Roham indulhat a hazai boltokban: felvásárlási hullámot indít el az élelmiszer-árstop?

Mivel tartósnak bizonyult a magas infláció, és a november-december hónapokban nem várt magasságokba ért a drágulás, a kormány úgy döntött, hogy 6 termék – fehér kristálycukor, búzafinomliszt (BL 55), finomított napraforgó étolaj, házi sertés comb, és a csirkemell, csirkefarhát, illetve a 2,8%-os UHT tej – esetében beavatkoznak az árak alakulásába. Február 1-jétől május végéig a boltokban maximum az október 15-i árakon lehet majd ezeket megvásárolni. A cukor, liszt, olaj, hús és tej azonban nem csupán alapvető élelmiszerek, hanem tipikusan olyan termékek is, amiből a járvány alatt bespájzoltak az emberek.

Még az előtt, hogy a koronavírus jelenlétét igazolták volna az országban, a külföldről érkező hírek hatására már elkezdtek a magyarok is felhalmozni otthon. A karanténkészletek alapjait az olyan tartós élelmiszerek képezték, mint a liszt, cukor, olaj és tartós tej. Mostanra azonban már nem kell tartani boltbezárásoktól, áruhiánytól, vagy attól, hogy váratlanul karantéban kerül az ember két hétre. Egyrészt a házikarantén idejét már csökkentették, másrészt már kellőképpen fel van készülve az ilyesmire az ember, és nem pánikol. A járvány már kezelhetővé vált tehát, viszont elég aggasztó jelenség a tartósan magas infláció, ami elemzők szerint egy ideig még nem fog enyhülni.

Azért is vezette be a kormány az árstopot, hogy az alapvető termékek ne drágulhassanak tovább. Viszont lehetséges, hogy a lakosság addig fog majd nagyobb mennyiséget bevásárolni ezekből a termékekből, amíg nyomott áron megteheti, tartva a még drasztikusabb inflációtól. Az olvasóink szavazataiból viszont az derült ki, hogy a legtöbben nem készülnek rá, hogy megrohamozzák a boltokat. Szakértők szerint áruhiány sem várható.

Elmarad a felvásárlási láz?

Olvasóink szavazatai alapján úgy tűnik, elmarad a felvásárlási láz az árstop bevezetése után, vagy legalábbis nem lesz érezhető mértékű. Kérdésünkre, hogy terveznek-e nagyobb mennyiséget vásárolni olvasóink február 1 után az árstop által érintett termékekből, több mint 80 százalékban Nem választ kaptunk. Az Igen-ek és Talán-ok együtt is mintegy 10,5 százalékot tesznek ki, és nagyjából 8 százaléka a válaszadóknak még nem is gondolkodott ezen.

Egyes elemzések szerint maga az árstop átlagosan mintegy 250 forintos egy főre jutó megtakarítást jelenthet egy családnak, miközben az intézkedéssel ismét a jobb anyagi helyzetben lévők járnak jobban. Valószínűleg akinek komoly gondot jelent az infláció és a napi bevásárlás, az nem is fog felhalmozni élelmiszert, amíg nyomott az ára, hiszen nincs miből felvásárolni a fél boltot. Akinek pedig nem jelent akkora érvágást az infláció - ezáltal akkora segítséget sem az árstop - az pedig azért nem fog felvásárlásba kezdeni, mert felesleges. Ha pedig hihetünk a jóslatoknak, az amit a vásárlók az egyik terméken megspórolnak, más termékek drágulása miatt el is veszítik.