Folytatódik a trappista-botrány: eddig még biztosan maradnak a nem túl jó minőségű sajtok a boltokban

Ez elmúlt években a Pénzcentrumon többször beszámoltunk a magyarországi trappista sajtok körüli botrányról. Nevezetesen lapunk azon értesüléséről, miszerint már a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is „nem túl fényes minőségű” sajtnak minősítő a legtöbb, a boltokban forgalmazott trappista sajtnak nevezett tételt.

A helyzet pedig ezzel párhuzamosan annyira súlyossá vált, hogy megszületett a döntés arról, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv átírásával a jövőben már csak sokkal minőségibb sajtokat lehet trappista sajtként eladni, mint amiket eddig jobbára árultak a boltok. Érdemes persze megjegyezni, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) a múltban és egyébként még most is kétféle trappista sajtot különböztet meg. Az egyik ezek közül a ’trappista sajt’ a másik pedig a ’különleges trappista sajt'.

Igen ám, de a sima trappsita sajtnak nevezett sajtnak gyakorlatilag semmilyen, a hagyományos trappistához mért nóvumnak nem kell megfelelnie hatóságilag, miközben a különleges trappista sajtnak hívható terméknek (ebből szinte alig van a boltokban) egy sor olyan jellemzőit kötelezően be kell tartani, ami garantálja annak minőségét. 2020 elején a Nébih így nyilatkozott a Pénzcentrumnak:

jelenleg a vállalkozók szinte egyáltalán nem élnek a minőségi megkülönböztető jelző használatának lehetőségével, ugyanis ha jelző nélkül csak a trappista sajt megnevezést használják, akkor az MÉ I. kötetének előírásai alapján tudnak gyártani. Ez kevésbé szigorú, és nincs benne minimum érlelési idő így a gyártó számára könnyebb az előírásoknak való megfelelés, ugyanakkor a hazai piacon megjelenő termékek meglehetősen heterogének, nem túl fényes minőségűek.

Hol itt a legnagyobb baj?

Korábbi cikkeinkből, illetve a Nébih válaszaiból is kiderült, mivel a trappista sajt megnevezésnek, ami egyébként egyértelműen a magyarok kedvenc, és legnagyobb tételben vásárolt sajtja, nem igazán voltak szigorú követelményei, ezért kvázi bármilyen, nagyon kevés érlelési idővel készített készítményt is el lehetett nevezni trappista sajtnak. Nem nehéz belátni, hogy ez óriási biznisz volt a gyártóknak, kereskedőknek. Holott a minőségi trappista sajt készítésének nagyüzemi szabályai is léteztek, de ki alkalmazta volna azokat, amikor sokkal olcsóbban is előállíthatott trappista néven terméket, amit a vásárlók vittek, mint a cukrot?

Csakhogy érthető legyen a különbség

Az MÉ I. kötete így fogalmaz trappista téren - tejből, valamint engedélyezett összetevőkből vagy azok egy részéből, a jellegének megfelelő kultúra hozzáadásával, enzimes alvasztással, a tejfehérje részleges vagy teljes koagulálásával, savóelvonással - membrán szeparációs technológiával gyártott sajt esetén permeátum elvonással - előállított szilárd vagy fél-szilárd termék, amelyben a savófehérje-kazein arány nem haladja meg a tejben lévőt, és amelyet rövidebb-hosszabb ideig érlelnek. A gyártóknak tehát óriási a mozgástere abban, hogy jelenleg milyen sajtot neveznek trappistának. 

Ezzel szemben a „különleges” trappista sajtnak már a következő a leírása: a Trappista sajt tehéntejből, tejsavbaktérium-színtenyészet és alvasztóenzim, esetleg kalcium-klorid, kálium- vagy nátrium-nitrát és természetes színezék hozzáadásával készített, sózott, érlelt, jellegzetes érzékszervi tulajdonságú, oltós alvasztású, félkemény, erjedési lyukas sajt. Aminek a következő paramétereknek kell megfelelniük:

• A kéreg jól gondozott, sima, színe aranysárga esetleg aranybarna, enyhén zsíros vagy nyirkos tapintású;
• Fóliába vagy paraffinba csomagolt, egész sajt: korong vagy hasáb alakú, az alap- és fedőlapja sík, oldalfelülete enyhén kidomborodó, a fólia vagy paraffin sértetlen, egyenletesen simul a sajt felületére;
• A sajttészta egyenletesen halvány- vagy szalmasárga színű, a metszéslapon egyenletes eloszlásban nagyszámú kis- és közepes méretű röglyuk látható;
• Jól vágható, rugalmas, hajlítható, szájban elomló (állomány);
• Jellegzetes, enyhén aromás, idegen szagtól mentes (szag);
• Jellegzetesen zamatos, enyhén savanykás, kellemesen sós, telt, idegen íztől mentes (íz).

Jól látszik tehát, hogy azoknak a készítményeknek, amiket eddig tömegével trappista sajtként Magyarországon meg lehetett vásárolni, semmilyen különleges érzékszervi tulajdonságnak nem kellett például megfelelniük, egyedül technológiai és élelmiszerbiztonsági paramétereknek. Erre a több évtizedes hiányosságra aztán végül a hatóság és a törvényalkotók is felfigyeltek, aminek következtében elkezdődött a trappista sajt hazai rehabilitációja. A malmok azonban elég lassan őrölnek.

Mikor tűnnek el a kevésbé jó minőségű trappista sajtok a magyar boltokból?

A tömeges, kevéssé jó minőségű trappista sajtok kiszorításáról tehát évekkel ezelőtt megszületett a terv. És ha nem is teljesen az eddig „különleges” trappista sajtnak megfelelő kritériumok mentén, de ahhoz nagyon hasonlóan elindult a szakma a változtatás felé. A korábbi menetrend az volt, hogy az Európai Unió notifikációs eljárása 2021 január 4-én vagy április 4-én zárul (tagállami vagy Bizottsági észrevétel függvényében).

Ezután a jogszabály a notifikációs eljárás függvényében, várhatóan 2021 februárjában vagy május végén lépett volna hatályba. Ehhez képest pedig meghatároztak volna egy úgynevezett átmeneti időszakot, amíg a gyártók felkészülhetnek az új szabályozásra. Ez a hatálybalépéstől 12 hónapig tartott volna. Ennek értelmében tehát,

2022 februárjától vagy májusától tömegesen kellett volna eltűnniük a „nem túl fényes minőségű” trappista sajtoknak a boltok polcairól.

Az évtizedek óta húzódó mizéria azonban nem záródott le ilyen „könnyen”, a Pénzcentrum ugyanis most megtudta, 2022-ben sem februárban sem pedig májusban nem hagyják el tömegesen a rosszabb minőségű trappisták a magyar boltokat. És hogy miért nem? Kezdjük az elején. Mint azt a Pénzcentrum a Nébihtől megtudta,

a tejtermékekről szóló előírás-tervezet notifikációs eljárása 2021-ben lezárult. A folyamat során érkeztek észrevételek, ezek figyelembe vétele mellett az anyag jelentős része 2021. október 2-án hatályba lépett és 2022. október 31-től kötelezően alkalmazandó.

Igen ám, de a tervezettel kapcsolatban voltak olyan felvetések, amelyek további egyeztetéseket, pontosításokat igényeltek, így a tervezet egyes részei (pl. a trappistára vonatkozó) még nem lettek véglegesítve. Hiába van meg tehát évek óta a minőségi trappista sajt kritérium-rendszere, annak egy az egyben átemelése mégsem meg olyan könnyen.

Az idei év első félévében legalább ez még mindig nem fog megtörténni.

És hogy akkor mikor fog? Egyelőre azt tudni, hogy termékszinten (trappista sajt) is lesznek meghatározva paraméterek, az előírás tartalmaz majd egy részletes érzékszervi követelményrendszert is.

Azonban a folyamatban lévő szabályozás részleteiről véglegesítés előtt nem érdemes nyilatkozni, amint a folyamat lezárásra kerül, úgy  természetesen kommunikálni fogjuk – terveink szerint erre 2022 második felében sor kerül

- válaszolta a Pénzcentrum kérdésre a Nébih. A minőségibb trappista sajtok eljövetelére tehát még várniuk kell a magyar vásárlóknak. A késlekedés egyik oka egyébként minden bizonnyal az, és erről még az Alföld Tej Kft. értékesítési és marketing igazgatója, Dobrovoczky István beszélt a Pénzcentrumnak 2020 elején, hogy

azt látni kell, hogy Magyarországon az értékesített trappista sajtok 80 százalékát akció keretein belül értékesítik. Ez óriási volument jelent. Mindez azért van így, mert a kereskedelmi láncok vásárlócsalogató volumen termékként kezelik a magyar trappista sajtot, így azonban az emberek fejében az a kép él, hogy a trappista kilónkénti ára 1 300 - 1 600 forint, ez azonban normál fogyasztói áron inkább 2 000 forint vagy még több. Az akciós és a normál fogyasztói ár közötti nagy különbség nincs jó hatással a trappista sajt normál, tervezhető, kiszámítható és folyamatos értékesítésére. A jövőben hosszú távon mindenki, így a fogyasztók is jobban járnának, ha az akciós és a normál árak közelítenének egymáshoz.

A trappista sajt tehát volumen termékként van jelen a boltokban, ezt a kereskedők és a gyártók is tudják. Mindez pedig azt jelenti, hogy sok pénz múlik a trappista sajton, ebből a szempontból pedig egészen könnyen magyarázható, hogy miért nem egyik pillanatról történnek meg a változások. Igaz, mostanra azért az egy kilós trappista sajt-korongok már akciósan nem 1 300-1 600 forintba kerülnek, inkább már 2 000 forint körül mozognak. Miközben egy hosszú érlelésű trappista sajt kilója (amiből meglehetősen kevés van a polcokon), kilónként már 4 000 forint környékén kapható.