Szemünk előtt a lesújtó igazság: elképesztő, ami a hazai diszkontokban, szupermarketekben történik

Amíg 2019-ben a magyar háztartások éves kiadásainak 17,2 százalékát tette ki az élelmiszerköltség, addig 2020-ban már 18,8 százalékát. Ez 2021-re mérséklődni tudott 18 százalékra, 2022-ben pedig már csak 16,8 százalékot tett ki az Eurostat előzetes adatai szerint. Az EU-átlagot még nem számították ki a tavalyi évre, 2021-ben azonban 14,3 százalékot tett ki, tehát lényegesen kevesebbet, mint a magyar arány volt ugyanebben az évben. GDP-ben kifejezve az Európai Unióban az éves élelmiszerköltések 7,1 százalékot tettek ki 2021-ben, Magyarországon 8,6 százalékot. 2022-ben pedig 8,3 százalékot.

Bár a háztartások arányaiban kevesebb pénzt fordítottak élelmiszerre és nem alkoholos italokra 2022-ben, mint a megelőző években, ez nem jelenti azt, hogy ne ment volna el több pénzük élelmiszerre. Legfeljebb annyit jelent, hogy más kiadásaik arányaiban jobban megnőttek, mint pl. a rezsiköltségek, vagy az éttermi étkezés költsége. Ha számszerűen, forintban vizsgáljuk, mindjárt látható, hogy 2018-tól 2021-ig ezer milliárd forinttal nőtt az éves élelmiszerkiadás, 2021-ről 2022-re pedig 4,7 ezer milliárdról 5,5 ezer milliárdra ugrott ez az összeg:

A kiadások növekedése nem is meglepő annak tükrében, hogy 2022-ben 26 százalékos élelmiszer-inflációval néztek szembe a magyar háztartások. Az igazi horror pedig csak azt követően kezdődött, hogy a hirtelen egekbe szökött árak nem akartak elkezdeni csökkeni. A 2023 januárjában 44 százalékos volt az éves élelmiszerdrágulás, jóval magasabb, mint az általános infláció:

Az elmúlt öt évben jelentősen változtak a vásárlói szokások, 2023-ra pedig a legtöbb magyar kétszer is meggondolja, mire mennyit költsön. A koronavírus világjárvány alatt is már sokat változott a fogyasztás szerkezete: a karanténidőszakban értelemszerűen több élelmiszer, háztartási cikk fogyott, míg kevesebb ruházati termék. A rekordinfláció pedig visszafogta a költéseket azokban a termék- vagy szolgáltatáskategóriákban, ahol nagy volt a drágulás, vagy nélkülözhetőbb a kiadás.

Kevesebb gyümölcs, kevesebb hús kerül a kosarakba

Nem csak azon a téren volt változás, hogy élelmiszerrel szemben mely más kiadásokra megy el több pénze a magyar háztartásoknak. Maga az élelmiszer-fogyasztás is megváltozott. Mivel hivatalos, friss adatok arról nem állnak rendelkezésre, hogy az élelmiszerre fordított költések mekkora százaléka ment el az egyes termékcsoportokra (kenyérre, tejre, húsra, zöldségekre, stb.), ezért a Pénzcentrum megkérdezte a hazai boltláncokat, mit tapasztaltak. Vajon több pékárut fogyasztunk és kevesebb sajtot, vagy több zöldséget, de kevesebb húst?

A válaszokból az körvonalazódik, hogy az árdrágulás valóban átalakította a vásárlói kosarakat. A SPAR azt közölte kérdésünkre, hogy bár a termékkategóriákban a forgalmi részarányokat tekintve stagnálás tapasztalható, "a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt sokkal fontosabbak lettek az akciós ajánlatok, mint korábban, ennek megfelelően nőtt az akciós részarány. A termékek tekintetében pedig a saját márkás cikkek népszerűsége erősödött, forgalmi részarányuk ma már meghaladja a 30%-ot".

A PENNY azt közölte lapunk kérdésére, hogy a tavalyi évhez képest az alkoholmentes italok terén nem történt változás a kategória részarányát illetően, ráadásul még a vásárlók kategóriára szánt költése sem változott a boltlánc 230 hazai egységében. Azt viszont megfigyelték, hogy az üzletekbe betérők tudatosan keresik a promóciókat és előnyben részesítik a saját márkás, alacsonyabb árpontú termékeket a drágább márkatermékekkel szemben - emelték ki.

A különbözö élelmiszerkategóriák kapcsán elmondták: általánosságban elmondható, hogy a kenyereknél nem volt változás a kategória részarányában, azaz nem növekedett és nem is csökkent. Ezzel szemben viszont azt tapasztalták, hogy a napi pékáruban észrevehetően csökkentek volumenek, ami mögött leginkább az elmúlt időszakban tapasztalható infláció állt. Továbbá azt a trendet figyelték meg, hogy az áremelkedés racionálisabb vásárlást eredményezett.

A friss húsok volumene érezhetően csökkent az elmúlt egy évben. A vásárlói szokások az ársapka bevezetése miatt jelentősen átalakultak, és ennek következtében jórészt az ársapkás termékeket keresik. A volumenek leginkább oda összpontosulnak, de a növekvő árak miatt összességében mennyiségcsökkenést tapasztaltunk

- közölte lapunkkal a PENNY a húsárukkal kapcsolatban, hozzátéve, hogy a tejtermékekről általánosságban elmondható, hogy részarányuk stabil és stagnálást mutat. A másik, kiegyensőlyozott táplálkozás szempontjából rossz hír, amit közöltek, hogy 

a friss gyümölcsök elérhetősége folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, az árak pedig itt folyamatosan növekednek. A részarányok tekintetében elmondható, hogy zöldségé inkább növekszik, a gyümölcsé ezzel szemben viszont csökken. A zöldség és a gyümölcs között kezd egyre inkább nyílni az olló, azaz a vásárlók inkább az alacsonyabb árfekvésű, illetve az akciós termékekre kapnak rá, mintsem a különlegesebbekre.

A Lidl azt válaszolta lapunk érdeklődésére, hogy általánosságban elmondható, hogy a kereslet elsősorban az olcsóbb és a csökkentett áron kínált termékeket irányába tolódik el a boltjaikban, melyek esetében minimális növekedés figyelhető meg, míg a drágább termékek iránti kereslet stagnál. Az alkoholmentes kategóriát tekintve megközelítőleg néhány százalékos csökkenés figyelhető meg, mely elsősorban a víz és a gyümölcslevek forgalmában mutatkozik meg.

A pékáruk esetében az olcsóbb kenyerek iránt nőtt meg a kereslet, a tejtermékek részaránya pedig igaz minimálisan, de emelkedett. A húsok esetében nem tapasztalható csökkenés. A friss zöldség- és gyümölcskategóriában növekedés tapasztalható

- közölte lapunkkal a Lidl, hozzátéve, hogy ez a növekedés szerintük az áruházlánc rendkívül széles, minőségi és kiváló ár-érték arányú kínálatának köszönhető, mivel a boltlánc nagy hangsúlyt fektet a frissességre, termékkínálatát folyamatosan fejleszti és mindent megtesz annak érdekében, hogy a vásárlók a legjobb minőséget kapják a lehető legkedvezőbb áron. Jelenleg hetente minimum 150-féle friss zöldség és gyümölcs található meg a polcokon - emelték ki.

A Tesco azt közölte lapunk kérdésére a fogyasztási szokások változása kapcsán, hogy összességében minimálisan nőtt az élelmiszer és az alkoholmentes italok részaránya az összes vásárlást tekintve, legfőképpen a pékség és mirelit termékek, valamint az energiaitalok/üdítők növekvő forgalmának köszönhetően. Ezt részletezve elmondták, hogy nőtt a pékáru részaránya a Tesco teljes eladásában.

A hús esetében nem történt változás összeségében. A hústermékek belül viszont növekedett a pultos termékek részaránya az előre csomagolt termékek rovására. A tejtermékek esetében csökkenés tapasztalható. Főként a sajtok részaránya csökkent az elmúlt hónapokban tapasztalható magas inflációnak köszönhetően. Összességében pedig minimálisan csökkent a teljes kategória súlya

- közölte a Tesco a Péncentrummal. A zödségek, gyümölcsök kapcsán pedig arról tájékoztattak, hogy összeségében a kategória súlya a teljes eladáshoz viszonyítva nem változott, de az alkategóriákban látszik egy kis átrendeződés. A friss zöldségek részaránya csökkent, ugyanakkor nőtt a gyümölcsök eladása. Ennek a két kategóriának az ellentétes mozgása azonban nem okozott lényegi változást a teljes zöldség-gyümölcs kategóriában - írták.

Az elmúlt hónapokban továbbra is a sajátmárkás és akciós ajánlatok felé mozdultak el a vásárlók és ezeket a termékeket részesítik előnyben. A reálkeresetek és a vásárlói kedv javulásával várhatóan ez a trend lassul majd és visszaerősödik a márkatermékek iránti kereslet

- tették hozzá, kitérve rá, hogy a Tesco célja, hogy minél kedvezőbb árakkal segítse a magyar családokat és nyugdíjasokat, és biztosítsa a vásárlók kosarában leggyakrabban előforduló termékek olcsó elérhetőségét.

Az Auchan közlése szerint a vásárlói trendek az elmúlt időszakban úgy változtak, hogy a vásárlók többször térnek be a boltokba, de kisebb kosárértékkel vásárolnak és a jó minőségű, kiváló ár-érték arányú sajátmárkás termékeket választják nagyobb arányban. Azt is tapasztalták, hogy a hatósági ár és az ezt követő kötelező akciózás a termékpályákat felborította. Erre kiváló példa, hogy a 2,8%-os UHT tej eladása az árstop alatt növekedett, majd a kivezetése után drasztikus csökkenés figyelhető meg, ami teljes tejpiac penetrációjára hatással van - írták.

Miért fontos, mi van a kosárban?

A vásárlói szokások változása azért érdekes, mert ebből kiderül, mely termékeken spórolnak a tartósan magas inflációt követően a legtöbben. A vásárlók a saját vásárlói szokásaik alakításával is sokat spórolhatnak a boltokban. A boltok is folyamatosan figyelik, hogy változnak a vásárlói szokások, és ehhez igazítják az akcióikat, a keresettebb termékekből többet tartanak a polcokon.

Túl a boltokon, és a vásárlókon, az inflációs statisztikák szempontjából is fontos lenne tudni, melyik termékkategória milyen súllyal szerepel a fogyasztói árindex kiszámításához szükséges kosárban! Ugyanis jelenleg a KSH a 2021-es évi vásárlói szokásoknak megfelelően súlyozva számítja ki az inflációt, amely így nem feltétlenül mutatja az aktuális helyzetet. Ennél még nagyobb probléma, hogy a nyugdíjasokra vonatkozó nyugdíjas fogyasztói árindexet szintén a korábbi fogyasztási szokásokhoz mérik! Ez pedig nagyban befolyásolja a nyugdíjemelés mértékének meghatározását is. Hogy az infláció számítása hogyan függ össze a vásárlói kosár összetételével és ezen belül a nyugdíjemelés mértékével, azt Farkas András nyugdíjszakértő magyarázta el korábban részletesen.

EZ IS ÉRDEKELHET

Elronthatta a kormány a nyugdíjemelés számítását: ezzel nagyon rosszul járhat több millió magyar

Szakértők szerint a mostani nyugdíjszámítási módszer nem jó, azon változtatni kellene.