Durva sördrágulás elé néz Magyarország: ezt nem lehet elkerülni

„A söripar alapanyagár változásait illetően nem 5-6 százalékos áremelkedésről lehet beszélni, hanem inkább 50-60 százalékosról” – mondta el a Magyar Sörgyártók Szövetségének (MSSz) május 19-i sajtóeseményén Marcin Burdach, a Carlsberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

 A vezető beszélt arról is, mivel a sörök alapja az árpa és maláta, ezeknek az ára nem mellékes más gabonaféléktől. Ez pedig azt jelenti, hogy az orosz-ukrán háború okozta gabona-válság kemény nyomot hagy a sörgyártáson is. A szakember hozzátette,

a most kialakult válsághelyzetben a sörgyártók nem tudják az összes költségnövekedést átvállalni, ezért a sörök drágábbakká fognak válni Magyarországon.

A kovid nehéz éveit, illetve a mostani háborús helyzetet a Heineken Hungária Zrt. vezérigazgatója, Nikos Zois is egyértelműen nagy kihívásnak nevezte. A vezető elmondta, a söriparban alapanyaghiány van, logisztikai problémák vannak, de az utóbbi évtizedek válságai azt mutatták meg, hogy bármennyire nehéz egy válsághelyzet, az mindig új dinamikát hoz az üzleti életbe, ezt pedig ki kell használni.

Nikos Zois elmondta, nagyon fontos most a cashflow, hiszen nagy kérdés, hogyan tudnak a vállalatok fizetni a beszállítóiknak. A Heineken hazai vezetője hozzátette, bár az alapanyagár-növekedést, illetve az energia árak elszállást teljes mértékben nem lehet áthárítania a vásárlókra, lévén hogy a vásárlóerő csökken, de a kereskedelmi árak növekedni fognak.

Békefi Gábor a kerekasztalbeszélgetés elején konkrét problémákat is felvázolt, elmondása szerint olyan időket él az ipar, hogy a beszállítók azt mondják, tudnak szállítani, csak azt nem milyen áron, megint mások viszont azt mondják, nem tudnak alapanyagot adni, mert nincs csomagolóanyag, amibe azt beletegyék. Ez Békefi Gábor szerint teljesen új kihívást jelent az iparágnak, ezt pedig minden gyártónak valahogy kezelnie kell.

Mi a helyzet a sörminőséggel?

A Dreher vezérigazgatója a sörminőséget illetően elmondta, szerinte egy sör minőségét az határozza meg leginkább, hogy egy gyártó térben és időben ugyanazt a minőséget tudja nyújtani. Ehhez a gondolathoz csatlakozott Vuleta Zsolt, a Borsodi Sörgyárak Kft. ügyvezetője is, szerinte is nagyon fontos, hogy a nagyüzemi sörgyárak a beszerzés legelejétől a palackozásig mindent minőségileg magas szinten végeznek, ezért van az, hogy bármelyik sörükről is legyen szó, azok mindig ugyanolyanok. Nikos Zois, a Heineken vezérigazgatója beszélt arról is, az íz szubjektív, de a sörgyártás paraméterei, a sörtárolás, az italok frissességének biztosítása, az alapanyagok minősége, az már nem. Ezt pedig nagyon fontos szem előtt tartani.

Termelés és ellátás biztonsága Magyarországon

Az utóbbi 3-6 hónapban azt tapasztaltam, hogy ha 1 hét termelését megterveztük, azt le tudtuk hozni, de január óta szinte sose lehet lehozni az előre megtervezett termelési hetet. Vagy nincs csomagolóanyag, vagy nincs munkaerő. Ebben a környezetben óriási közgazdasági kérdés, hogyan működhet tovább profitábilisan egy cég

- mondta el a nehézségek kapcsán Békefi Gábor, a Dreher vezérigazgatója. Az ellátási gondokkal kapcsolatban Vuleta Zsolt, a Borsodi ügyvezetője elmondta, „most már egyértelműen a beszerzés kap először szót a vállalaton belüli megbeszéléseken. Nagy kérdés, mi van az alapanyagokkal, a csomagolóanyagokkal. Operatív oldalról ez nagy nyomás, sokkal rugalmasabban kell most reagálnunk.”

A magyar valuta problémáit illetően Marcin Burdach, a Carlsberg ügyvezetője kiemelte, „gyengül a magyar valuta, ez pedig nagy kockázati tervet követel meg tőlünk. Nekünk ellentétes a forint mozgása, attól ami optimális lenne, ezért sokat segítene, ha ez tudna stabilizálódni.” A jelenlegi helyzetben Pierre-Olivier Bergeron, az Európai Sörgyártók Szövetségének főtitkára elmondta,

figyelembe véve a mostani nagyon szűkös alapanyagellátást Európában, az EU-nak törekednie kell arra, hogy ne gördítsen akadályt új piacok bevonása elé.

Ez a főtitkár szerint azért is fontos, mert a sörgyártás költsége 2,5-szer akkora mint például a boré. Éppen ezért ilyen válságos időkben nagyon fontos a belső gazdasági érdekek védelme.

Trendek a sörfogyasztásban

A Heineken vezetője elmondta, egyértelműen globális trend, hogy a fiatalok sokkal inkább a frissebb ízeket keresik, nem annyira szeretik tömegével a keserűbb ízt, illetve nagyon fontos még, egyre nagyobb igény van az alkoholmentes sörökre. Ezt a Carlsberg vezetője azzal egészítette ki, trend mindig az, amit a vásárlók akarnak, ezért ők a főnökök.

Békefi Gábor hozzátette, jól látható trend még a felsőerjesztésű sörök térnyerése is. A vezető viszont kiemelte, nem csak globális trendek vannak, itt helyben is jól kell érezni, mire vágynak a sörfogyasztók. Így például az első gyümölcsös sörök sikere Magyarországon egyáltalán nem biztos, hogy máshol ugyanígy sikeres lett volna.

Mi a helyzet a kisüzemi előretöréssel?

A sajtóeseményen újságíró kérdésre a részvevők elmondták, a kisüzemi sörfőzdék a nagy számok értelmében nem versenytársaik a nagyüzemi sörfőzdék. Sőt, a résztvevők megfogalmazták azt is, hogy nagyüzemi keretek között egyszerűen sokkal nehezebb kísérletezni egy-egy termékkel, hiszen ilyen keretek között óriási büdzsékről van szó.

Abban viszont egyetértettek a nagyüzemi sörfőzdék vezetői, hogy a kisüzemi sörfőzdék nagyon sokat tettek a hazai fogyasztók ízlésformálásáért, és hogy ebből végsősoron a nagyüzemi főzdék is tudnak profitálni. A trendeket pedig fel tudják használni saját sörkülönlegességeik kifejlesztésében.

Hogyan hat a sörtörvény a nagy gyártókra?

A Pénzcentrum kérdésére a sörgyárak vezetői elmondták, ők a törvény élesedése óta betartják a jogszabályokat, de azt most még nehéz megmondani, milyen közép-, illetve hosszútávú hatásai lesznek ennek. Békefi Gábor, a Dreher Sörgyárak Zrt. vezérigazgatója kiemelte még, hogy a törvény szövegezése, és ebben több kisüzemi sörfőzde vezetővel is egyetértésben vannak, sok helyen elég tág értelmezésnek enged teret. Véleménye szerint azt a későbbiekben a jogalkotóknak jó lenne pontosítania. Szerinte ez mind a nagyüzemek, mind a kisüzemek javát szolgálná.

Esik a sörfogyasztás

Az eseményen elhangzott, már a kilencvenes évek elején az egy főre jutó sörfogyasztás 100 literről 80-ra esett, addig ez napjainkban már csak 64 liternél jár. Ehhez képest viszont az iparág költségvetési hozzájáruláa a 2000. évi 45 milliárd forintról 2021-re 78 milliárd forintra nőtt.