Szavaztak az árstop kibővítéséről: ezeknek az élelmiszereknek lehet hamarosan hatósági ára Magyarországon

Orbán Viktor október 28-i Kossuth rádiós reggeli interjújában rendesen felkavarta az élelmiszerárstop ügyét, amit nem elég, hogy már korábban az év végéig meghosszabbítottak, most úgy látszik még ki is fogják terjeszteni más termékekre. A kormányfő úgy fogalmazott, hamarosan döntenek arról, hogy újabb termékeket vesznek be az árstop hatálya alá.

A döntés időzítése nem lehet véletlen, a magyarországi infláció ugyanis évtizedek óta nem látott magasságokban van, szeptemberben tavaly szeptemberhez képest már túlszárnyalta a 20 százalékot is. Az egyre durvuló drágulást ráadásul az élelmiszerek drasztikus áremelkedése pörgeti csak igazán. A KSH adatai szerint ugyanis csak az élelmiszerek átlagos drágulása már 35,2 százalékos volt az elmúlt hónapban, ez azonban csak a jéghegy csúcsa.

A Pénzcentrum mélyebb elemzéséből kiderült ugyanis, hogy egy éves távlatban a trappista sajt ára például már átlagosan 95 (!) százalékos emelkedésen ment keresztül, de például a fehér kenyér kilója 92 (!), a félbarna kenyéré pedig 91 (!) százalékkal emelkedett 2021 és 2022 szeptembere között. De a 10 legjobban dráguló élelmiszer közé befért még a legalább 80 százalék zsírtartalmú vaj, a 12 és 20 százalékos tejföl, a zsemle, de még a tejes margarin is.

De ha mindez nem lenne elég, több mint 50 százalékos átlagos dráguláson ment keresztül egy év alatt a tojás, a rizs, az őrölt kávé, a csirkecomb, de a spagetti is. A rendelkezésre álló adatokból tehát egyértelműen kiderül, ha a kormány valóban további ársapkákat akar bevezetni bizonyos élelmiszerekre, akkor bizony bőven van választási lehetősége. Gyanús, hogy a kormányzat a legdurvábban dráguló termékeket fogja megcélozni, de mit szólnának ehhez a magyarok? A Pénzcentrumon korábban, még a februárban élesedő első élelmiszerárstop idején indítottunk egy szavazást: 'Te melyik termékre bővítenéd ki az árstopot?' Lássuk, hogyan válaszoltak olvasóink.

Élelmiszerárstop kiterjesztése

A Pénzcentrum szavazásában összesen 16 elem közül választhattak a válaszadók egy olyan rendszerben, ahol több elemet is ki lehetett jelölni. Mutatjuk az eredményeket!

A Pénzcentrum szavazásán a válaszok 21,92 százalékát hasította ki magának a "Szerintem ne árstop legyen, hanem rendes bérek és nyugdíj". Ez a válasz általánosságban tetszhetett olvasóinknak, ezért nem meglepő a győzelme. Természetesen ezt úgy is lehetett választani, hogy mellé más élelmiszereket is kijelölt az ember. Ezek közül a legtöbb válasz

a kenyérre érkezett, olvasóink leginkább tehát a kenyér árát fagyasztanák még be.

Ugyancsak sok választ kapott a tojás is, erre a válaszok 9,09 százaléka érkezett. Ettől nem sokkal maradt el a burgonya sem a maga 8,97 százalékos részesedésével. De sokan szeretnék azt is, hogy a trappista sajt kerüljön be az árstop alá, az összes válasz 7,04 százaléka érkezett erre a termékre. Mindezen felül még három olyan termék volt, ami a válaszok több mint 5 százalékát magáénak mondhatta, sorrendbe ilyen volt az alma, a rizs és a hagyma. Olvasóink legkevésbé pedig a sör, illetve a só árát szerették volna hatósági ár alá küldeni, előbbi az összes szavazat mindössze 2,2, utóbbira 2,62 százaléka érkezett.

Árstop a gyakorlatban

Az árstop kapcsán legelőször is az a nagy kérdés, lesz-e elég termék az árstop alá eső termékekből, hogy minden vásárló hozzáférhessen a szóban forgó élelmiszerről. Azt ugyanis már most is tapasztalhatják a magyar vásárlók, hogy cukorból például rengeteg helyen, országszerte lehet tapasztalni, hogy bizonyos boltokban például csak reggel vagy a délelőtti órákban van cukor, aztán valahogy nem igazán megfelelő sebességben pakolódik ki az újabb raklap. De hasonlót időszakosan a tej esetében, akár az olajnál is tapasztalhatnak a vásárlók, leginkább attól függően, hol élnek, milyen boltban vásárolnak szívesen. Az árstop és annak hatásaival legutóbb májusban, egy akkori újbóli árstopidőszak meghosszabbítása kapcsán kerestük meg Vámos Györgyöt, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkárát. Ő akkor azt mondta,

a nagy hazai és nemzetközi áruházak az árstop első pillanatától alkalmaznak vásárlási mennyiségi korlátozásokat. Ez egy megelőző óvintézkedés, leegyszerűsítve annak érdekében, hogy a sorban következő vásárlónak is jusson az adott termékből. Egyidejűleg a cél fékezni egy esetleges váratlan, nagyobb felvásárlást. Egy-egy áruházban egyedi, időszakos, gyorsan pótolható hiány előfordulhat, amikor egy gyártó nem tud ütemesen, szerződés szerint szállítani, általában rajta kívül álló ok miatt (például nem kap meg időben megfelelő mennyiségű alapanyagot, csomagolóanyagot, vagy eszközalkatrészt). Ezek nem rendszerszintű, hanem eseti problémák.

Vámos Györgyöt akkor kérdeztük arról is, mekkora lehet majd az árstoppal érintett termékek ára akkor, ha kifutnak az ársapka alól, erre a főtitkára annyit közölt, hogy ők semmiféle árkalkulációval nem foglalkoznak. Mint azt a Pénzcentrumnak mondta, „a piac gyorsan és váratlan fordulatokkal változik. Az árstop a családokat védi, a kereskedők ezt tudomásul vették. Nincs értelme ilyen számolgatásoknak azért sem, mert a boltokban októberben és így most is eltérőek voltak, illetve azok az árak. Az árstop az árkülönbségeket megőrzi.”

A szakember kitért arra is, hogy „az árakat egyidejűleg több tényező befolyásolja. A döntő az ipar átadási ára, a kereskedő beszerzési ára, ez a legnagyobb tétel. Döntően ettől függ a bolti ár is, de befolyásolja napi szinten egy sor további tényező is: például az energiaár, az említett fuvarköltség (ahol a szállítójárművek esetében nincs árstop), munkaerőköltség, egyebek. Természetesen bármely költség emelkedése felfelé húzhatja az árakat, de az áremelés indokolatlan mértékben nem érdeke a kereskedőnek.”

Ami várható az árstop kiterjesztése kapcsán

Orbán Viktor tehát ma reggeli beszédében kiemelte, hamarosan döntenek arról, hogy újabb élelmiszerek esetében vezessenek be árstopot. A statisztikákból az látszik, hogy a drágulással leginkább érintett termékek a tarppista sajt, a kenyér, a vaj, a tejföl és margarin. De ezeken felül durván kilőtt az ára egy éves távlatban a tojásnak, a csirkecombnak, de a rizsnek és a kávénak is. Ezeket az adatokat látva vélhetően a kiterjesztetett árstop érinteni fog az itt felsoroltakból néhányat.

A Pénzcentrum olvasói korábban leginkább a kenyérre, a tojásra és a trappista sajtra terjesztették volna ki az árstoppot. De ezek mögött szorosan ott volt még olvasóink kiterjesztési listáján a burgonya, a rizs és a hagyma is. Bármelyik termékre is terjedjen ki majd ki az árstop, azzal számolni kell, hogy az árstoppal újonnan érintett termékekre a kereskedők, akárcsak a most érintettekre, valamilyen vásárlási mennyiségi korlátozást fognak bevezetni, hogy a lehető legtöbben hozzá tudjanak majd jutni a termékekhez. Ez pedig, akárcsak manapság a kristálycukor esetében, bizony szülhet területtől függő, időszakos termékhiányokat.