Ezt nehéz elhinni: mi a fene történik a paprikával, paradicsommal a magyar boltok kasszáinál?

A KSH legfrissebb jelentése szerint országosan átlagosan 25,4 százalékos volt az infláció 2023 februárjában a tavalyi év ugyanezen időszakához képest. Ez azt jelenti, hogy általánosságban minden legalább a negyedével drágább, mint tavaly ilyenkor. Ne feledjük, hogy 2022 februárjában már 8,3 százalékos inflációról beszéltünk 2021 februárjához képest. Ezzel együtt is a 25,4 százalékos átlagos áremelkedés mértéke csak a jéghegy csúcsa, bőven találni ugyanis olyan termékeket, amiknek egy éves időtávon 90 vagy akár 100 százalékkal is emelkedett az ára.

Nem áll meg az árak száguldása

Továbbra is őrzi csúcsdráguló helyét a 400-500 grammos kiszerelésű sertészsír, ami nem kevesebb, mint 112,6 százalékkal került többe az előző hónapban, mint 2022 februárjában. Anno ugyanis a termék 508 forintba került, most viszont már 1 080 forint az átlagos fogyasztói ára. Második csúcsdráguló ezúttal a 100 kilós brikett lett, ennek az átlagára 102 százalékkal emelkedett egy év alatt. Annak idején 10 490 forintba került, most viszont átlagosan már 21 190 forintba. Harmadik helyre a kilós félbarna kenyér került, ennek az átlagos fogyasztói ára egészen pontosan 100 százalékkal emelkedett, azaz duplázódott meg. Míg korábban egy vekniért 441 forintot kértek, addig most 882-t.

A statisztikán látszik, hogy a top10 leginkább dráguló termék között a briketten kívül csak a vezetékes gáz került be a nem élelmiszer kategóriából. A csúcsdráguló élelmiszerek közé tartozik még a fehér kenyér, a vaj, a 12 százalékos tejföl, a só, a trappista sajt és a zsemle. Ezeknek a fogyasztói átlagára kivétel nélkül 85-99 százalék között emelkedett. Természetesen még itt sem áll meg a drágulás, ugyanis 80 (!) százalék feletti áremelkedést mértek még az 1,5-ös és 2,8-as ESL tejnél, a tojásnál, de a mirelit hasábburgonyánál is. De 70 százalék fölött drágult egy kiló pulykamellfilé és a 800-1000 grammos háztartási keksz is.

Sokat mondó adat az is, hogyha tovább böngésszük a 178 elemet tartalmazó listát, akkor ezeken kívül még további 17 terméket találunk, amiknek a fogyasztói átlagára legalább 50 százalékkal emelkedett. És ezek között is leginkább élelmiszerek vannak. Úgy mint például a bontott csirke, a csirkeszárny, a margarin, a rizs, az őrölt kávé vagy éppen a banán.

Egy hónap is elég a vérengzésre

Nem kell természetesen egy évnek eltelnie, hogy a magyar vásárlók érezzék az árak pokoli emelkedést. Egy hónap alatt is bőven történnek olyanok, amiktől az embernek leesik az álla a boltokban. Idén január és február között például országosan az árak 0,8 százalékkal nőttek átlagosan. Ehhez képest viszont egy kiló zöldpaprika fogyasztói ára 21,2 százalékkal. Ez 27-szer (!) magasabb ütemű növekedés, mint amennyit átlagosan mért a KSH. Az a kiló zöldpaprika tehát, ami januárban még 1460 forint volt, most már 1 770 forintba kerül.

De egy kiló paradicsomért is 21,1 százalékkal kellett többet fizetni idén februárban, mint januárban. Korábban a termék 1280 forintba került átlagosan most viszont 1550 forintba. De legalább 15 százalékkal nőtt egyetlen hónap leforgása alatt a Sopianae 20 szálas cigi ára, valamint az uborka kilója is. Ha 15 százalékkal már nem is, de több mint 5 százalékkal – ez is ötszöröse (!) az országos átlagnak - nőtt az átlagára a top10 havi dráguló termék maradékának is. Itt olyan termékeket találhatunk, mint a 70-100 grammos kakaópor, a 200-250 grammos őrölt kávé, a 70x140 cm-es frottírtörülköző, a 1,5 literes ásványvíz, a körte vagy éppen a só.