Lelepleztük a magyar boltok gigaakcióit: minden egy irányba mutat, ennek sokan nem fognak örülni

Az utóbbi hetekben jószerivel naponta jönnek ki az újabb és újabb tartós bolti akciókkal a magyarországi üzletek. Az akcióláz fókuszában ráadásul olyan termékek vannak, miknek az ára brutálisan megemelkedett az elmúlt egy évben. A sort még februárban a vaj kezdte, de hamar felültek az akcióvonatra a különböző tejtermékek, nagy csinnadrattával még a trappista sajt is. De mostanra már a pékáruk, húskészítmények is állandó résztvevői a nagyobb akciós bejelentéseknek.

Adja tehát magát a kérdés: mi lehet az oka annak, hogy a boltok több mint egy év után az igen magasra duzzadt árakból hirtelen elkezdtek farigcsálni? Nemzetközi folyamatok állnak az ügy hátterében vagy valami egészen másról van szó? Ezen a héten már húsvét, ami kiemelt fontosságú a kiskereskedelmi láncok életében, és ha mindez nem volna elég, a kiskereskedelmi kereslet brutálisan bedőlt a magas árak miatt, úgyhogy mindennél fontosabbá vált a vásárlók becsalogatása a boltokba.

Az akciózási lázról, a mezőgazdaságot érintő nemzetközi folyamatokról, valamint a kiskereskedők jelenlegi helyzetéről Raskó György, agrárközgazdásszal és Hollósi Dáviddal, a Magyar Bankholding Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Vannak nagy árzuhanások

Raskó György azzal kezdte, a mezőgazdasági nyersanyagára, ezen belül a kalászos gabonák, a kukorica tőzsdei jegyzései 2022 márciusához képest jellemzően 45-50 százalkkal estek és a trend további csökkenést mutat. Ennél is nagyobbat zuhantak az olajos magvak jegyzései, itt jellemzően 55-60 százalék az esés, de ezen belül a legnagyobb esést a napraforgó mutatja, ami egyértelműen az ukrán kínálat megugrásának a következménye.

Ezzel szemben az állati termékeknél kicsit árnyaltabb a kép. Miközben a tej, a tejpor ára folyamatosan esik, a novemberi csúcshoz képest már közel 15 százalékkal (március vége), a sertéshús éppen történelmi rekordot dönget. Ezen a héten a magyar gazdaság számára irányadó német hústőzsdén a vágósertés piaci ára 2,33 €/kg, azaz 885Ft/kg, ez több mint 90 (!) százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Raskó György szerint ennek az ok aa vágósertés-állomány csökkenése egész Európában, azaz hiány van vágásra érett sertésből. A kereslet meghaladja a kínálatot, még annak ellenére is, hogy közben az EU-n belül csökken a sertéshús fogyasztás a magas árak miatt.

Hollósi Dávid, üzletági ügyvezető is kiemelte, hogy a pékáruk esetében a búza árának mozgása a meghatározó, jelentős csökkenést tapasztalnak. Most, 2023 márciusában szinte ugyanannyiba kerül egy tonna búza, mint 2021 végén. Persze ez még így is csaknem a kétszerese a 2020 előtti áraknak. Az árcsökkenés egyik oka, hogy enyhültek az ellátásbiztonsággal kapcsolatos félelmek, amelyek az orosz-ukrán háború kitörése után jelentek meg a terménypiacokon, árrobbanást előidézve. Javultak a kilátások is, jó a termés a világban. Mindez már év eleje óta tart, az alapanyagfelhasználás időbeli eltolódása miatt azonban a malmok most kezdik felhasználni az olcsóbb gabonát és az ebből készült lisztet a kenyérfélékhez.   

Hollósi Dávid megjegyezte azt is, hogy az akciózás területén a tej esetében különleges helyzetről beszélhetünk. A tej és a tejtermékek ára ugyanis Európa-szerte csökkenésnek indult, főként azokban az országokban, amelyek mind a termelésben, mind az exportban meghatározók az Európai Unió piacán. „Az árak alakulását leginkább a német, a holland, a lengyel és a spanyol piacon kell figyelemmel kísérnünk, közülük mindenhol enyhült a tejtermékek áremelkedésének dinamikája” – fogalmazott.

Az ukrajnai dömpingre senki nem készült

A piaci hatások közül azonban az ukrán gabona, étolaj, csirkehús, cukor, tojás piaci megjelenése Európában a legjelentősebb. Elképesztő mennyiségben képesek szállítani mezőgazdasági nyersanyagot, de már feldolgozott élelmiszereket is az ukránok, háború ide, vagy oda

fogalmazott Raskó György, aki hozzátette, az európai piaci szereplők szinte kivétel nélkül alábecsülték az ukrán szállítási képességet, váratlanul érte őket, különösen a gazdákat, akik döbbenten látják, hogy az ukrán termékek simán kiszorítják őket hagyományos piacaikról. Összességében tehát most ott tartunk, hogy

nyersanyag oldalról a sertéshúst leszámítva nem várható árnyomás, sőt, deflációs hatások fognak érvényesülni.

Mi lesz az árak sorsa?

Az árakkal kapcsolatban Hollósi Dávid úgy vélekedett, amennyiben a terménypiacokon jelenleg tapasztalható folyamatok eredményeként tartósan ezen a szinten marad a búza, a kukorica, a napraforgó és az élelmiszer-termékpályák árviszonyait alapjaiban meghatározó további termények ára, akkor lehet mérséklődés.

De azok az alacsony árak, amelyekre még emlékszünk, nem fognak visszatérni

- emelte ki a szakértő, aki hozzátette, vannak persze részpiacok, többek közt a sajt, de ilyen volt a koronavírus-járvány idején a csirkemell is, amelyen egy-egy meghatározó exportőr szétteríti az EU piacán a rajta ragadt készletet, hogy porlassza a veszteségét. „De ez átmeneti jellegű” – hívta fel a figyelmet. Az ügyvezető ugyanakkor felhívta a figyelmet, a másik fontos kérdés az energia ára.

A brent típusú kőolaj és a gáz ára csökken az alapvetően enyhe télnek és a jó ellátásbiztonságnak köszönhetően. Ennek hatásaként pedig a termelés is olcsóbb, beleértve a műtrágyát és a gépi munkák költségeit is. „2020 óta azonban hozzá kellett szoknunk ahhoz, hogy napi szinten következhetnek be a folyamatokat alapjaiban meghatározó változások” – fogalmazott.

Előbb-utóbb csökkenhetnek az árak, de ez egyáltalán nem garantált

– tette hozzá. A sajtügyre külön kitért válaszaiban Raskó György is, ő úgy fogalmazott, hogy Kelet-Európa, így Magyarország is már jó két évtizede folytatja azt a gyakorlatot, hogy a készleten maradt nyugat-európai sajtokból bevásárol. „Mindig van akció, mindig lehet ad hoc nagyobb tételeket vásárolni Emmentáli, Edami, Masdami sajtokból, no meg trappistából is. Ma is ez történik, mindhárom diszkontlánc sajtkínálatának ez a lényege, de esetileg csinálják mások is” – vélekedett az agrárközgazdász. Az árak várható alakulása kapcsán Raskó György megjegyezte azt is, hogy a tavaly decemberi tej- és tejtermék, valamint a pékárukat azon az áron már nem vették meg a magyar vásárlók.

E két termékcsoportnál nem jött be a trükk, miszerint emelünk egy nagyot a fogyasztói áron, majd meglátjuk beveszi-e a vásárló vagy nem. Nem vette be, most szépen megy lefelé e termékek fogyasztói ára addig a szintig, amíg valamiféle kereslet-kínálati egyensúly ki nem alakul

- számolt be a szakértő.

Az erős forint és a boltok

Raskó György kiemelte, hogy mostanra ráadásul a forint is erős lett, nagyjából 10 százalékkal a mélypontjához képest, ami lehetővé tette, hogy a hazainál olcsóbban vásároljanak az üzletláncok ársapkás termékeket a külpiacról. Ez a hatás pedig napjainkban érvényesül, „ezért lehetséges a sorozatos árleszállítás, amelyben azért csak a nemzetközi láncok tudnak részt venni, a hazaiak kevésbé” – fogalmazott az agrárközgazdász.

Ha a forinterősödést is bedobjuk a kalapba, akkor azt mondhatjuk, hogy egyaránt érvényesülnek külpiaci (olcsóbb nyersanyag) és belpiaci hatások (erősebb forint, megcsappant vásárlóerő). Raskó György szerint viszont a nagy akcióláz még ezzel együtt is leginkább arra vezethető vissza, hogy a lakosság mennyiségben jóval kevesebbet vásárol, nagyon nézi az árakat és hajlandó láncról láncra járni, ha ott akár pár százalékkal olcsóbban megvehető terméket talál.

A kereskedőt ugye az árréstömeg növelése érdekli, nem maga az ár, hanem a forgalom. A forgalom folyóáron persze nem csökkent, sőt óriásit ugrott az infláció miatt, de jellemzően csak a diszkontoknál

- számolt be Raskó György, aki szerint a többi szereplő inkább veszteséges, sőt egyesek, kifejezetten inkább a magyar láncok, akár „végzetes piacveszteséget” is elszenvedhettek a mögöttünk lévő évben.

Az üzletláncok kapcsán Hollósi Dávid megjegyezte, hogy a kiskereskedelem költségei is csökkennek most, így a szállítás és az energia is. „Vagyis a kiskereskedelmi szektor is tud engedni az árréséből. Egyelőre ezt látjuk. De úgy gondolom, hogy idén minden tekintetben óvatosabban kezelik majd az árakat a piaci szereplők.”

Nem minden az, aminek látszik

Raskó György megjegyezte, hogy szerinte mind a közvélemény, mint a lakosság túl sokat vár a mezőgazdasági nyersanyagok áralakulásától. Sokan szerinte azt gondolják, hogyha a búza ára 30-40 százalékkal esik, akkor ennek meg kell jelennie a kenyér, a liszt árában és hasonlóan más nyersanyagoké is.

Ez nem ilyen nyilvánvaló, mert például a kenyér árában a búzaköltség-részesedés kevesebb mint 20 százalék átlagban. 30 évvel ezelőtt még közel 40 százalék volt, de a következő években már csak 15-18 százalék körül lesz, mert más költségelemek ennél sokkal gyorsabban emelkednek

- jegyezte meg az agrárközgazdász, aki szerint az energia, a csomagolóanyag, a kiszállítás, illetve még inkább a munkabér, amely a kenyér és pláne a péksütemények árában még nagyobb tételt fog jelenteni. Hollósi Dávid összességében úgy fogalmazott, hogy alapvetően stabilizálódni látszanak az árak, nem látni érdemi, nagyon erős mozgásokat.

A kínálat tehát várhatóan meglesz, ez tükröződik is az alapanyagok árában. A recessziós félelmek, valamint a fogyasztás Magyarországon és Európa-szerte tapasztalható csökkenése is erősíti a kínálat bőségét, ami szintén az árcsökkenés irányába mutat

- vélekedett.