Óvatosan a karácsonyi posztolással: durván ráfizethetsz, ha ilyen ajándék került a fa alá

Rengetegen még ma sincsenek tisztában vele, hogy jövedelmükön felül számos egyéb jogcímen is keletkezhet bevételük. Bevételszerzésnek minősül többek között egy meghívó egy egyébként fizetős rendezvéznyre, ahol a költségeket helyettünk állják. De bevételnek minősül egy wellness hétvége is a rokonoktól, vagy egy koncertjegy, amit barátunktól kapunk.

Az ajándékok persze szerencsére még adómentesek. Ez akár jó érv is lehet amellett, hogy szolgáltatással kedveskedünk a szeretteinknek karácsonyra. Számos olyan egyéb eset van ugyanis, amikor egy tárgyi jellegű, vagy ingatlant érintő ajándék után komoly illetéket kell fizetnünk. Ilyen nagy értékű dolgokat persze sokan karácsonyra is ajándékoznak, adóbevallásuk készítésénél viszont csak az emberek elenyésző része gondol rá, hogy a karácsonyi ajándék után illetéket kellett volna fizetnie a NAV felé.

Pedig az ajándékozás útján szerzett vagyon ajándékozási illeték-köteles.

Az illetékekről szóló törvény szerint fizetnünk kell ingatlan ajándékozása, ingó ajándékozása, és vagyoni értékű jog ingyenes alapítása után. Ilyen jognak, vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondása esetén (ideértve a követelés elengedését is).

Az említett esetekben akkor vagyunk kötelesek illetéket fizetni, ha az ajándékozásról okiratot állítanak ki, vagy ha nem állítottak ki okiratot, de az ingó vagyontárgy forgalmi értéke meghaladja a 150 ezer forintot. (Ingóságnak számít minden nem ingatlan jellegű tulajdon, fizetőseszköz és értékpapír). A törvény szerint ezek akkor is illetékkötelesek, ha nincs lepapírozva az ajándékozás. Tehát egy ajándékba kapott értékesebb bútor, vagy háztartási gép, esetleg egy gépjármű, vagy egy ingatlan, de a 150 ezer forintos értékhatárt meghaladó pénzveli ajándék (akár utalás, vagy készpénz) megszerzése után el kéne számolnunk az adóhatóság felé.

Ha ezt nem tennénk meg, a mulasztási bírság összege akár 200 ezer forintra is rúghat.

Sok mód van megúszni az illetéket

A törvény meghatároz számos mentességi okot is az ajándékozási illetékre vonatkoztatva. Ezek közül a leggyakrabban felmerülő eset a családon belüli ajándékozás. Az ajándékozott mentesülhet az illeték alól, ha az ajándékozó egyenes ági rokon (szülő, gyerek, unoka, abban az esetben is, ha örökbefogadás útján jött létre a rokoni kapcsolat), illetve akkor is ha a házastársa, vagya bejegyzett élettársa. Ilyen esetekben a bejelentési kötlezettség terhe alól is mentesül az ajándékozott. 2020 júniusától fogva ugyanezeket a szabályokat kiterjesztették a testvérekre is.

Amire viszont sokan nem gondolnak, hogy ha egy távolabbi rokontól (legyen az nagybácsi, nagynéni, vagy keresztszülő, vagy akár a nem bejegyzett élettársunk,) kapunk ajándékot, akkor az illetékköteles. Kiskapu ugyan ilyen esetekben is létezik. az ajándékozás például történhet egy közös egyenes ági rokonon keresztül.  Ha ugyanis előbb szülőnknek ajándékozunk és ő adja tovább a nagynéninek az ingóságot, vagy ingatlan, akkor mentesülhetünk az illetékfizetés alól.

Amennyiben nem vagyunk házastársak partnerünkkel, de van már közös nagykorú gyerekünk, hasonló módon bújhatunk ki az illetékfizetési kitelezettség alól, leendő házasoknál viszont nem ilyen egyszerű a helyzet. Márpedig belőlük ilyenkor igen sok van, karácsony környékén ugyanis mindig megszaporodnak az eljegyzések, és rengeteg gyűrű kerül a fák alá. Amennyiben az ékszer értéke meghaladja a 150 ezer forintot és nem szerepel adóbevallásunkban, a NAV komoly bírságot is kiszabhat ránk. A lebukáshoz elég egy meggondolatlan szelfi a gyűrűnkkel, ami után elvileg akár az értéke többszörösét is ráfizethetjük a szívhez szóló ajándékra.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesület ezzel kapcsolatban korábban az alábbiakat írta a Pénzcentrumnak:

"Valójában az illetékfizetés bejelentése kapcsán már 2016.01.01-től az adózás rendjéről szóló törvény garanciális szabályként rögzíti, hogy amennyiben a magánszemély adózó az ilyen bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása nélkül - határidő tűzésével - hívja fel e kötelezettsége teljesítésére. A határidőn belüli pótláskor nincs mulasztási bírság kiszabásának helye! A jogalkotó célja annak biztosítása volt, hogy a jellemzően adminisztrációs okokból, vagy tájékozatlanságból bekövetkezett tévedések szükségtelenül ne vonjanak maguk után mulasztási bírság kiszabását. (lásd: régi Art. 172/A.§ és új Art. 221.§ (1) a). 2018-tól a szabályt minden adózóra kiterjesztették (tehát a cégekre is), az alól az adóköteles tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés, a munkavállalók bejelentése, az online számla-adatszolgáltatás, a gépjármű-illeték bejelentése és az EKAER a kivétel."

Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 91. §-a azt írja, a "vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek - a 76. §-ban említett eset kivételével - közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának vagy - elektronikus ügyintézés keretében való bejelentés esetén (ha a vagyonszerzést rögzítő irat nem elektronikus irat) - az irat hiteles elektronikus másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni."

Tehát amennyiben nem egyenesági rokon, illetve testvér ajándékoz, a kedvezményezettnek minden 150 ezer forintot meghaladó értékű ingóságot a fent említett módon be kell jelentenie a NAV felé és meg kell fizetnie a kiszabott illetéket. Amennyiben pedig ezt elmulasztja, az adóhatóság figyelmeztetésben hívja fel a figyelmét a bejelentési kötelezettségre. Ekkor egy adott határidőn belül kell pótolni kötelezettségüket, ha el szeretnék kerülni a bírságot.