Így árasztja el Magyarországot az ukrán, kínai méz: döbbenetes, mit rejthetnek a méregdrága üvegek

2021-ben az EU tagállamai 173 400 természetes mézet („mézet”) importáltak nem uniós országokból 405,9 millió euró értékben. Ezzel szemben 2021-ben mindössze 25 500 tonnát exportáltak az EU-tagállamok az EU-n kívülre. Az export értéke 146,6 millió euró volt. Ez a tendencia beleillik az elmúlt években folyamatosan tapasztaltakba, nevezetesen, hogy az import folyamatosan nő, miközben az export csökken. 2016-hoz képest egészen pontosan az EU-n kívülről érkező mézimport 7 százalékkal nőtt, míg az EU-n kívüli országokba irányuló uniós export 10 százalékkal csökkent - derült ki az Eurostat friss adatsorából.

Az EU 3 legnagyobb mézimportálója egyébként Németország, Lengyelország és Belgium volt 2021-ben, viszont a három legnagyobb exportáló már Spanyolország, Németország és nem kis meglepetésre Magyarország volt. Igaz Magyarország azért egy nagyságrenddel kevesebbet exportál, mint Spanyolország vagy Németország. Utóbbi két ország exportja ugyanis 60 ezer tonna felett van, míg hazánk 17 500 tonnával a harmadik. Ami viszont az exportnál még izgalmasabb adat, hogy a magyar mézimport valósággal kilőtt az elmúlt években.

5 év alatt ugyanis megduplázódott a Magyarországra érkező méz: hiszen 2016-ban még csak 9 700 tonnát hoztak be az országba, addig 2021-ben már majd 18 900 tonnát. A növekedés bődületes, 94 százalékos.

De honnan jön ennyi méz?

Az EU két legnagyobb nem EU-s mézellátója Ukrajna és Kína. 2021-ben a nem EU-ból érkező mézimport 59 százalékát ez a két ország tette ki. Ukrajnából tavaly 53 800 tonna, azaz az összes import 31 százaléka, míg Kínából 48 000 tonna, azaz az összes import 28 százaléka érkezett. Látva a számokat, nem meglepetés, hogy Magyarországra is legnagyobb számban ebből a két országból érkezik méz. Ez pedig több szempontból is problémás.

Az egyik legnagyobb probléma például az elképesztően megnövekedett olcsó ukrán és kínai méz importálásával az, hogy ezzel párhuzamosan egyre nagyobb méreteket ölt Magyarországon a mézhamísítás. Még mielőtt azonban erre részletesebben rátérnénk, mutatjuk, mi mozgatja a majd 100 százalékos importnövekedést (és egyébként a hamisítás volumenét is): természetesen a pénz.

Ha ugyanis megnézzük a KSH idevonatkozó adatait, láthatjuk, hogy 1 kiló akácméz átlagára valósággal kilőtt az utóbbi években. 2021-ben például az akácméz kilós átlagára már 4 940 forint volt. Ehhez képest 2018-ben például egy kiló méz átlagos ára még csak 3 480 forint volt. Tehát 3 év alatt, akkor amikor még egyébként a magyarországi infláció abszolút gyerekcipőben járt, az akácméz kilós átlagára 42 (!) százalékkal emelkedett. És hol van ez már a ma távlatából, hogy mekkora biznisszé vált a mézimport idehaza, azt jól mutatja, hogy 2022 júliusában az akácméz kilós átlagára már 6 310 forint volt.

Mi a baj az olcsó ukrán, kínai mézzel?

Alapvetően pusztán az import tényével egy globális gazdaságban nem lenne gond, de az összes hatást figyelembe véve, nevezetesen a méz importálásának brutális emelkedést, az export stagnálását, sőt inkább csökkenését, és az akácméz kilóg átlagárának a robbanását:

mindezen összetevők bimbózó táptalajt jelentenek a mézhamisítás elharapódzásának, ami egyre nagyobb méreteket is ölt Magyarországon.

A Pénzcentrum például idén év elején számolt be a hazai mézhamisítás aktualitásáról, amiben a Nébih is elismerte, hogy az utóbbi években valóban észlelhető volt a mézhamisítás emelkedése Magyarországon. Igaz, a hatóság arról tájékoztatta lapunkat, hogy ezek a hamisítások túlnyomórészt olyan hamisítások voltak, amikor olcsóbb virágmézeket próbáltak meg eladni drágább akácmézként. Az import mézek túlnyomórészt tehát itt nem szerepeltek a reflektorfényben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt már a maffia hamisítja az élelmiszert: ezekkel a borokkal, húsokkal, olíva olajokkal jobb vigyázni

Azt látjuk, hogy Magyarországon is jelen van az élelmiszer-hamisítás, de odáig még nem jutottunk el, mint például Olaszországban...

A magyar méhészek azonban nem nyugodtak. Országos Magyar Méhészeti Egyesület például az év elején arról értekezett, hogy az ukrán-mézcsoda gyakorlatilag 5 év alatt a semmiből duzzasztotta magát óriásira. Ezért vélelmezik sokan, hogy már az ottani mézexportba is bőven kerülhet Kínából érkező méz, ami így még inkább terjedhet az EU-ban. Az ukrán méz pedig alapból is rendkívül olcsó, az ottani olcsó munkaerőnek köszönhetően, amihez ha még a kínait is hozzácsapjuk, sok helyen okozhat álmatlanságot a méhészeknek.

A szakértők szerint egyébként a kínai importmézzel az a legnagyobb baj, hogy a kínai szabályozás nem tiltja, hogy mézből elvegyenek az eredetének meghatározására alkalmas alkotóelemeket. Bár ez Európában tiltott, a bevásárlóközpontban vásárolt mézkeverék arányait nem, csak az EU-n kívüli megjelölés kötelező. Ez pedig elég durva gyanúra ad okot, nevezetesen, hogy mégis mit rejtenek magukban a kínai import mézek? Ami pedig hazánk árai szempontjából még sokkal érdekesebb kérdés, hogy az elvileg rekord olcsó ukrán és kínai mézek tömeges behozatalával párhuzamosan nem hogy csökkenek a mézárak, de egyenesen rakétakilövés módjára emelkednek.

A hazai adatok egyébként azt mutatják, hogy akácmézből a méz 90 százaléka gyakorlatilag a termelőktől jut a magyar vásárlókig. Az áruházak polcain azonban egyre több az import méz, és azért magyarországi hírhedt kereskedőket sem kerülnek el a mézhamisítási botrányok. Akárhogy is legutóbb éppen a hónap elején számolt be arról a Pénzcentrum is, hogy „veszélybe kerülhet a méhek áttelelése a szárazság miatt, és a mézre is komoly hatása lesz az aszálynak”. A hazai méhészek pedig további, 10-20 százalékos áremelkedésre számítanak mézfronton.

Hogyan ismerhető fel a hamis akácméz?

A polcokon található termékek közül a nem megfelelő vagy hamisított termékek kiszűrése a vásárlók számára nem egyszerű feladat

- ismerte el a korábban Pénzcentrumnak a Nébih. Mint írják:

1. első és szembetűnő jellegzetessége az akácméznek a zöldes árnyalatú világossárgás színe, ami főleg egy vegyes virágmézzel összehasonlítva lehet feltűnő;
2. ezen kívül az akácméz jellemzően nehezen kristályosodó méz, sokáig folyékony marad a többi méztípushoz képest.

Éppen ezért a hatóság szakemberei szerint, „ha olyan akácméz megnevezésű termékkel találkoznak a kereskedelemben, amely erősen kristályos, illetve teljesen kikristályosodott, tehát szilárd halmazállapotú, akkor az nagy valószínűséggel nem akácméz, de ettől még lehet jó minőségű facélia, repce vagy akár napraforgóméz is, csak ne akácmézként legyen értékesítve” – emelte ki anno a Nébih.

A hatóság ugyanakkor mindezekhez azt is hozzátette, hogy bár a kristályosodást és a színárnyalatot lehet figyelni, biztosra még így sem lehet menni. „Sajnos még mindezek a jellemzők sem adnak teljeskörű garanciát a termék megfelelőségére, mivel mind a szín, mind a sűrűség változik az idő előrehaladtával is. Hatósági eljárásaink során nemcsak érzékszervi, hanem mikroszkópos és analitikai vizsgálatokat is végzünk akkreditált laboratóriumainkban, egyre pontosabb eredményeket biztosító műszerek alkalmazásával” – tudtuk meg a hatóságtól.