Kemény hónapok elé néznek a magyar családok: nincs mese, ennek megfizetik az árát

Most, hogy lezárult a 2021-es év és nem várt drágulást hozott a december, a Pénzcentrum megvizsgálta, hogy hozott-e fordulatot a járvány második éve az inflációt tekintve: még mindig a nyugdíjasok a drágulás igazi vesztesei?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég publikálta a 2021-es évre vonatkozó inflációs jelentését, így már teljes képet kaphatunk az árak tavalyi alakulásáról. Ebből kiderült, hogy decemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal, csak az élelmiszerek 8,0 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A teljes évre vonatkozó drágulás ütemet 5,1, az élelmiszerekre vonatkozó 4,1 százalék volt. A KSH arról is vezet nyilvántartást, hogyan hat az infláció például a nyugdíjasokra, az alacsony, magas, vagy közepes jövedelműekre, valamint a három vagy több gyermeket nevelőkre - aszerint, hogy egyes lakossági rétegeknek mi jellemző a fogyasztási szokásaira. Ebből az is látható, melyek azok a csoportok, akiket különösen hátrányosan érintett a járvány óta tartó drágulás.

A teljes 5,1 százalékos éves infláción túl, ha megnézzük kiadási főcsoportokra bontva a drágulás mértékét, akkor kiderül, mi növelhette meg leginkább költségeket tavaly a lakosság számára. Az élelmiszerek 4,1 százalékkal drágultak, a szeszes italok, dohányáruk összesen 10,9 százalékkal! A ruházkodási cikkek mindössze 0,2 százalékkal lettek drágábbak tavaly, a háztartási energia 0,5-tel, a szolgáltatások összesen 2,9-cel. Az üzemanyagok és egyéb máshová nem sorolt árucikkek pedig 9,6 százalékos dráguláson mentek át. A tartós fogyasztási cikkek pedig 4,5 százalékkal kerülnek többe.

Azt viszont sosem szabad elfelejteni, hogy mihez képest számítjuk az inflációt: az előző év fogyasztói árait veszi alapul a KSH. Ez pedig azt eredményezi, ha eleve magas árak képezik a számítás alapját, mint pl. az élelmiszerek esetében, akkor a drágulás mértéke nem tűnik kiugróan magasnak, a járvány előtti évekhez képest viszont ugyancsak rekorddrágulásnak lehet érzékelni. A fenti grafikonról leolvasható, hogy a szeszes italok, dohányáruk drágulása nagyban hozzájárul a nagyfokú inflációhoz, ahogy az üzemanyagok áremelkedése is - viszont előbbi kiadási tétel az alacsony, utóbbi pedig a magas jövedelmi kategóriába tartozóknak volt kiemelkedően nagy kiadás.

Az élelmiszer áremelkedés leginkább a magas jövedelműeket sújtotta, a közepes jövedelműeket és nyugdíjasokat kevésbé. Miközben 2020-ban éppen a nyugdíjasok érezhették legnagyobbnak a drágulás mértékét.

A járvány óta tartó árhullámvasút tehát nem mindenkit érint egyformán. Attól függően, éppen milyen termékcsoportnak száll el az ára, érezhetik az egyes társadalmi rétegek súlyosabbnak a drágulást.

2021-ben tovább nőttek az árak

Ahogy a lenti grafikonon is látható, a drágulás mértéke tavaly csak fokozódott. Viszont amíg a járvány első évében nagyrészt a nyugdíjasok érezték drasztikusabban az árdrágulást, addig 2021 februárjától fordult a kocka és már az aktív háztartások szenvedték meg jobban a drágulást. Hasonló fordulat következett be az alacsony és magas jövedelmi rétegek között: a járvány előtt és 2020-ban is a kevesebb pénzből élők érezték égetőbbnek az inflációt, 2021-től viszont sokkal inkább együtt mozog a két réteg. Tavaly egy hajszállal kedvezőtlenebb volt az infláció a magas jövedelműek számára.

Ha az éves inflációt nézzük az elmúlt évekből, akkor is szembetűnő, hogy amíg a járvány előtti években nagyobb különbségek adódtak az egyes rétegek között, 2021-re viszont beérte egymást a különböző csoportokra vonatkozó árindex. A vonalak közelítenek egymáshoz.

Erről a grafikonról az is leolvasható, hogy az alacsony jövedelműekre és a nyugdíjasokra korábban nagyobb inflációs mutatók voltak érvényesek, leginkább a kevés pénzből élők voltak kitéve az árak emelkedésével. 2020-ban viszont nagyjából ugyanolyan súlyosnak érezték a drágulás mértékét, majd 2021-ben a két vonal ismét elválik egymástól. Az is szembeötlő, hogy tavaly az aktív háztartások érzékeltek nagyobb áremelkedést, mint a nyugdíjas réteg.

Csúcsdrágulás az élelmiszerboltokban

Az egyik legfontosabb termékkategória, amely minden réteget egyformán érint, az élelmiszer. A drágulást ugyanis a napi, heti bevásárlás alkalmával szinte mindenki tapasztalhatta az elmúlt két évben. 2020-ban amint a járvány megbénította az ellátási láncokat, a korlátozások nehezítették az átjárást a határokon, a bevásárlást, hirtelen elkezdett az egekbe szökni az élelmiszerek ára. A drágulás csak nyáron kezdett el mérséklődni.

Az, hogy tavaly tavasszal így "visszaesett" az infláció, annak tudható be, hogy a 2020-as magas árak képezték a viszonyítási alapot. Tehát amit a lenti grafikonon hullámvölgynek látunk, úgy kell értelmezni, hogy a drágulás mértéke esett csak vissza - és az is csak a 2020-as magas árakhoz viszonyítva. Attól még a bevásárlás drága maradt. Ezután viszont ismét egy emelkedő következett, és nem állt meg év végéig:

Viszont amíg 2020-ban azt láthattuk, hogy az egyes társadalmi rétegek között nagy, akár 1 százalékpontos eltérések is adódnak, 2021 mintha elsimította volna a különbségeket. Csak ezrelékekben mérhetők innentől a különbségek nyugdíjasok, magas jövedelműek, három és több gyerekesek, alacsony jövedelműek, és a többi réteg között. Ugyanez a hatás látható az éves élelmiszerinfláció vizsgálatakor. A lenti grafikonon az is látszik, hogy régen nem kellett már a lakosságnak ilyen élelmiszerár-drágulással szembenéznie, mint az elmúlt két évben:

Tartós drágulás várható 2022-ben is?

A friss elemzői jóslatok szerint 2022-ben sem számíthatunk túl sok jóra az infláció tekintetében. A jövő évi várakozásokat a decemberi adatok tükrében jellemzően fél százalékponttal emelték. A bázishatások miatt - vagyis hogy a viszonyítási alap a tavaly év eleji magasabb árszint lesz - a következő hónapokban  már mérséklődhet az infláció, viszont a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt ez még így is messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett.

Valószínűleg az sem véletlen, hogy a kormány az élelmiszer-árstop bevezetése mellett döntött. Az viszont még kérdéses, hogy az élelmiszerek inflációjára ez milyen hatással lehet. A árstop a jelen állás szerint februártól májusig lesz érvényben, havi szinten a pár száztól pár ezer forintos megtakarítást jelenthet a családoknak elméletileg. A gyakorlatban viszont nem tudható előre, hogy más termékek nem mennek-e át párhuzamosan olyan dráguláson addig, ami elsöpörheti az árstop pénztárcakímélő hatását.

Felmérést készít a Pénzcentrum

A magyar lakosság számtalan kihívással szembesült a koronavírus világjárvány kitörése óta, főként egészségügyi és pénzügyi téren. A válság hatásainak különösen ki voltak téve a magyar nyugdíjasok. A Pénzcentrum legújabb kutatásában azt vizsgálja, hogyan élték meg az idősek ezt az időszakot, és milyen várakozásaik vannak a jövőben. Töltsd ki te is a kérdőívünket, hogy képet kaphassunk az idősek helyzetéről Magyarországon!