Sajtburger ízű fánk? Elsőre bizarrul hangzik, de egy kíváncsi TikTok-felhasználó megkóstolta helyetted!

Ez lesz a legnagyobb baj az árfigyelő rendszerrel: becsapva érezhetik magukat a magyar vásárlók?
A júliusban bevezetésre kerülő online árfigyelő rendszer az élelmiszerek napi árát közli majd, ezzel elviekben fokozza az árversenyt a boltok között, így árleszorító, inflációmérséklő hatást remélnek tőle. Csakhogy a G7 cikke szerint mivel adatközlési kötelezettség a Gazdasági Versenyhivatal felé csak egy bizonyos bevételhatár fölött keletkezik, a vásárlók azoknak a boltoknak az árait látják majd, amelyek között egyébként is éles a verseny. Vagyis a drágább kisboltok eleve benne sem lesznek az "átlagban", amit az árfigyelő rendszer mutat.
A héten megjelent részletszabályok szerint július 1-től az előző üzleti évet több mint 100 milliárd forint nettó árbevétellel záró kereskedőknek naponta kell feltölteniük hatvanféle élelmiszer árát. Bár részletes lista még nincs, a kormány közlései szerint a sertéscomb, fehér kenyér, a 1,5%-os ESL tej, trappista tömbsajt, lédig idared alma, virsli, margarin, vaj, és a spagetti tészta valószínűleg a figyelt termékek között lesz. A szabályozás kimondja azt is, hogy a közeli szavatossághatár miatti akciós árakat nem lehet napi árként feltölteni.
A 100 milliárdos árbevételhatár miatt az olyan nagyobb kiskereskedelmi üzletláncok, mint az Aldi, a Lidl, a Spar vagy a Penny, illetve az Auchan és a Tesco átlépi ezt a limitet. Viszont az olyan, jellemzően franschise rendszerben működő – főként magyar tulajdonban lévő – láncoknak, mint a CBA, a Coop vagy a Reál nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettségük, ahogy értelemszerűen a kisboltoknak sem - világít rá az ellentmondásra a lap. Tehát az ilyen boltok árait egyáltalán nem fogja látni a nagy állami ármonitorrendszer.
Így az árfigyelő rendszer a piacnak éppen abban a részében szándékozik kiélezni az árversenyt, ahol ez már egyébként is folyik. Az alapvető élelmiszerek esetében ráadásul nagyon gyorsan reagálnak a szereplők egymásra, ritkán vannak jelentős különbségek - gondoljunk csak az elmúlt időszakból a vaj- és sajtháborúra.
Hiába tehát az árfigyelés, az továbbra is rejtve maradhat, hogy van-e jelentős különbség a nagy nemzetközi és a magyar láncok, illetve a kisboltok árai között a lap szerint.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Vállalkozói álmok: egyre több magyar fiatal vált alkalmazotti létből saját üzletre
OTP Junior Piacralépők: tíz fiatal vállalkozó versenyez 10 millió forintos fejlesztési támogatásért.
-
Brutális hiba, ha egy munkáltató csak a fizetéssel akarja megtartani a dolgozóit: ez ma már kevés
Berta Pétert, a WHC Csoport ügyvezetőjét kérdeztük.
-
Közel 170 háztartási és higiéniai termék lesz olcsóbb ezekben az üzletekben
A PENNY Magyarország által bevezetett árcsökkentés a diszkontlánc vegyi áru választékának csaknem felét érinti.
-
A kozmetikai márkák sikere már nem csak a boltok polcain dől el (+Videó)
A Rossmann Beauty Expo-ra idén több mint 5500-an látogattak el.


