Borítékolva volt a húsbotrány a Lidl-nél? Kiderült a fájó igazság az olcsó import áruról

Újból fellángolt a sertéshúsokkal kapcsolatos vita, miután a Lidl boltjaiban olcsó német termékek jelentek meg. A termelők és a feldolgozók a cég korábbi ígéretét emlegetik és félnek az árak beszakadásától - erről lapunk is beszámolt tegnap. Mint a Portfolio is írja, a szakma attól tart, hogy az import letöri a hazai árakat és a termelők még rosszabb alkupozícióba kerülnek a kiskereskedelmi óriással szemben. A lépés kritikusai azt is felróják a Lidl-nek, hogy korábban - más láncokkal együtt - azt ígérték, hogy csak magyar beszállítók hústermékeit forgalmazzák.

A Lidl a Portfolio kérdéseire úgy reagált: valóban vállalták azt, hogy magyar termelők termékeit árulják a boltokban, csakhogy jelentősen megváltozott a gazdasági környezet.

a diszkontlánc 2021 novemberi vállalása óta jelentős mértékben megváltozott a gazdasági helyzet. A háború kitörése, az infláció, valamint az energetikai árak drasztikus növekedése mind hatással voltak az élelmiszer-kiskereskedelmi piac működésére

- reagált az üzletlánc. Ez tehát azt jelenti, hogy míg a vállalás tényét elismerik, muszáj valahol reagálniuk a jelentősen megváltozott környezetre.

Túlkínálat van német sertésből

Raskó György agrárközgazdász lapunk megkeresésére azt mondta, hogy a lépés voltaképpen várható volt, és nem kizárólag azért, amit az áruház kommünikéjében közölt. Megtudtuk, hogy Németországban most jelentős túlkínálat van sertéshúsból, és még a szállítással együtt is megéri azt Magyarországon eladni.

Nem igazán okozott számomra meglepetést, hogy német hús érkezik a Lidlbe, mert az országban jelenleg sertéshús-kiárusítás zajlik, a kínálat ugyanis jóval magasabb a keresletnél. A német agrárpolitika jelenlegi érdeke az, hogy csökkenjen a sertésállomány, a magyar pedig ezzel éppen ellentétes, növekedést szeretnének benne elérni. Ez is egy érthető cél, ugyanis ha megnézzük az adatokat, abból is kitűnik, hogy folyamatosan csökken a magyar sertésállomány. A húsimport ugyanakkor csak rövid távú lesz, éppen a német export időszakossága miatt

- fogalmazott a Pénzcentrumnak Raskó György. Szerinte bár nem lesz hosszú távú a történet, abban egész biztos, hogy a minőségi elvárásokat nem kell lejjebb adniuk a vásárlóknak sem.

A Lidl ezzel a lépéssel csak biztosítja magát, ugyanis mindenképp meg akarnak felelni a kormány által rájuk kirótt szabályoknak, már ami a kötelező akciókat illeti. Ennek a folyománya, hogy jobban megéri a német húst árulniuk, mint a magyar gazdáktól beszerezni, legalábbis időlegesen, még akkor is, ha a cég erre vállalást tett. Azt is hozzá kell tenni, hogy minőséget nézve a magyar vásárlókat semmilyen kár nem éri: a német sertéshús minőségben ugyanott áll, mint a magyar. Amíg azonban az állam ilyen mértékben beleszól a piaci folyamatokba, mint ahogy most történik, addig az áruházláncok, ahol lehet, minimalizálni igyekeznek a veszteséget – itt is ez történik

- mondta még az agrárközgazdász. Hogy mennyire igaza van a sertésállomány csökkenésével kapcsolatban, azt a lenti grafikon is jól mutatja: a KSH adatai szerint a kétezres évek eleje-közepe óta kimutatható a szinte folyamatos zuhanás a sertésállományban, az emelkedés tehát vélhetően nem lesz gyors folyamat.

Nem ez az utolsó ilyen alkalom

Azonban nem csak a sertéshús esetében fordulhat az elő, hogy mint ebben az adott esetben is, import árú jöjjön be az országba ilyen hirtelen és ekkora mennyiségben. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője a Pénzcentrumnak azt mondta, hogy különösen szembetűnő a lengyelek előretörése is bizonyos termékeknél.

Az importnyomás nagyon erős a hazai élelmiszer-ágazat több szegmensében is. A sertéshús mellett a baromfi (különösen a pulyka), a tojás, a tejtermékek (sajtok, joghurtok), valamint a zöldségek és gyümölcsök esetében tűnik fel időnként importáru, amelyet sok esetben kedvezőbb áron kínálnak a boltokban. Itt nem csak német termékekről van szó: több termék esetében is kifejezetten versenyképes lengyel, holland, szlovák, szerb és cseh beszállítókat ismer a piac. Különösen szembetűnő a lengyelek előretörése az élelmiszeripar terén az utóbbi 10-15 évben

- fogalmazott Braunmüller Lajos. Szerinte fontos az is, hogy bár ez az időszak nem lesz hosszú távú, ha sokszor előfordul, akkor a termelők mellett az egész magyar élelmiszeriparra negatív kihatással lehet a folyamat.

A problémát nem annyira a termelők, mint inkább az élelmiszeripar érzi. A veszteséget nehéz számszerűsíteni, de az mindenképpen valós gondot jelent nekik, hogy a hosszútávon kialakult, kölcsönösen kedvező együttműködések megkérdőjeleződnek az importáru előnyben részesítésével. Fontos leszögezni, hogy az import esetében sokszor nem tartósan olcsó kínálatról van szó, hanem időről időre feleslegessé váló, dömpingáron levezetett készletek jelennek meg a boltokban. Ezeket a rövidtávú előnyöket a kiskereskedelem érthetően kihasználja, ám az élelmiszeriparnak problémát jelent az, hogy a piac később ezekhez az alacsony, hosszabb távon a külföldi cégek által sem tartható árakat veszi alapul

- tette hozzá a szakértő. Végezetül azt is megtudtuk tőle: bár nem tudni, mennyi ideig tart az, hogy a Lidl-ben nem magyar húst kapunk sertésből, valószínűsíthető, hogy nem ez volt az utolsó alkalom.

Németország sertéshús-termelése és feldolgozása is jelentős, nagyon fejlett és versenyképes. A teljes sertés-termákpályát - a malacelőállítástól a sertéstartáson és vágáson át a húskészítmények előállításáig - nagyfokú hatékonyság, automatizáltság jellemzi. Ennek megfelelően az egy egységre (például egy kiló darálthúsra) jutó költség alacsonyabb, ezért fordulhat elő az, hogy a német áru még ideszállítva is olcsóbb, mint a magyar. A hazai sertéstartást ma már jellemzően a nagyobb, tőkeerősebb szereplők végzik, és a nagyobb vágóhidak is hatékonyan működnek - igaz, valóban nagy és hatékony vágóhíd csak néhány akad idehaza. A versenyképességi lemaradás inkább a húskészítmények esetében van, különösen az alacsonyabb hozzáadott értékű termékek (például gépsonkák, virslik, egyszerűbb felvágottak) esetén szembetűnő, hogy a német áru rendre olcsóbb, mint a magyar

- mondta az Agrárszektor főszerkesztője.

Miért van mindez?

Idén észrevehetően csökken a magyar termékek aránya a vásárlói kosarakban, és ez a folyamat most várhatóan erősödni is fog az importdömpinggel - ezt reagálta a Pénzcentrumnak Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke, mikor erről kérdeztük.

Sajnos az idei évet az jellemzi, hogy a magyar élelmiszeripar belföldi értékesítése nagyobb mértékben csökken, mint az élelmiszerkereskedelmi forgalom. Ez azt valószínűsíti, hogy a magyar termékek polcfelületet veszítenek, illetve arányuk némileg csökken a fogyasztói kosarakban. Ez a folyamat a sertéshúsok és a húskészítmények esetében is érzékelhető

- mondta lapunknak Éder Tamás. Kitért még arra is, hogy a piacon most nem szokványos folyamatok zajlanak, ami az egyik okozója lehet a dömpingnek - többek között megemlítette a másik két szakértő által is említett túlkínálatot.

Az olcsó sertéshúsimport mögött vélhetően több tényező is áll, de a pontos választ erre az importőr tudná megadni. Az európai sertéshúspiacot most szokatlan piaci folyamatok jellemzik. Az élősertés ára az elmúlt másfél év során megduplázódott és ezt a növekvő önköltséget a húsipar nem tudta beépíteni az átadási áraiba, így ez a költségnövekedés még nem épült be a fogyasztói árakba sem. Ugyanakkor a sertéshúsfogyasztás az Unió szinte minden országában csökken, ami időszakos sertéshús többleteket okozhat egyes külföldi vágóhidaknál. Az import mögött tehát állhat olyan felesleges készlet, aminek a levezetése gyakorlatilag bármilyen áron megérte annak a vágóhídnak, ahol ez a készlet keletkezett. Ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a múlt héten egynapos fogyaszthatósági idővel rendelkező import hús került nagy mennyiségben akciózásra az egyik kiskereskedelmi láncban

- fogalmazott Éder Tamás. Hozzátette azt is, hogy természetesen a magar és a német sertéságazat méretei is különbözőek, ebből is fakadhat a német túlkínálat.

Nem tekinthetünk el ugyanakkor attól sem, hogy a magyar húsipar mérethatékonysági problémákkal küzd például a német húsipar nagy szereplőivel szemben. Ugyanakkor a hatékonyságbeli különbségek, figyelembevéve a drága szállítási költségeket is, nem adnak magyarázatot arra az árkülönbségre, ami az elmúlt héten láthatóvá vált a polcokon

- zárta gondolatait Éder Tamás.