Tönkreteheti a magyar gazdaságot a kötelező akciózás? Így hathat a GDP-re az intézkedés

Legfrissebb elemzésében az Oeconomus azt írja: kutatások bizonyítják, hogy minél szerényebb egy háztartás jövedelme (alsóbb jövedelmi tizedbe, azaz alsóbb decilisbe tartozók), annál nagyobb súlyt képviselnek fogyasztói kosarában az alapvető szükségleti cikkek (pl. élelmiszer, rezsiköltségek), míg a magasabb jövedelmű háztartások piaci szolgáltatásokat vesznek igénybe arányaiban többször. Ez az ún. Engel-törvény: egy háztartás jövedelmének növekedése esetén csökken az élelmiszer jellegű kiadások aránya (HOLD Lexikon).

Az élelmiszerárak drágulása az alacsony jövedelműeket érinti leginkább, ráadásul e társadalmi rétegek – jövedelmeiket többnyire bérből és nyugdíjból szerzők – kevésbé tudnak az infláció ellen védekezni jövedelmi vagy megtakarítási oldalon. Ezért is van szükségük védelemre, melyre az árstopok mellett a kötelező akciók adnak lehetőséget. Az alsó decilisekbe tartozók fogyasztásának fenntartása gazdasági érdek is, mivel vásárlásaik csökkenése a GDP alakulására is negatívan hat.

A magas élelmiszer-infláció összességében a kiskereskedelmi üzletekben a kereslet csökkenéséhez vezetett. A KSH adatai szerint az élelmiszerek forgalma tavaly nyár óta folyamatosan visszaesést mutat az előző év azonos hónapjához mérten. Emögött elsősorban a keresetek reálértékének csökkenése áll (a magas infláció miatt adott bérből kevesebbet tudnak vásárolni).

A vásárlások látható visszaesése késztette a nagyobb üzletláncokat az év elejétől kezdve különféle akciók és akár tartósabb árcsökkentések bevezetésére is. Ezzel egy, a vásárlókért folyó "árháború" bontakozott ki. A további árcsökkentéseket és a fogyasztás visszatérését ösztönözhetik a kötelező akciók is. A hazai infláció jelenlegi várakozások szerint az év második félévben már dinamikusabban lassul, mely az év vége felé ismét elhozhatja a reálbérek növekedését. Ez pedig fellendítheti a lakossági fogyasztást és megtakarítást egyaránt.

Az MNB márciusi vizsgálata alapján "2022 második felében megnőtt az infláció költségtényezőkkel nem magyarázható része, ami magasabb profiteredményekre utal [...] Míg a feldolgozott élelmiszerek és az üzemanyag esetén erős profithatás azonosítható, az élelmiszeráraktól szűrt maginfláció esetén a COVID-járvány idején elveszett profit bepótlása történt meg. A feldolgozott élelmiszerárak esetén a jelenlegi becsült profithatás jóval a COVID-járvány előtti szintje felett alakul (fenti ábra, bal panel), így ott nem a kieső profitok visszapótlása valósult meg, hanem a korábbinál magasabb árrés. Szintén jelentősen emelkedett az üzemanyagok árrése az üzemanyagár-sapka elengedését követően (fenti ábra, jobb panel). Ez utóbbi valószínűleg az üzemanyagár-sapka idején kieső profitok kompenzálásához kötődhet".

A francia kormány március elején kötött megállapodást a nagyobb kiskereskedelmi láncokkal számos élelmiszer árának önkéntes korlátozásáról, ún. „inflációellenes negyedév” bevezetéséről. Áprilistól júniusig tart a francia „akciós időszak”, melynek költségeit az élelmiszerláncok vállalták.

Egyelőre kérdéses még az intézkedés eredményessége, hozott-e érdemi árcsökkenést. Áprilisban 6,9%-ra gyorsult a francia infláció a márciusi 6,7%-ról, majd májusban már érdemi lassulást mutatott 6,0%-ig (Eurostat). Az intézkedés szociális eredményei viszont tagadhatatlanok, „a legolcsóbb termékek elérhetőségével segítettek az alacsony jövedelmű háztartások anyagi helyzetén” - erről korábban a Portfolio is írt.

Tavaly októberben léptek Görögországban az infláció ellen, ahol egy átlagos fogyasztói kosarat állítottak össze élelmiszerekből és ezeknek az árát fogták vissza. 31 termékkategóriát határoztak meg, ezekből egy termék található kedvezményes áron az élelmiszerüzletekben. Itt nem volt meghatározva az akció mértéke. Az intézkedés tavaly novembertől lépett életbe.

Az intézkedés konkrét hatása még nem egyértelmű, általánosságban az élelmiszerek drágulása volt látható az akciós hónapok többségében. Áprilisban viszont már mérséklődtek az élelmiszerárak márciushoz képest, mely jele lehet a fordulatnak Görögországban. Az általános inflációs nyomás enyhül Görögországban, az infláció tavaly decemberben még 7,6%-on állt (év/év), idén májusra 4,1%-ig lassult fokozatosan (Eurostat).