Máris felfalta az infláció a nyugdíjemelést: árhorror várja az időseket a magyar üzletekben

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kedden publikált statisztikák szerint a fogyasztói árak júliusban átlagosan 13,7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos hónapjához képest, ami 24 éves inflációs csúcsot jelent Magyarországon. A drágulás az előző hónaphoz képest 2 százalékkal gyorsult.

Az általános drágulás pedig csak a jéghegy csúcsa. Rengeteg termék drágult ugyanis azt jócskán meghaladó mértékben. A KSH havi rendszerességgel publikált, közel 180 termék és szolgáltatás aktuális árát vizsgáló listáján a csúcsdráguló termékeket vizsgálva pedig gyakran nagyságrendinek is nevezhetőek az eltérések.

Az élelmiszerek ára 27,0%-kal emelkedett, ezen belül a leginkább a margarin (65,8%), a kenyér (57,9%), a sajt (52,6%), a száraztészta (49,1%), a tejtermékek (43,8%), a baromfihús (38,8%), a péksütemények (38,5%) és a tojás (37,5%) drágult. Átlag alatti mértékben, 13,0%-kal nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára. A csokoládé, kakaó 12,7, a cukor 8,4, az étolaj 6,9%-kal került többe. A tartós fogyasztási cikkekért 14,0, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,1, a szobabútorokért 18,2, a használt személygépkocsikért 17,9, az új személygépkocsikért 17,5%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,2, ezen belül a szeszes italok 13,2%-kal drágultak.

A drágulásról sokat elárul, hogy a fogyasztói árak egyetlen hónap alatt is átlag 2,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek 4,1%-kal drágultak, ezen belül az édesipari lisztesáru 21,3, a kenyér 12,7, a száraztészta 7,8, a rizs 7,4, a sajt 6,9, az alkoholmentes üdítőitalok 5,7, a tejtermékek 5,5, a péksütemények 5,4%-kal többe, az idényáras élelmiszerek 3,7%-kal kevesebbe kerültek. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,7%-kal emelkedett, ezen belül a dohányáruk 3,8, a szeszes italok pedig 3,6%-kal drágultak a mindkét termékkört érintő jövedékiadó-emelések következtében. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,9%-kal nőtt, ezen belül az új személygépkocsiké 4,7%-kal. A szolgáltatások ára 1,6%-kal emelkedett, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 10,3, a postai szolgáltatásokért 9,7, a sport- és múzeumi belépőkért 4,6%-kal kellett többet fizetni.

Az idősek élete egyre drágább

Az, hogy az élelmiszerárak emelkedése mennyiben nehezíti meg az egyes társadalmi csoportok életét leginkább attól függ, hogy ezek a csoportok milyen típusú termékeket milyen mértékben fogyasztanak. A KSH az egyes rétegekre bontva is vezet statisztikákat, melyek tanúsága szerint a nyugdíjasok az átlagnál is inkább megsínylik a rekordmértékű élelmiszerdrágulást.

Bár júliusban csupán 0,1 százalékponttal haladta meg az általános inflációt a nyugdíjas nyugdíjas fogyasztóiár index, az időseket az átlagnál érzékenyebben érinti élelmiszerár drágulás, ami az általános drágulás több mint duplája volt.

Az élelmiszerek ára eleve elképesztő arányban, 27 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az  erre a kiadási főcsoportra szűrt drágulás pedig a nyugdíjasokra vetítve 27.8 százalékos, azaz a különbség itt 0,8 százalékpontos a teljes népesség és az idősek között.

Az pedig az általános pénzromlásnál a nyugdíjasok szempontjából a fontosabb, hogy az őket leginkább érintő az élelmiszerekre vonatkozó drágulás már túllépte a társadalom egészére vonatkozót. Ezen felül egy 170 ezer forint körüli nyugdíjból nehezebb kijönni a hó végén, mint mondjuk egy átlagos munkabérből.

Ezért is érdemes megnézni néhány alapvető élelmiszer árváltozását, és azt, hogy mennyit lehetne belőlük vásárolni egy átlagos magyar nyugdíjból. Mivel azokról a termékekről van szó, amikre a nyugdíjasok leginkább rászorulnak, ezzel közelebb kerülhetünk a válaszhoz: tényleg kevesebbet ér-e a nyugdíj jelenleg, mint egy évvel ezelőtt, a járvány tombolása alatt.

Még mindig a gödörben a nyugdíjak vásárlóértéke

A koronavírus előtt csak nosztalgikus panaszkodásnak hathatott, hogy 5-10 éve mennyivel többet ért a magyarok nyugdíja. A járvány és az orosz-ukrán háború által mostanra kialakított gazdasági helyzetben viszont kezd egyre inkább a hétköznapok realitásává válni.

Hogy erről számszerűen megbizonyosodjunk, hónapról hónapra segítségül hívjuk a KSH által számított éves és havi élelmiszer-átlagárakat, illetve az átlagnyugdíjról szóló információkat. A két átlagos számot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, amely azt mutatja meg, mennyit ért az adott évi (havi) nyugdíj zsemlében, párizsiban, tejben, sertéshúsban és egyéb termékekben. mérve.

Minél magasabb az index, annál többet ért adott termékben a nyugdíj. Miután januárban 3 százalékos, majd júliusban újabb 2,6 százalékos nyugdíjemelés történt, júliusban már 170 197 forintos átlagnyugdíjjal számoltunk.

Alábbi grafikonunkon azt ábrázoltuk, a korábbi hónapokkal, illetve évekkel való összevetésben mekkora mennyiségűre futná az egyes alapélelmiszerekből. Ahogy grafikonunkon látszik, zsemlében mérve például rosszabbul élnek a magyar nyugdíjasok, mint az előző hónapban, sőt az éves átlagokat nézve rosszabbul, mint az elmúlt tíz évben bármikor.

Ahogy grafikonunkon is látszik, hiába a rendkívüli nyugdíjkorrekció  zsemléből például 114 darabbal kevesebb jutott volna egy átlagos nyugdíjból júliusban, mint egy hónappal ezelőtt. Az nyugdíjkorrekcióval ugyanis több frontos harcot vív az infláció

A tojásindexen azért valamit javított az emelés, a júniusinál 38 darabbal, azaz majdnem négy doboznyival futotta volna többre egy átlagos idős összes pénzéből, az év hetedik hónapjában.

A drágulás a 2,8 százalékos ESL tej esetében egészen sokkoló, nem véletlen tehát, hogy a mostani emelés még csak kiegyenlíteni sem tudta a pénz értékének romlását. 5 literrel kevesebb tejre futotta júliusban, mint egy hónappal korábban.

Párizsiból kilóra pontosan ugyanannyira futotta júliusban is, mint az előző hónapban, sertéshúsból viszont 2 kilóval több jött ki, mint júniusban. Jól látszik tehát, hogy a húsáruk drágulása még többnyire kompenzálható az emelésekkel.

A bontott csirkére viszont sajnos ez sem igaz. Hiába ugyanis az újabb emelés, 3 kilóval csökkent a csirkeindex. Nyugdíjkorrekció nélkül pedig a nyugdíjasok pénzének szárnyasban mért értéke jóval nagyobb esést is produkálhatott volna.

A burgonyaindex romlása viszont megállt, sőt krumpliból közel 40 kilóval többre is futotta az átlag nyugdíjasnak, mint egy hónappal korábban. Almából is hasonló volt a tendencia, az emelt nyugdíjból 7 kilóval többre jutott. A cukorindex és a lisztindex is javult. Lisztből 26, cukorból pedig 21 kilóval többre futotta, mint júniusban.

Éves összevetésben is durva látni, mennyire keveset ért a mostani korrekció és hogy milyen mértékben is zuhant be a nyugdíjak vásárlóértéke. Júliusban ugyanis továbbra is alig találtunk olyan értéket, amelyből többre futotta volna egy átlagnyugdíjból 2021-ben.

Zsemlében nézve 1521 darabbal ért kevesebbet ért a nyugdíj, mint egy évvel korábban. Ez 31 százalékos romlás a zsemleindexben. A tojás esetében is hasonló mértékű, egész pontosan 19 százalékos visszaesést lehetett tapasztalni. Ez számszerűen azt jelenti 633 tojással kevesebbre tellett egy átlagos magyar idősnek.

A liszt esetében kevésbé nagy mértékű, de az árstopot és a mostani emelést belekalkulálva azért erőteljesnek számító romlást látni. 12 kilóval kevesebb jött ki belőle a jócskán megemelt átlagnyugdíjból is, mint egy évvel korábban. A bontott csirke index zuhanása is drámai volt, 55 kilóval kevesebbre tellett most, mint az összegre jóval szűkösebbnek tűnő tavalyi nyugdíjból. 

Javult viszont valamelyest a sertéshús index (8,6 kilóval), valamint nagyobb mértékben a cukorindex (69 kilóval). De a többszöri nyugdíjkompenzációnak és ezen termékek esetében a brutális drágulás valamilyen szintű lassulásának hála burgonyából is közel 100, almából pedig 35 kilóval többre tellett a nyugdíjból.