Meddig dagad még a húsbotrány: fájó az igazság az olcsó import árukról, ezek is ellephetik a boltokat?

Óriási port kavart nyár végén, ősz elején, hogy a Lidl nagy mennyiségben kezdett a boltjaiban import, német sertéshúst árulni. A hazai ágazat ezt ugyanis igen zokon vette, és azt kérték számon a diszkontlánctól, hogy sokadmagával megígérték, csak hazai beszállítók hústermékei fogják teríteni a boltjaikban. A hazai termelők és feldolgozók értelemszerűn attól féltek, hogy az áraik beszakadnak majd, és pozíciót vesztenek a kiskereskedelmi óriással szemben.

Ezzel szemben a Lidl úgy reagált, hogy bár elismerték 2021-es vállalásukat, azt is kiemelték, azóta jelentős mértékben megváltozott a gazdasági helyzet. Azt mondák, a háború kitörése, az infláció, valamint az energetikai árak drasztikus növekedése mind hatással voltak az élelmiszer-kiskereskedelmi piac működésére. Arról nem is beszélve, hogy Magyarország egyébként nem önellátó sertéshús terén, ezért amíg ez így marad, borítékolható hogy a jövőben is történnek majd hasonlók.

És, hogy miért német import hús jött tömegével? Raskó György, agrárközgazdász a Pénzcentrumnak elmondta, a diszkont lépése voltaképpen várható volt. Németországban ugyanis most jelentős túlkínálat van sertéshúsból, és még a szállítással együtt is megéri azt Magyarországon eladni. Emlékezzünk, hogy idén áprilisban nagyon hasonló akciózási hullám vonult végig az akkorra már csúcsdrága trappista sajtokon is. Akkor annak a nyomott árú értékesítésnek ugyanez volt a lényege, a készleten maradt nyugat-európai kínálatban tankoltak fel olcsón a magyar üzletek.

Maga a gyakorlat tehát régóta adott, mégis időről-időre egy-egy lépés jóval nagyobb port kavar, mint máskor. Éppen ezért néhány alapvető élelmiszert mi is megvizsgáltunk, vajon honnan érkeznek pontosan a hazai boltokban kapható népszerű élelmiszerek. Emellett megkerestük a legnagyobb hazai kiskereskedelmi szereplőket is, mekkora hazai termékhányaddal rendelkeznek valójában? Sőt megkérdeztük az Agrárminisztériumot is, mennyire veszélyes valójában egy-egy ilyen eseti élelmiszerimport, és ők tartanak-e attól, hogy ez komolyan elharapódzhat.

Van azért külföldi termék a magyar boltokban

A Magyarországon elérhető, kiskereskedelmi láncok webshopjaiban kutatva a legkeresettebb élelmiszerek kapcsán azért szép számmal bukkantunk külföldiekre. Igaz ugyanakkor, hogy az általunk vizsgált élelmiszerek túlnyomó része azért magyar forrásból származik, bőven találni olyan árukat is, melyek nem. Elég rögtön egy pillantást vetnünk a sertéscomb-szortimentre.

Online vizsgálataink során kiderült például, hogy Spar potencionálisan 5 országból is szerez be sertéshúst Magyarországon kívül, ilyenek többet között Ausztria, Románia, Lengyelország, Csehország vagy Németország. De ugyanígy találtunk német sertéshúst a Tesco kínálatában is, ahogy EU-s forrásmegjelenésűt a Kiflinél. Ezeken felül vizsgáltuk az Auchan és az Aldi online elérhető termékeit is, itt vagy csak magyarokat vagy olyanokat találtunk, ahol az online leírás nem tartalmazta a származási országot.

Az általunk vizsgált csirkemelleknél némiképp más volt a helyzet, ott az összes boltban szinte kizárólag és túlnyomórészt magyar baromfikínálattal találkoztunk. De több helyen megjelentek azért román termékek is, miközben belefutottunk görög csirkemellbe is. A trappista sajtok esetében kisebb volt a szórás, ott szinte kizárólag csak magyar terméket találtunk, egyetlen helyen láttunk olyan megjelölést, ami a származási ország tekintetében az EU-t jelölte meg.

Hasonló tendenciákat láttunk a tejeknél is, a boltláncok leginkább magyar tejet terítenek. De egy-két helyen már találtunk szlovák tejet is, ami olcsóbb is volt, mint általában a magyarok. Sokkal nagyobb importmennyiségre bukkantunk viszont a vöröshagyma esetében. A magyar konyha alapzöldségéről az Agrárszektor már májusban megírta, hogy kifejezetten nagy világpiaci hiány áll fenn belőle, ami jócskán hozzájárult a nagymértékű dráguláshoz.

Ez ráadásul ha nem lenne elég, a magyar termelés csupán a hazai fogyasztás 50 százalékát fedezi, ezért ebből az áruból meglepően nagy importra szorul az ország. Mindez természetesen meg is látszik a boltok szortimentjén. A Spar nem kevesebb mint 8 potenciális származási országot jelenít meg Magyarország mellett, ahonnan érkezhet termék. Itt olyan országok szerepelnek, mint Ausztria, Németország, Hollandia, Szlovákia, Görögország, Franciaország, Lengyelország, de még Egyiptom is.

Ezen felül a Tescónál kutatva találtunk osztrák, az Auchanban osztrák és német, illetve az Aldiban szintén osztrák vöröshagymát, a magyar termékek mellett. De ugyanígy a hagymáknál maradva, évek óta tele vannak a boltok spanyol, de még inkább kínai fokhagymákkal. Mindezekből a feljegyzésekből jól látszik, nem egészen egyértelmű mikor gond és mikor nem a hazai szakmának, ha külföldi termékek is megjelennek a boltokban. Persze az mindenképp irányadó, hogyha egy bizonyos élelmiszerből nem önellátó az ország, akkor a keresleti igényeket mindenképp külföldről kell kielégíteni.

De mikor kongatják meg a vészharangot?

Mint ismeretes, szeptember 15-én, miután az Európai Bizottság úgy döntött, nem tartja fenn tovább az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat, Magyarország viszont saját hatáskörben meghosszabbította, sőt ki is terjesztette azt. Az intézkedés kapcsán megkerestük az Agrárminisztériumot, hogy általánosságban mikor lehet az importot annyira „károsnak” bélyegezni, hogy annak ellenében lépések szülessenek.

Az ukrán termékek importjára bevezetett tilalom hátterében a háború, valamint az annak kapcsán az Európai Unió által az ukrán áruk számára biztosított teljes vámmentesség okozta, ezek rövid idő alatt kibontakozott piac- és kereskedelemtorzító hatásai állnak. Az importtilalom ezért egy rendkívüli helyzetre adott célzott, rendkívüli válasz, csak az ukrán relációra, az indokolt termékekre és időtartamra terjed ki. Ebben a gabonán kívül még a repce- és napraforgómag, a liszt, az étolaj, a méz, egyes húsfélék és a tojás is érintett

- válaszolta lapunk kérdésére a minisztérium. Ezen felül azonban kiemelték, hogy a magyar agrárgazdaság összességében nagy haszonélvezője a nemzetközi kereskedelemnek, külkereskedelmi többlete is igen nagymértékű, 2022-ben 3,6 milliárd euró volt. Ebből pedig az következik, hogy a magyar agrárgazdaság és agrárpolitika érdeke is a nemzetközi piacok jó működése, a külkereskedelemben való aktív részvétel pedig alapvetés. A hangsúly pedig a termelékenység és a versenyképesség növelésén van.

Ezt támasztják alá a minisztérium szerint azok a számok, amelyek az elérhető legfrissebb, 2019-2021 közötti adatok alapján megmutatják, hogy ebben az időszakban hazánkban jelentősen több volt a termelés, mint a fogyasztás napraforgó étolajból (325%), baromfihúsból (158%), zöldségből (~128%), és lisztből (117%). Miközben közel azonos volt a termelés, mint a fogyasztás a sertéshús (104%) és a tej, tejtermékek (98%) esetében. És mindössze a gyümölcsfélék (85%), és a tojás (81%) esetében volt érdemi elmaradás a termelésben a fogyasztáshoz viszonyítva.

Mi a helyzet a boltokban?

Az óriási méretűvé duzzasztott Lidl-s sertéshús-botrány miatt kíváncsiak voltunk arra is, hogy az import élelmiszerek mellett a legnagyobb hazai láncok szortimentjük mekkora részét terítik amúgy hazai forrásból:

Penny: Kazatsay Eszter, a PENNY magyarországi kommunikációs vezetője arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy mára a kínálatunkban található 2500 termék (aminek 80 százaléka élelmiszer) közel kétharmadát (több mint 1500 árucikk) magyar beszállítók biztosítják, és több mint 500 sajátmárkás termékük viseli a Magyar Termék védjegyek egyikét.

Tesco: A hipermarket tájékoztatása szerint az élelmiszer-kínálatuk körülbelül 12 ezer terméket tartalmaz, és ezeknek körülbelül a 80 százaléka származik magyar szállítótól.

Lidl: A diszkontlánc arról számolt be lapunknak, hogy a magyar beszállítóktól vásárolt élelmiszereinek értéke az áruházlánc teljes élelmiszer-beszerzésének közel 60 százalékát jelenti. A vásárlók pedig összesen már több mint 4000 hazai termék közül válogathatnak a polcokon. Arról is tájékoztatást kaptunk, hogy a Lidl 2022-es gazdasági évében rekordösszegben, az előző időszakhoz képest 124 milliárd forinttal magasabb értékben vett át termékeket magyar beszállítóitól. A 2022-es gazdasági év eredményeit tekintve a kenyerek és egyéb pékáruk, a tej és tejtermékek, a tojás, a friss szárnyas, marha és sertéshúsok esetében kiemelkedően magas a magyar beszállítók aránya, de számos egyéb kategória esetében is elsősorban magyar beszállítóira támaszkodik a vállalat azoknál, ahol az adott termék megfelelő mennyiségben és minőségben is elérhető.

Spar: Maczelka Márk, a szupermarket-lánc kommunikáció vezetője kiemelte, legnagyobb üzleteikben (Interspar hipermarketek) nagyjából 12 ezer termék található, melyeket 92,9 százalékban hazai forrásokból szereznek be.

Aldi: A diszkonttól megtudtuk, hogy 2023 őszén az állandó szortimentjük mintegy 1800 termékből áll, a kínálatnak pedig több mint 50 százaléka magyar cégektől érkezik, és a vállalat beszállítóival azon dolgozik, hogy ami még nem érhető el hazai forrásból, a jövőben azt is itthonról szerezze be. Kitértek viszont arra, hogy az áruházlánc 2021 vége óta az állandó kínálatában található valamennyi szárnyas-, sertés- és marhahús esetében kizárólag magyar beszállítóktól vásárol terméket, akik csak hazai tartásból, vágásból és feldolgozásból származó friss hússal látják el az áruházlánc valamennyi üzletét. Azt is megtudtuk, hogy a vállalat 2021 ősze óta a friss hús esetében több mint kétszeresére nőtt a rendelés értéke, ami – az elmúlt közel két év során – 14 milliárd forinttal haladta meg a megelőző időszak rendelésállományát. Kitértek arra is, hogy a zöldségek és gyümölcsök esetében jelenleg a termékek mintegy 80 százaléka magyar beszállítású. Igaz, a magyar zöldségek-gyümölcsök aránya folyamatosan változik, melynek oka a termékkínálat változása és szezonalitása. Kiderült az is, hogy a lánc pékárukínálatának zömét 18 magyar pékség biztosítja.

Auchan: A hiper a pontos kínálatáról nem számolt be, azt viszont leírták, hogy több mint 20 ezer magyar termékkel várják vásárlóikat.