Így falta fel az infláció az újabb nyugdíjkorrekciót: az időseknek zsemlére is egyre kevesebb jut

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön publikált statisztikái szerint a fogyasztói árak általános emelkedése a nyár újabb évtizedes csúcsot állított be. Augusztusban ugyanis 15,6 százalék volt az átlagos drágulás az egy évvel azelőtti állapothoz képest, ráadásul júliushoz képest is 1,8 százalékkal gyorsult a drágulás.

Az áremelkedés ütemével kapcsolatban árulkodó, hogy tavaly októberben még 6,5, szeptemberben 5,5, augusztusban 4,9, júliusban 4,6 százalékon állt. A tavaly év végén aztán 7 százalék feletti, majd idén februárban a 8 százalékot, májusra pedig a 10 százalékot  is meghaladó mértékű áremelkedést regisztráltak. Röpke negyed évre rá az infláció a 15 százalékos határt is túllépte, az elemzők szerint pedig most már az a kérdés, hogy mikor érheti el a 20 százalékot.

Az általános drágulás pedig csak egy a sok indikátor közül. Számost termék ára azonban hónapról hónapra ezt is lényegesen meghaladó mértékben emelkedik. A KSH havi rendszerességgel publikált, közel 180 termék és szolgáltatás aktuális árát vizsgáló listáján a csúcsdráguló termékeket vizsgálva pedig gyakran nagyságrendinek is nevezhetőek az eltérések.

A szeszes italoknak és a dohánytermékeknek is átlagosan 13,1 százalékkal nőtt az áruk a vizsgált időszakban. És ha ez nem lenne elég, akkor az állateledelek ára 40,3, a palackos gázé 27,4, a lakásjavító- és karbantartó cikkeké 26,7, míg a testápoló cikkeké 20,3, százalékkal lett magasabb. A nyugdíjasok vásárlói kosarának nagyját kitevő élelmiszerek setében pedig még rosszabb a helyzet. 

Az átlagos élelmiszerár-drágulás is 30,9 százalékon tetőzött, számos termék ára azonban ezt drasztikus módon meghaladó mértékben emelkedett. A rétesliszt kilója például 91 százalékkal drágult, a trappista sajt kilós ára 82 százalékkal emelkedett, de a teljes margarinért is több mint 80 százalékkal kellett többet fizetni idén augusztusban, mint a tavalyi év azonos hónapjában.

Az idősek élete mindig drága

Az, hogy az élelmiszerárak gyorsuló emelkedése mennyiben is nehezíti meg egyes társadalmi csoportok életét, leginkább attól függ, hogy ezen rétegek elsősorban milyen típusú termékeket mekkora mértékben fogyasztanak. A KSH a társadalom egyes szegmenseire lebontott drágulásról is vezet statisztikát, melyek alapján jellemzően a nyugdíjasokat és az alacsony jövedelműeket sújtja a legnagyobb mértékben az élelmiszerdrágulás.

És igaz, hogy augusztusban az általános inflációval megegyező mértékű volt a nyugdíjas fogyasztóiár index, az időseket különösen érzékenyen érintő élelmiszerdrágulás az általános áremelkedést is jóval meghaladta.

Az élelmiszerek drágulása ugye eleve elképesztő mértékű, 30,9 százalékos volt, a nyugdíjasokra vetítve azonban még ezt is egy százalékkal túlszárnyalta, tehát az ő esetükben 31,9 százalékkal drágultak az élelmiszerek egyetlen év alatt.

Az idősek kilátásaira nézve pedig talán még az általános inflációnál is fontosabb, hogy az őket a leghúsbavágóbb módon érintő élelmiszerár-drágulás már szignifikáns mértékben túllépte a társadalom egészére vonatkozót. Ettől függetlenül is igaz persze, hogy egy 170 ezer forint körüli nyugdíjból nehezebb kijönni a hó végén, mint mondjuk egy átlagos munkabérből.

Ezért is érdemes megnézni néhány alapvető élelmiszer árváltozását, és azt, hogy mennyit lehetne belőlük vásárolni egy átlagos magyar nyugdíjból. Mivel azokról a termékekről van szó, amikre a nyugdíjasok leginkább rászorulnak, ezzel közelebb kerülhetünk a válaszhoz: tényleg kevesebbet ér-e a nyugdíj jelenleg, mint egy évvel ezelőtt, a járvány tombolása alatt.

Gyorsan felfalta a drágulás a nyugdíjemelést

Az a pandémia előtt még panaszkodásnak ható mondás, hogy "régen minden könnyebb volt" az idősek életében a pandémiát és a szomszédunkban zajló háború kirobbanását követően szép lassan a mindennapok realitásává vált. Hogy ezt számszerűen is bizonyítsuk, hónapról hónapra segítségül hívjuk a KSH által publikált éves és havi élelmiszer-átlagárakat, illetve az átlagnyugdíjról szóló információkat.

A két átlagot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, mely megmutatja mennyit ért az adott évi (havi) nyugdíj zsemlében, párizsiban, tejben, sertéshúsban és egyéb termékekben. mérve. Értelemszerűen minél magasabb az index értéke, annál többet ért adott termékben a nyugdíj. Miután januárban 3 százalékos, majd júliusban újabb 2,6 százalékos nyugdíjemelés történt, júliusban már 170 197 forintos átlagnyugdíjjal számoltunk.

Az alábbi ábránkon ábrázoltuk, hogy a korábbi hónapokkal, valamint évekkel összevetve mennyire futná az időseknek az egyes alapélelmiszerekből. Ahogy grafikonunkon látszik, a legtöbb élelmiszerben vizsgálva rosszabbul élnek a magyar nyugdíjasok, mint az előző hónapokban, sőt számos esetben rosszabbul, mint az elmúlt bő tíz évben bármikor.

A rendkívüli nyugdíjkorrekció ellenére zsemléből 186 darabbal kevesebbre futotta egy átlagos magyar nyugdíjból augusztusban, mint egyetlen hónappal korábban. A nyugdíjemelést ugyanis felfalta az árdrágulás. A júliusban még javuló tojásindex is bezuhant. Tojásból 69 darabbal, azaz közel hét dobozzal kevesebbre futotta kevesebbre augusztusban egy átlagos idős juttatásából, mint az előző hónapban.  A nyugdíjak elértéktelenedése a 2,8 százalékos ESL tejben mérve egészen drasztikus mértékű. Augusztusban 36,8 literrel kevesebbet lehetett vásárolni belőle egy átlag nyugdíjból, mint az év hetedik hónapjában.

Párizsiból egy kilóval több jött ki augusztusban, mint az előző hónapban, sertéshúsból viszont 7 dekával kevesebbre futotta, mint júliusban. Jól látszik tehát, hogy a húsáruk drágulása még most sem annyira drasztikus, mint a legtöbb élelmiszer esetében. Igaz ez a bontott csirkére is, amiből egy kilóval futotta csak kevesebbre az év nyolcadik hónapjában, mint az eggyel korábbiban.

A burgonyaindex viszont tovább esett. 22 kilóval kevesebb krumplira futotta egy átlagos magyar idősnek augusztusba, mint egy hónappal korábban. Almából is hasonló a tendencia, amiből 11 kilóval kevesebbre futotta, hiába emeltek nemrég nyugdíjat. A lisztindex eközben valamicskét javult (közel 3 kilóval), a cukorindex pedig maradt a júliusi szinten.

Éves összevetésben még durvább a nyugdíjak vásárlóerejének esése. A júliusi nyugdíjkorrekció ellenére is alig találni ugyanis olyan terméket, amiből többre futotta idén augusztusban, mint 2021 azonos hónapjában.

Zsemlében nézve 1707 tellett kevesebbre, mint tavaly. Ez a zsemleindex 35 százalékos romlását jelenti. A tojás esetében is hasonlóan drasztikus visszaesés volt megfigyelhető. Számszerűen 723 darabbal, azaz 21,85 százalékkal kevesebb tojásra futotta egy átlagos nyugdíjasnak.

A tejindex is 27 százalékot zuhant. 155 literrel kevesebb jött ki belőle egy átlagnyugdíjból, mint tavaly. De a burgonyaindex is is esett. 76,8 kilóval kevesebb krumplira tellett ugyanis a jócskán emelt nyugdíjból is.

A vizsgált húsfélék közül a legnagyobb romlást a bontott csirke produkálta. A szárnyasból 54 kilóval, mintegy 28 százalékkal tellett kevesebbre most, mint tavaly az akkori, jóval szerényebbnek tűnő nyugdíjból.

Javult viszont valamelyest a sertéshús index (7,45 kilóval) és a cukorindex is (61,1 kilóval). De a többszöri nyugdíjkompenzációnak és ezen termékek esetében a brutális drágulás valamilyen szintű lassulásának hála almából is 25 kilóval többre tellett az emelt nyugdíjból.

Mondd el, hogy élsz!

Régóta nem volt olyan magas az infláció Magyarországon, mint 2022. augusztusában: 2021 azonos időszakához képest ugyanis az árak átlagosan több mint 15,6 százalékkal voltak magasabbak. Nincs olyan háztartás Magyarországon, amely ne érezné a saját bőrén a rohanó infláció okozta hatásokat. Mostani kérdőívünkben a magyar háztartások anyagi helyzetéről szeretnénk képet kapni, mennyire viselte meg őket a gyorsuló infláció, az energiaárak emelkedése, és hogy hatnak ezek a megtakarításaikra. Köszönjük, ha segítesz a kitöltéssel.