Tejfrász a magyar boltokban: így lepik el az olcsó termékek az áruházakat, mi itatnak az emberekkel?

Nagy port kavart nyár végén, ősz elején, hogy a Lidl olcsó sertéshúst importált Magyarországra. A gazdák az árak letörésétől féltek, a diszkontlánc viszont azzal érvelt, hogy a háború kitörése, az infláció, valamint az energetikai árak drasztikus növekedése mind hatással voltak az élelmiszer-kiskereskedelmi piac működésére. Úgyhogy lépniük kellett. Az ügy pikáns részlete egyébként, hogy Magyarország nem önellátó sertéshúsból, ezért az import általános. És ugyancsak általános bizonyos tejtermékek kapcsán is. Most viszont újra szólnak a vészharangok. Ráadásul pont egyes tejtermékek miatt.

Éppen hétfőn, október másodikán adott ki közös közleményt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Tej Terméktanács, akik szerint ismételten az történik, hogy a megfogalmazásuk szerint kétes eredetű import ellehetetleníti a hazai tejipar működését. Most a ludas a hazánkba beáramló külföldi dobozos tej és félkemény sajt.

Történt ugyanis, hogy az uniós nyerstej árak csökkenése a tejtermékek árában is érezhető, aminek köszönhetően az uniós tejtermékek versenyképessége már növekedésnek indult: 2023 első hét hónapjában szinte valamennyi főbb tejtermék európai exportja megerősödött. A friss közlemény szerint ez azonban nem túl a hazai feldolgozóknak.

Jól látható, hogy az újra növekedésnek indult import - különösen a sajt és az UHT tej esetében - piacromboló hatással bír

- írják. Az adatok azt mutatják, hogy az év első felében a belföldi eladások csökkenésével párhuzamosan 4000 tonnával (+11,3%) nőtt a hazánkba érkező külföldi félkemény sajt mennyisége. És hasonló a helyzet a dobozos tejek piacán is. Az első félévben ugyan jóval alacsonyabb bázisról, de közel a duplájára emelkedett a dobozos tej nagykereskedői importja (+48,8%).

Honnan jön a vész?

Adná magát a kérdés, kik árasztják el az olcsó importtal az országot? Emlékezzünk, az Agrárminisztérium szeptember közepén jelentette be, ha az EU nem is, ők meghosszabbítják az ukrán gabonára való behozatali tilalmat. Amit ráadásul ki is terjesztettek. Ezzel kapcsolatban a minisztérium azt mondta lapunknak,

az ukrán termékek importjára bevezetett tilalom hátterében a háború, valamint az annak kapcsán az Európai Unió által az ukrán áruk számára biztosított teljes vámmentesség okozta, ezek rövid idő alatt kibontakozott piac- és kereskedelemtorzító hatásai állnak. Az importtilalom ezért egy rendkívüli helyzetre adott célzott, rendkívüli válasz, csak az ukrán relációra, az indokolt termékekre és időtartamra terjed ki. Ebben a gabonán kívül még a repce- és napraforgómag, a liszt, az étolaj, a méz, egyes húsfélék és a tojás is érintett.

Azt jól látni tehát, hogy az Ukrajnából történő, potenciálisan nagy importtal bíró termékeket a kormány beárazta, és ki is vetette a tiltást. És ahogy látszik, a gabonán kívül bizony itt van már a liszt, az étolaj, a méz, de egyes húsfélék és a tojás is. A tej és tejtermékek viszont nincsenek a listán. Ez azért különösen érdeke számunkra, mert a Pénzcentrum iparági forrásai arról beszéltek lapunknak, ők simán elképzelhetőnek tartják, hogy bizonyos boltláncok olcsó ukrán tejet fognak behozni és teríteni, ez pedig csak idő kérdése.

Jön az olcsó import, de nem Ukrajnából

Ez az információ azonban egyelőre tévesnek bizonyul, ugyanis az utóbbi időben Ukrajnában nem hogy olcsóbb, de mindinkább drágul a tej. Arról nem is beszélve, hogy a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács azt közölte a Pénzcentrummal, hogy a legutóbbi ismert hivatalos adatok alapján Ukrajna 2020 óta nem önellátó tej és tejtermékekből, tehát hosszan tartó, nagy mennyiségeket megmozgató exportra egyetlen európai ország sem számíthat tőlük.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy Magyarország Ukrajnából származó tej és tejtermék importja jelentéktelen a Terméktanács szerint, idén ugyanis az első félévben közvetlenül nem érkezett tejtermékek Ukrajnából Magyarországra. Érdemes azt is megemlíteni, ha már ukrán export, akkor Európában jelenleg Lengyelországba és Moldovába kerül tekintélyesebb mennyiségű ukrán vaj, kazein és tejpor.

De akkor mi árasztja el Magyarországot?

Magyarország – függetlenül az orosz/ukrán konfliktustól – minden évben importál tej és tejtermékeket. A tavalyi évben joghurtokból és sajtokból egyaránt közel 60 000 tonna érkezett az országba, de jelentős például vajimportunk is, amelynek mennyisége 6000 tonna volt az elmúlt évben.

Ezen három termékcsoportból szükség is van az importra, hiszen nem vagyunk önellátók. Tej és tejtermék importunk szempontjából a két legmeghatározóbb exportőr Németország és Lengyelország

- árulta el lapunknak a Tejterméktanács. Ha valahonnan, akkor tehát innen számíthatunk olcsó importra. Ezek a szereplők viszont EU-n belüliek, emiatt minőségügyi problémáktól a vásárlóknak nem kell tartaniuk. Az pedig, hogy miért éppen Németország? Erre a választ már a bevezetőben említett sertéshús kapcsán is megadták a szakértők. A német agráripar rendkívül fejlett és óriási méretekben dolgozik, ezért jóval költséghatékonyabban tud működni, mint a magyar.

Következésképpen, ha a németeken rajta marad az áru, akkor azokat a nagy multiláncok nagyon könnyen, nyomott áron beszerezhetik, majd ezt a nyomott árú vásárlást kihasználva profitábilisan tovább teríthetik más országokban. Ekképpen a termelők, illetve érdekvédelmi szervezetek könnyen összeütközésbe kerülhetnek az egyszeri vásárlókkal, akik ilyen viszontagságos gazdasági környezetben még nagyobb mértékben az árcímkék alapján döntenek a boltok polcai közt vásárolva.

Azaz elsődlegesen az alacsony ár fogja érdekelni őket, nem az, hogy a legolcsóbb tej Magyarországról, Németországból, esetleg Lengyelországból vagy Szlovákiából jött-e.

Ráadásul a Tej Terméktanács a Pénzcentrumnak kifejtette, a piacgazdaság elveinek érvényesítése, a termelés és a piac átláthatósága, a kiegyensúlyozott piaci környezet kialakítása és fenntartása, valamint az ágazati fejlődés elősegítése érdekében együtt dolgoznak a kiskereskedőkkel. Az érdekvédelmi szervezet célja pedig az, hogy a szélsőséges piaci helyzetek, érdekkonfliktusok megelőzhetőek, illetve kezelhetőek legyenek. Majd újra kiemelték,

a tej és tejtermék importra szükségünk van, hiszen nem vagyunk önellátóak egyes tejtermékekből.

Viszont az, hogy az import az adott időpontban olcsó vagy drága, nagyban függ az európai és hazai tejpiaci helyzettől, a kereslet/kínálat egyensúlyától, de például az EUR/HUF árfolyamtól is. De megjegyzik, „időszakonként jóval a tényleges előállítási költségek alatti áron országunkba érkező (félkemény) sajt és az UHT tej okozhat nagy veszteségeket.”