Brutális, ami a magyar boltokban történik: úgy drágul a kenyér, mintha nem lenne holnap

A KSH legfrissebb inflációs jelentése szerint 2007 óta nem volt olyan magas az infláció Magyarországon, mint 2022 februárjában. 2021 februárjához képest ugyanis az árak átlagosan 8,3 százalékkal voltak magasabbak, és ezen belül az élelmiszerek és az üzemanyagok ára emelkedett leginkább. Az átlagos drágulás mértéke azonban csak a jéghegy csúcsa, egy év alatt ugyanis elképesztően sok termék ára emelkedett legalább 15 százalékkal.

A Pénzcentrum gyűjtése alapján, a statisztikai hivatal által közzétett majd 180 termék és szolgáltatás közül több mint 50 (!) terméknek emelkedett az ára legalább 15 százalékkal 2021 februárja és 2022 februárja között. Mutatjuk, mik voltak ezek közül az abszolút csúcsdrágulók, ahogy azt is, egyetlen hónap alatt, azaz idén január-február között miként alakultak a fogyasztói árak Magyarországon.

Sokkoló drágulás a boltokban

A legfrissebb statisztikák szerint 2021 februárja és 2022 februárja között a rétesliszt kilós ára drágult legjobban a magyar boltokban.

A termék ár egy év alatt nem kevesebb, mint 38,2 százalékkal lett drágább. Ezen felül 30 százalékkal drágult még a félbarna és a fehér kenyér kilós ára is, ahogy a 200-250 grammos tejes margarin is. Emlékezzünk, idén februártól már él az árstop Magyarországon, ami bár a sima búzafinomliszt árát befagyasztotta, a kenyérét azonban nem. Ennek pedig érződik is az eredmény, de látványos az is, hogy még a BL-55 liszt ára a tavaly októberi szinten van, addig a rétesliszt abszolút csúcsdárguló lett. A margarin esete is érdekes, hiszen a margarin növényi zsiradékokból készül, a napraforgó olajra van árstop, viszont a margarin csúcsdrágulás jól látni, hogy azok a termékek nincsenek védve, amik alapvetően az árstoppos termékekből készülnek.

25 és 30 százalék közötti áremelkedés 5 terméknél volt megfigyelhető 1 éves távlatban, ezek a következők: akácméz, csirkecomb, zsemle, falburkoló csempe és trappista sajt. Mint tudjuk, a csirkecombra nincs árstop, csak a mellre, ahogy a zsemlére sem, csak a lisztre. De ugyanígy brutális a drágulás a trappista sajtnál is. A csúcsdrágulás 10. helyén a női műbor szandál landolt, ennek az átlagára 24,6 százalékkal emelkedett a vizsgált időtávon.

A százalékos áremelkedés mellett az árak is magukért beszélnek: tavaly februárban 1 kg rétesliszt 220 forintba került átlagosan, most 304-be, egy kiló fehér kenyér átlagosan 381 forint volt tavaly februárban, most átlagosan majdnem 500 (!) forintba, pontosan 496 forintba kerül. De a tavaly februárban 4 690 forintos átlagos akácméz kilós ár idén februárra 6 020 forintra duzzadt.

És ez csak a jéghegy csúcs, a 10 legjobban dráguló terméken felül ugyanis van további 15 termék a KSH 180-as terméklistáján, aminek az ára több mint 20 százalékkal emelkedett egyetlen év alatt. Ilyen például a szétnyitható konyhaasztal, a paradicsom, a kakaós csiga, a bontott csirke, de a spagetti, a hamburger, a csirkeszárny vagy éppen a kései burgonya, illetve az őrölt kávé, a marhahús rostélyos és az uborka is.

És hogy hogyan néz ki mindez a valóságban, egy kiló paradicsom tavaly februárban átlagosan 877 forintba került, most 1 090-be, a bontott csirke kilója 725 forintról 897 forintra duzzadt a vizsgált időszakban, míg egy babakocsiért tavaly februárban 72 240 forintot kértek átlagosan, most 87 510-et. A marhahús átlagára egy év alatt 2 350-ről 2 820 forintra drágult, míg egy kiló uborkáért tavaly ilyenkor 1 050 forintot kellet kiperkálni, addig most 1 260-at.

A hivatalos statisztikák szerint az eddigi termékeken túl van további 24 termék, aminek az átlagára 15-20 százalék között emelkedett 2021 február és 2022 február között. A teljeség igénye nélkül itt találjuk például a vajat, a kerékpárt, a konyhaszekrényt, a brikettet, a riszt, a fűrészelt tűzifát, a csemegekukoricát, de az árstoppos búzafinomlisztet, és a pontyszeletet is.

Egy hónap alatt is vérengzés volt az áraknál

Az adatokból kiderül, hogy egy év sem kell ahhoz, hogy az árak rakétaként lőjenek ki. 2022 januárja és 2022 februárja között például az uborka átlagára 24,8 százalékkal emelkedett, miközben a zöldpaprika kilója 23,6 százalékkal került többe idén februárban, mint januárban. 10 százalék fölött emelkedett továbbá a paradicsom kilós átlagára és a Magyar Nők Lapja ára is.

De ahogy a statisztikából látjuk, a kenyér sem úszta meg az ár-vérengzést, egy hónap alatt a félbarna kenyér kilós átlagára 8,9, míg a fehér kenyéré 8,3 százalékkal lett drágább. A sertés virsli kilós átlagára is 8,1 százalékkal nőtt, de havi összevetésben csúcsdráguló még a tejes margarin, az őrölt kávé és a rétesliszt is.

E termékeken felül további 11 terméket találtunk, aminek az átlagára legalább 5 százalékkal emelkedett. Ide sorolható a párizsi felvágott, a kakaós csiga, a bontott csirke, a zsemle, az Unicum, a rizs, a 100 százalékos dobozos narancslé, az ásványvíz, a spagetti és a kakaópor is. Érdemes megjegyezni, hogy a KSH hivatalos statisztikája szerint az árak átlagosan 1,1 százalékkal nőtte 1 hónap alatt, ez tehát azt jelenti, hogy az eddig bemutatott termékek ára kb. 5-ször annyival emelkedett, mint amekkora az átlagos drágulás mértéke volt 2022 január-február között.

Mit mutat az árstop?

Jelen pillanatban az látszik, hogy az árstoppos termékek ára valójában mérsékeltebben emelkedett egy éves távlatban, havi távlatban pedig szinte minden esetben 10 százalékkal csökkent is (2022 január-február között), de az ezekből készült termékek ára maradt csúcsdrága. A liszt és az étolaj, valamint az UHT tej tehát látványos biztonságban van, de a kenyér, a margarin vagy éppen a sajtok már koránt sem. Ahogy látszik az is, hogy bár a csirkemell árnövekedése megállt, sőt vissza is zuhant a tavaly október szintre, minden más hús, legyen az sertés virsli, csirkecomb vagy csirkeszárny, illetve marhahús ára gigászian növekszik.