Lelepleztük a magyar boltok titkait: ezért is költenek rengetegen többet bevásárláskor

Amint azt már sokan tudhatják, a boltok számos trükköt bevetnek annak érdekében, hogy a vásárlók többet költsenek egy-egy bevásárlás során. Régi praktikának számít például az alapvető élelmiszereket elrejteni/az üzlet hátsó felébe száműzni, hogy azokat kutatni kelljen, hogy a keresgélés közben egyre több dolgon akadjon meg a vásárlók szeme. Ehhez nagyon hasonló célt szolgál az üzletek időnkénti vagy egyes sorok rendszeres átrendezése, de a kellemes zene is azt a célt szolgálja, hogy minél több időt töltsenek az emberek a boltokban.

Sokan nem is gondolnák, de az egyes üzletekben elérhető kosarak, bevásárlókocsik mérete is számít, hiszen minél nagyobb egy kocsi, annál kevesebbnek tűnik a belé pakolt termékek mennyisége. Ez egyébként olyan méreteket is ölthet, hogy van olyan áruházlánc Magyarországon is, ahol kb. nem is használnak kézi kosarat, de erről majd később. A boltok ezen felül szívesen játszanak a színekkel, illatokkal, illetve az árakat is előszeretettel manipulálják esztétikailag. Utóbbira jó példa a szinte mindenhol használt 9-re, 99-re, 999-re végződő árazás. Ez utóbbi például azért fontos, mert a legtöbben 500 forintosnak titulálnak egy 599 forintos terméket, de egy 7 999-est is simán be lehet nézni 7 ezresnek, pusztán csak az első számjegy miatt.

A trükkök sorát persze még elég sokáig lehetne folytatni, most viszont a Pénzcentrumon, néhány okosságot próbáltunk maguktól a boltoktól is kideríteni. A legnagyobb hazai áruházláncokat kérdeztük például arról, mekkora kosarakkal, bevásárlókocsikkal működnek az áruházaik, de kíváncsiak voltunk arra is, milyen időközönként rendezik át a boltjaikat. Ezen felül az egyre több helyen megtalálható önkiszolgáló kasszák hatékonyságára is kíváncsiak voltunk.

Nem mindenről szeretnek beszélni a boltok

Elől járóban érdemes elmondani, hogy az egyes témák komolyságát jól jelzi, hogy volt olyan bolt (Lidl), amelyik egyik szóban forgó kérdésünkre sem válaszolt, mert mindet üzleti titokként kezelik. Így például azt sem tudhattuk meg a diszkonttól, hogy a legtöbb áruházukban miért nincsenek egyáltalán bevásárlókosarak. Látni fogjuk viszont, hogy sok esetben kevés konkrétummal lehet számolni más boltok kapcsán is. Mindez jól mutatja, hogy olyan egyszerűnek tűnő adatok is, mint hogy mekkora egy bevásárlókocsi vagy bevásárlókosár mérete, mennyire jelentős az üzletláncok számára.

De kezdjük azzal, amit pontosan tudni lehet. Az Auchantól megtudtuk, hogy náluk a bevásárlókocsik méretét és darabszámát az átlagos kosárérték és a vásárlószám határozza meg. „Azt, hogy vásárlóink az egyes napokon, napszakokban mennyi terméket tesznek egy kosárba, mérjük, ennek megfelelően határozzuk meg a kosár típusokat és annak darabszámát. A kocsik számát a hétvégi vásárlószámhoz mérten alakítjuk ki, természetesen figyelve arra, hogy egész nap legyen elérhető kocsi a tárolókban” – tudtuk meg a hipertől, ami elmondta azt is, hogy a boltjaik eltérő mennyiségű

• 210 literes kocsival,
• 60 literes gurulós kosárral,
• és 20 literes kézi kosárral várják a vásárlókat.

A Spartól is sikerült adatokat kapnunk, a szupermarket azt közölte a Pénzcentrummal, hogy méretek tekintetében a döntő tényező, hogy milyen típusú vásárlás jellemző az adott üzletre (kis-nagy).

A méretek 90-195l között mozognak, a mennyiség tekintetében elsődleges szempont a vásárlószám

- tudtuk meg Maczelka Márkától, a Spar kommunikációs vezetőjétől. Az Alditól azt sikerült kiderítenünk, hogy a diszkont áruházaiban a vásárlók kétféle bevásárlókosár közül választhatnak, amelyek kialakításukat és űrtartalmukat tekintve is eltérnek egymástól. Ahogy azt a Pénzcentrumnak küldött válaszaikban írják, a kerekekkel ellátott, húzható bevásárlókosár a nagyobb vásárlások esetén jelent praktikus megoldást, a kézikosár a kisebb, általában csak néhány terméket érintő gyors bevásárlásokhoz ideális. Azt is megtudtuk, hogy a vásárlók a diszkont minden boltjában találkozhatnak a kétféle kosármérettel, ám üzletenkénti számuk az óránként vásárlószám függvényében változik, illetve az üzlet elhelyezkedése is befolyásolja mennyiségüket.

A kocsi-, és kosárméretek tekintetében a Tesco már szűkszavúbb volt, a hiper csak annyit árult el, hogy a bevásárlókocsik és kosarak számát és méretét az adott áruház vásárlószáma és a vásárlói kosárérték határozza meg. Mindent egybevetve általánosságban tehát elmondható, hogy a legtöbb bolt esetében, ahol több a vásárló, ott több az eszköz is, sőt, a boltok monitorozzák azt is, ki, mekkora értékű bevásárlást folytat, mekkora kosarakban.

Ez egy kész labirintus

Megannyi más praktika mellett igen jelentős az üzletekben az is, hogy mely termékeket, hová pakolják. Egy-egy elrejtett vagy hátrébb pakolt alapélelmiszer például arra serkenti a vásárlókat, hogy járják körbe a boltot. Ha pedig ezt megteszik, nem nehéz belátni, potenciálisan több terméken ragadhat meg az ember szeme. Az ide-oda pakolászást persze nehezebb megoldani egy kisebb boltban, de semmi sem lehetetlen.

A Tescótól például megtudtuk, hogy a hiper, a vásárlói szokásokra reagálva a tavalyi évben több hipermarketünket és kényelmi üzletünket is felújítottuk, és hasonló terveik idén is vannak. Ennek persze egyenes következménye, hogy bizonyos dolgok más helyre kerülnek.

Nagyobb változások esetén a megújuló üzletben hoszteszekkel segítünk eligazodni vásárlóinknak

- tudtuk meg a boltlánctól, akik elmondták azt is, hogy nemrég megújították például a budapesti expressz üzleteik választékát, aminek következtében több száz új termék került a szortimentbe, míg közel 1000-et lecseréltek.

Az átépítéseinket piackutatási adatok elemzése, vásárlói kutatások és megkérdezések előzik meg

- mondta el lapunk az Auchantól, aminek szakemberei beszámoltak arról is, hogy jelentős átrendezéseket a korszerűsítésekkel, felújításokkal együtt hajtanak végre, a kisebb átrendezések pedig egyes szezonok váltásakor vagy a választék módosítása esetén történnek. Viszont azt, hogy mi hova kerül, a vásárlói igények és szükségletek sorrendje határozza meg. 

A Spar annyit mondott lapunknak, hogy nincs általános alapelvük azt illetően, milyen időközönként rendeznek át egy üzletet, azt tudtuk meg, hogy a „vásárlási szokások változása és egy-egy termékcsoport fejlődési dinamikája határozza meg a polcfelületet és az áruházon belüli pozíciót.”.

Az Aldi arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy üzleteikben az egyes termékcsoportoknak állandó helyük van. Ezeknek a helyeknek a kialakítása országos szinten kerül meghatározásra annak érdekében, hogy a vásárlók bármelyik magyarországi Aldi üzletben könnyen megtalálják a megvásárolni kívánt termékeket.

Az állandó kínálattól független, csütörtöktől és vasárnaptól meghirdetett áruk javarészt szintén az erre kijelölt, a vásárlók által megszokott helyen kerülnek kihelyezésre

- mondta el a diszkont a Pénzcentrum kérdésre.

Mi a helyzet a bolti kasszákkal?

Ahogy haladunk előre az időben, úgy egyre több és több helyen találjuk szembe magunkat önkiszolgálós kasszákkal. Persze, ezek működtetéséhez is szükség van személyzetre, de míg itt 5-10 kasszát akár 1 ember is meg tud csinálni, addig a hagyományos módokon ehhez 5-10 ember kellene. És mivel a bérek alapvetően igen nagy költségei a cégeknek, ráadásul a munkaerőpiac ismét erősen munkaerőhiányossá válik, nem marad más lehetőség, mint innoválni.

A Tescónál például a 198 áruházukból jelenleg 154-ben működtetnek önkiszolgáló kasszát is. A hiper azt írja lapunknak küldött válaszaiban, hogy vásárlóik szeretik ezeket a kasszákat, az elmúlt évek alatt folyamatosan nőtt a kihasználtságuk.

Jelenleg a vásárlások több mint fele az önkiszolgáló kasszákon keresztül történik. Február 7-től vásárlóink a hagyományos kasszákban SZÉP-kártyával is fizethetnek a hideg élelmiszerekért. Ez a lehetőség az önkiszolgáló kasszáinkban az indulás után várhatóan 2-3 héttel lesz elérhető – addig is vizsgáljuk, hogy milyen forgalomnövekedéssel jár a SZÉP-kártya használata, hogy szükség esetén megemelhessük a hagyományos kasszákban a pénztárosi óraszámot

- írták lapunknak. Az Auchan esetében minden magyarországi üzletük rendelkezik önkiszolgáló kasszákkal, készpénzes és készpénzmentes verzióban egyaránt. „2021-ben fejeztük be a kasszák telepítését, a kihasználtsági mutató folyamatosan növekedő tendenciát mutat, jelenleg 40 százalékos” – tudta meg a Pénzcentrum. Érdemi választ az Alditól is kaptunk, ám a diszkont Magyarországon még nem működtet automata kasszákat.

Mennyit állunk sorban?

A sorbanállás nem csak azért fontos tényező, mert a vásárlók annál idegesebbek, minél többet várakoznak. De azért is, mert a sorokban, a kasszák előtt még megannyi termék közül lehet válogatni. Ezért ha ezt jól tudja kalibrálni egy üzlet, akkor a vásárlói is elégedettebbek lesznek, és nagy eséllyel még ezt azt bedobálnak a kosarukban a kasszánál.

Sok konkrétumot viszont itt sem szívesen osztanak meg a boltok. A Tescónál például az a cél, hogy ha hárman már állnak a sorban a kasszánál, akkor tudjanak új pénztárt nyitni. Az Auchan arról tájékoztatta lapunkat, hogy

a várakozási idő az elmúlt 3 évben jelentősen lecsökkent, köszönhetően az önkiszolgáló megoldások megjelenésének, ugyanis ezeknél a kasszáknál általában egyáltalán nincs sorbanállás. A normál kasszák esetében az adott időszakban rendelkezésre álló pénztáros létszámot előre kalkuláljuk, a tervezett forgalomhoz viszonyítva óránkénti bontásban. 

A Sparnál teljesen változó üzletenként és napszakonként a várakozási idő, az üzlet általános elvárása, hogy 5 várakozó vásárló után nyissanak új kasszát a kollégák. Amint azonban azt megtudtuk, „a technikai és humánerőforrás tekintetében azonban vannak korlátok, a kasszások beosztása elsősorban nap- és napszakfüggő. A kasszáknál történő várakozási idő csökkentése állandó célunk, ezt támogatva telepítjük folyamatosan az önkiszolgáló kasszákat.”

Az Aldi válaszaiból az világlik ki, hogy a kasszákban dolgozó munktársaik igyekeznek minimálisra csökkenteni a sorban állással töltött időt, hogy a vásárlóknak a lehető legkevesebbet kelljen várakozniuk a kasszánál. Ennél konkrétabbak adatokat viszont nem kaptunk.