a legújabb előírás

Jelentős könnyítést jelentett be a vadászoknak és a húsfeldolgozóknak is néhány nappal ezelőtt az Agrárminisztérium: az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételei is egyszerűsödtek. Korábban hentesüzlet nem vehetett át és dolgozhatott fel friss vadhúst, kizárólag csak fagyasztott vadhúst vásárolhatott és értékesíthetett. Az új szabályozás azonban lehetővé teszi a friss vadhús átvételét és az abból származó húskészítmény előállítását is - erről a Portfolio számolt be.

A könnyítés teret adhat annak, hogy a magyarok fokozzák az egy főre jutó éves vadhúsfogyasztást. Annak ellenére ugyanis, hogy hazánk rendkívül gazdag erdőkben és így a vadállományban is, vadhúsból egészen elképesztően keveset, fejenként átlagosan 10 dekagrammot fogyasztunk évente. Megkérdeztük a szakértőt, hogy ennek vajon mi az oka, illetve hogy a könnyítés vajon hozhat-e olcsósodást a vadhúspiacon, illetve segít-e abban is, hogy több vadhús maradjon hazánk területén?

Sok megy exportra, de most könnyebb lehet a henteseknek

A Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara által idén nyáron közzétett összegzésből kiderül, hogy Magyarországon bár évente sok milliárd forintért adnak el vadhúst, annak mindössze a töredéke, alig 10-20% marad itt hazai felhasználásra, a többit exportáljuk. Az utolsó elszámolt évben, 2021-ben több mint hatmilliárd forintot tett ki a vadhús értékesítésének összege.

Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője a Pénzcentrum kérdésére azt mondta, hogy az intézkedés megkönnyítheti a vadhús itthoni forgalmazását is, de oka volt annak, hogy eddig szigorú szabályok mentén történt mindez. Ráadásul most, a könnyítés után szerinte

A vadhús elérhetősége, a forgalmazás megkönnyítése a rendelkezés célja. A hentesek elvileg olyan (pl sertés) húst vehetnek át, ami kellően le van papírozva, vagyis amely esetében egy szakértő meggyőződött arról, hogy az állat egészséges volt, és a vágás szakszerűen történt. A háziállatok esetében ez a telepeken és a vágóhidakon történik. Az elejtett vadat a vadhúsfeldolgozó üzemben ellenőrzik, ahol van erre szakember. Számomra nem világos most, hogy ha a hentes veszi át a vadat, akkor ki ellenőrzi azt, hogy pl. egy őz egészséges volt-e. Eleve: kitől veszi át? Mert ha feldolgozóból vesz tőkehúst, akkor semmi gond. De ha egy vadász lead néha egy-két őzet a helyi hentesnek, az azért aggályos lehet

- fogalmazott a szakértő.

Nagyon kevés vadhúst eszünk

Egy korábbi felmérésből az is kiderült, hogy bár Magyarország kimondottan jól áll erdőterületben és a "fogyasztható" vadállományban, a magyarok elképesztően kevés vadhúst fogyasztanak.

Braunmüller Lajos ehhez azt tette hozzá, hogy természetesen az ár az oka annak, hogy ez így volt. A rendelkezés könnyítésével azonban most ebben is jöhet változás, bár talán ez nem azonnal következik majd be.

Egyértelműen az ár, és nem annyira az elérhetőség a fő oka annak, hogy a magyarok kevés vadhúst fogyasztanak. A vadgazdálkodás a jellegéből fakadóan korlátos kibocsátásra képes, ahol szó sem lehet tömegtermelésről. Bár időről időre próbálkoztak már a vadak félintenzív tartásával és így a klasszikus állattartásba történő bevonásával, ám ezek a próbálkozások nem jártak átütő sikerrel, mert a vadak technológiatűrése messze elmarad a háziállatokétól. A vadak közül például a fácán és a fogoly tartható némileg ellenőrzött körülmények között, ilyen telepek idehaza is voltak a múltban, de általában elmondható, hogy a vadhús ritkább és nehezebben termelésbe vonható, így drágább is

- fogalmazott az Agrárszektor főszerkesztője. Elmondta még azt is, hogy szerintem a könnyítés kapcsán sem lehet, csak egy kicsi árcsökkenésre számítani a vadhúsok piacán.

Ha a helyi társaságok közvetlenül értékesíthetik a vadat a henteseknek, akkor esetleg valamennyit csökkenhet az ár, de ez nem lesz számottevő semmiképp. Sokkal valószínűbb, hogy inkább elérhetőbb lesz a vadhús, és nem csak nagyobb üzletekben, hanem a kisebb henteseknél is megvásárolható lesz

- tette hozzá a szakértő.

Elérhetőbb lesz, de vajon megvesszük?

Gondot okoz az is, hogy bár - a szakértő megállapítása szerint is - elérhetőbb lesz a vadhús, az nem túl valószínű, hogy több is lesz belőle. Mint a fentebb már hivatkozott tanulmány is megállapította: az adatok szerint a magyar vadhús szinte teljes egészében elhagyja az országot.

2021-es információk szerint évente 11 ezer tonna lőttvad-árualap keletkezik hazánkban (ezt a mennyiséget szőrbe, bőrbe, zsigerelve készített állapotú termékre kell érteni). Ebből kb. 6 000 tonna kerül a hazai feldolgozókhoz, 2 000 tonna hagyja el az országot. Az összes feldolgozott vadhús mennyiségnek pedig a 80-90%-át – mintegy 3 500 tonnát – exportáljuk

- írta tanulmányában a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara. Mint a lenti grafikonon is megmutatjuk: leginkább Németországban kelendő a magyar vadhús, de más nyugati országokban is szeretik és fogyasztják.

Braunmüller Lajos szerint jelentős oka van annak, hogy ilyen sok vadhúst exportálunk, hiszen ott jobban van rá fizetőképes kereslet.

Egyértelműen az ára miatt. A magyar vadhús különösen a Kádár-rendszer idején vált értékes exportcikké, amikor a nyugati országok szívesen vásárolták azt. Ez a nyugati vendégek vadásztatása révén, és a hús exportja révén is történt. A hazai erdősültség és vadbőség kedvezett ennek az elmúlt évtizedekben, míg a nyugati vásárlóerő, és a fogyasztási szokások révén a vad kifejezetten jól exportálható termék. Európában különösen Belgiumban magas a vadhús fogyasztása, ahol ez fejenként meghaladja a 4 kilogrammot évente

- zárta gondolatait az Agrárszektor főszerkesztője.