Elképesztő, ami a magyar boltok kasszáinál folyik: a legtöbb vásárló erre biztosan nem számított

Egészen elképesztő mértékben kezd eldurranni a Magyarországi infláció. A KSH legfrissebb jelentése szerint, amiben már a rezsiemelés helyt kap, az éves infláció mértéke szeptemberre meghaladta a 20 százalékot. Ez pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy átlagosan csaknem mindenfajta termék és szolgáltatás ára a negyedével (!) növekedett hazánkban tavaly szeptember óta.

Ahogy pedig lenni szokott, ez messze csak a jéghegy csúcs, hiszen ahogy ebben a cikkben bemutatjuk, gyakorlatilag a legalapvetőbb élelmiszerek esetében már ott tartunk, hogy az átlagos drágulás mérteke szinte 100 százalékos. Tehát az, amit a magyar vásárlók éreznek a boltok sorai között flangálva, az már a statisztikákban is durván visszaköszön. De beszéljenek a számok.

Duplájára drágul az élelmiszer

Ha a KSH hónapról hónapra közzétett, majd 180 szolgáltatást és terméket tartalmazó listáját megnézzük, akkor azt találjuk, hogy a rezsiemelés hatására éves viszonylatban a vezetékes gáz köbmétere ugrott a legnagyobbat. Egészen pontosan 135,6 százalékot. Míg 2021 szeptemberében 101 forintot kellett fizetni ennyi gázért, annak az ára most a rezsicsökkentett kategórián túl 238 forint.

A top 10 dráguló közé ugyanakkor a gázon kívül csak élelmiszert találunk, ráadásul olyan alapvetőeket, mint a trappista sajt, a kenyér, a rétesliszt, a vaj a tejföl vagy éppen a zsemle. Ezek közül a legdurvábban a trappista sajt kilós átlagára emelkedett, gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy a duplájára. A statisztika szerint ugyanis egy év alatt átlagosan 95,4 százalékkal nőtt a termék ára. De hasonlóan kemény a helyzet a rétesliszt, a fehér kenyér és a félbarna kenyér esetében is, ezek átlagára ugyanis sorrendben 94, 92-92 százalékkal emelkedett egyetlen év alatt.

Sokkoló természetesen az is, hogy még a tízedik legjobban dráguló termék átlagos drágulása is majdnem 75 (!) százalékos. De a zsemle, a tejföl, a vaj is mind több mint 80 százalékos átlagos áremelkedésen esett át. Ez összességében azt jelenti, hogyha a vezetékes gázon kívül, a 9 legjobban dráguló élelmiszer mindegyikéből vásárolnánk egy adott egységnyit, akkor azért

• 2021 szeptemberében 4 141 forintot kellett volna kifizetnünk;
• 2022 szeptemberében viszont már 7 882 forintot kell.

A növekedés átlaga pedig 90 (!) százalékos.

Mindezeken túlmenően sem sok jóval kecsegtet a KSH 180-as listájáa, ugyanis temérdek olyan terméket találunk, aminek az átlagos árnövekedése a vizsgált időintervallumon meghaladja az 50 százalékot, a teljesség igénye nélkül: spagetti (68%), csirkecomb (65%), egységes fűrészelt tűzifa (64%), marhahús rostélyos (59%), 200-250 grammnyi őrölt kávé (58%), 10 darab tojás (57%) rizs (56%).

Ahogy látjuk, rengeteg élelmiszer ára egészen elképesztő mértékben növekszik, és ennek még egyáltalán nem látni a végét. Az inflációs kilátások még a jövő év közepéig is rendkívül magas ponton állnak, úgyhogy a magyar vásárlóknak lassan hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy egy-egy nagy élelmiszer-bevásárlás ténylegesen a dupljába kerül most, mint került tavaly ilyenkor.

Már egy hónap alatt is folyik az árvérengzés

A havi árdrágulás győztesei természetesen a rezsiemelésből fakadóan az energiárak lettek. Azokat ugyanis most vezették be a statisztikába. Ezek közül is kimagaslik ugye a földgáz, aminek a rezsicsökkentés feletti ára 136 százalékkal emelkedett, míg a vezérelt villamos energia 52 százalékkal ugrott meg, eközben az egységes fűrészelt tűzifa átlagos ára is nőtt 42 százalékkal, ahogy az általános villamos energia ára is 28 százalékkal.

Ahogy látjuk, azért az energiaárak mellett bőven kapnak helyet még havi szinten is az élelmiszerek. A narancs kilója például 15 százalékot drágult egy hónap alatt, a tejföl 14-et, miközben az iskolai ebéd 12-t. De 10 százalék felett drágult a banán, az uborka, a propán-butángáz 11,5 kg-s palackja is. Valós tehát az a vásárlói tapasztalás, hogy gyakorlatilag hónapról-hónapra olyan mértékben emelkednek az árak, mint a néhány évvel ezelőtti békeidőkben éves szinten.