Így csap le a kőkemény drágulás a nyugdíjasokra, családosokra: böjttel kezdődhet ez az év is

A Pénzcentrum több mint másfél éve vizsgálja, hogy három társadalmi réteget képviselő fiktív vásárlója - Hunor a pályakezdő fiatal, Judit a családanya és a nyugdíjas Marika néni - számára mekkora kiadást jelent egy-egy nagyobb bevásárlás. Mutatjuk, hogy decemberben - amikor 14 éves rekordon stagnál az infláció -, mennyivel többet kellett fizetniük a kasszáknál.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. decemberi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, akárcsak novemberben. (Addig októberben még 6,5, szeptemberben 5,5, augusztusban 4,9, júliusban 4,6, júniusban 5,3, májusban és áprilisban 5,1 százalék volt a drágulás mértéke.) Tehát a mérséklődés, ami júliusban mutatkozott, nem tartott ki nyár végéig sem. Az elemzők abban bíztak, hogy a bázishatásoknak köszönhetően a decemberi infláció mérséklődni fog, azonban ez nem következett be.

Nem minden fogyasztói réteg érzékeli azonban ugyanolyan súlyosnak az árak elszabadulását, és a visszaeséseket sem. Mivel nem ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba egy-egy vásárlás alkalmával, a kosárösszetétel nagyban dönt abban, ki mekkora drágulást tapasztal. Az árstop például sokkal jobban kedvez az alacsony jövedelmű rétegeknek, hiszen ők az érintett termékekből jóval többet vesznek, míg más rétegek kosárösszetételében kisebb súllyal esnek latba. 

Bár decemberben a lakosság egészét érintő infláció 7,4 százalékos volt, a nyugdíjas fogyasztói árindex 6,7 százalék (az augusztusi 4,4, a szemptemberi 5,0 és az októberi 5,7, novemberi 6,5% után), az alacsony jövedelműek által tapasztalható drágulás pedig akárcsak novemberben, 7,3 százalék volt múlt hónapban. A legmagasabb árdrágulást a legalább három gyermeket nevelő családok és a magas jövedelműek tapasztalhatták: 7,6 százalékot.

Csúcson az élelmiszerdrágulás

2020. decemberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára 8 százalékkal lett magasabb! Ilyen magasan akkor járt utoljára az élelmiszerinfláció, amikor a koronavírus járvány első hulláma alatt sérültek az ellátási láncok, termékhiány volt a boltokban, tartott a felhalmozási láz, és mindent egybevetve hatalmas volt a bizonytalanság. Ez látszik a fenti grafikonon is: áprilisra kilőtt az élelmiszerár-emelkedés, aztán nyáron zuhanórepülésbe kezdett, amikorra lement a pandémia okozta első sokk hatása. Most, másfél évvel később ismét csúcsokat dönt az élelmiszerinfláció. (Novemberben még 2 százalékponttal alacsonyabb, 6 százalékos élelmiszerdrágulást mért a KSH, októberben pedig még 5,2, szeptemberben 4,4, augusztusban 3,7, júliusban 3,1 és júniusban 3,2 százalékkal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbinál.)

Az alapélelmiszerek közül több árucikk drasztikusan drágább lett: étolaj ára 26,8, a liszté 23,7, a margariné 22,8, a kenyéré 15,2, a baromfihúsé 13,4, a tejé 12,1, a péksüteményeké 11,6 százalékkal emelkedett.

Mindössze egy hónap leforgása alatt, novemberről decemberre az élelmiszerek ára 1,4 százalékkal lett magasabb! Ezen belül ezen belül a tej 7,8, a tejtermékek 6,1, a száraztészta 3,4, a kenyér 3,1, a cukor 2,9, a baromfihús 2,7, a sajt 2,4, a tojás 2,3, a büféáruk 2,2, a liszt 2,0 százalékkal drágább lett.

Az alacsony jövedelműekre vonatkozó élelmiszerinfláció augusztusban 3,8, szeptemberben 4,5, októberben 5,3, novemberben pedig már 6,1 százalékos volt. 2021 decemberére 8,2 százalékkal nőtt, tehát meghaladta a társadalom egészére vonatkozó (8%) élelmiszerdrágulást. A nyugdíjasok élelmiszer árindexe 3,5 százalék volt augusztusban, szeptemberben 4,2, októberben már 5,1 és novemberben 5,9 százalék volt - tehát végig valamivel alatta maradt a teljes lakosságot számításba vevő inflációnka. Decemberre ez a mutató is elérte a 8 százalékot!

A három és több gyerekesek nyár végén 3,7, szeptemberben 4,3, októberben 5,2 százalékos élelmiszerinflációt tapasztaltak, novemberben viszont már ők is 6,1 százalékot. Decemberben több mint 2 százalékponttal többet, 8,3 százalékos inflációt érezhettek. Fontos azt is megjegyezni, hogy a járvány előtt jellemzően a nyugdíjas fogyasztói árindex és az alacsony jövedelműekre vonatkozó infláció volt rendszerint a a magasabb, ami a fenti grafikonon is látható. Ez a helyzet azonban megfordult és igazán 2021 januárjától vált el a nyugdíjasokra vonatkozó infláció és az összlakosságra érvényes. Múlt hónapban viszont az élelmiszerinflációban a nyugdíjasok és alacsony jövedelműek is beérték a teljes lakosságot.

Nem mindegy, mi kerül a kosárba

A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai azt a célt szolgálják, hogy közelebbi képet kapjunk arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában az egyes vásárlók, ha a nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben minden hónapban. Mert hiába látjuk, hogy a statisztikai hivatal kimutatásai szerint pl. olcsóbb lett a a narancs, az alma, a párizsi vagy a sertéshús, illetve hogy az étolaj, a margarin, a pékáruk, a liszt, a cukor, a tojás, a burgonya, az uborka, valamint a csirkehús, stb. ára nagyon felment - nem feltétlenül mutatkozik ez meg ugyanolyan mértékben a kasszánál fizetett végösszegben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hajmeresztő az élelmiszerárak drágulása itthon: van, ami egy hónap alatt 26 százalékkal kerül többe

Hatósági ár ide vagy oda, brutálisan kilőttek az élelmiszer-árak Magyarországon.

A valóságban az olyan termékek árcsökkenése, amit gyakrabban, nagy mennyiségben vásárolunk (pl. a húsáruk, vagy az alapvető zöldségek), jóval inkább érinti pénztárcánkat, mint olyan áruké, amelyeket ritkábban, kisebb mennyiségben vásárolunk. Például a csirkehús drágulását is biztosan jobban, és többen megérezték az elmúlt egy évben, mint a pontyszelet áremelkedését.

A Pénzcentrum több mint másfél éve vizsgálja három "tipikus" vásárló kosarát, hogy számszerűsíteni lehessen a különbséget az egyes vásárlói rétegek által érzékelt inflációban. A vásárlói kosarak alapján jobban látható az is, milyen hatással volt a a járvány miatt bekövetkezett drasztikus infláció, a szezonális hatás az egyes vásárlói rétegekre, és ezáltal, hogy ki(ke)t érint leginkább hátrányosan a járvány elhúzódó gazdasági hatása. (Ha kíváncsi vagy, milyen szempontok alapján állítottuk össze az egyes vásárlók kosarait, vagy pontosan mi kerül a kosarukba, a cikk végén elolvashatod.)

Mennyit drágult a bevásárlás decemberben?

A KSH átlagárait alapul véve azt láthatjuk, hogy ugyanaz a kosár mindhárom fiktív vásárlónak jelentősen többe került decemberben az előző hónaphoz képest. Ez tükrözi az élelmiszerinfláció megugrását, ahogy már ősszel is ezt láthattuk, pedig augusztusban még stagnálást, sőt csökkenést tapasztaltak. Hunor 112, Judit a családanya 254, Marika néni 165 forinttal költött többet a boltban, mint múlt hónapban, ez pedig nem kevés egy hónap alatt! Az éves drágulás kit kevésbé, kit súlyosabban érintett: a nyugdíjas 1246, a családanya 1808(!!), a pályakezdő fiatal pedig 813 forinttal költött többet ugyanarra a kosárra múlt hónapban, mint egy éve, 2020 decemberében. Nézzük részletesen, kinek hogy alakult a kosara!

Hunor - a pályakezdő fiatal

Hunor egy nagyobb heti bevásárlást spórolósan 2021 decemberében 8335 forintból ki tudott hozni, ugyanezekért a termékekért novemberében 8223, októberben 8164, szeptemberben 8093, augusztusban 8048, júliusban 8090, júniusban 7981, májusban 7921, áprilisban 7877, márciusban 7756, februárban 7705, januárban még 7576 forintot fizetett volna. A tavalyi év azonos időszakában (2020 decemberében) pedig 7522 forintot költött volna ugyanerre a kosárra! Hunor kosara idén júliusban lépte át a 8000 forintos lélektani határt: ilyen 2020-ban a járvány alatt egyszer sem történt, dacára a magas élelmiszerinflációnak.

Számításaink szerint a fiatalokat reprezentáló Hunor 2021 januárjában a tavaly év végi mérséklődést követően ismét elkezdte érzékelni az áremelkedést. Ez márciusban már abban csúcsosodott ki, hogy annyit kellett költenie a boltban, mint a 2020-as legnagyobb infláció idején. Azóta is jellemzően őt érinti a legrosszabbul az éves infláció, ahogy múlt hónapban is.

Hunor 2021 decemberében 10,81 százalékos éves drágulást, és 1,36 százalékos havi áremelkedést tapasztalt.

Emlékeztetőül: a KSH szerint az élelmiszerek éves szinten 8, havi viszonylatban 1,4 százalékkal lettek drágábbak. Hunor az éves drágulást tekintve ennél sokkal rosszabbul járt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a decemberi éves áremelkedés őt érintette leghátrányosabban a három fiktív vásárlónk közül. Ez bizonyos szempontból nem igazán vág egybe a KSH kimutatásával, miszerint a három vagy többgyermekes családok és az alacsony jövedelmű háztartások 0,2-0,3 százalékponttal érzékelik magasabbnak az az élelmiszerinflációt az átlagnál. Konkrétan Hunor esetében ez a nagy eltérés abból adódhat, mert az olcsóbbá vált termékekből ő egy személyre sokkal kevesebbet vesz: sertéshúsból, narancsból vagy almából pl. a családanya és a nyugdíjas többet vásárol.

Judit - a családanya

A családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol. 2021 decemberében 22 522 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban. (Míg novemberben 22 268, októberben 22 067, szeptemberben 21 846, augusztusban 21 675, júliusban 21 872, júniusban 21 680, májusban 21 630, áprilisban 21 604, márciusban 21 371, februárban 21 291 forintot és januárban 20 982 forintot.) A február, az április, a július és december hónapok jelentős drágulást hoztak. 2021. októberre már meghaladta a kosár összértéke a 22 ezer forintot is, azóta pedig csak nőtt a drágulás mértéke.

Judit novemberről decemberre így 1,14 százalékos havi áremelkedéssel szembesült, ez nem éri el a KSH által mért értéket (1,4%). Az éves drágulás Judit számára 8,73 százalék volt, kevesebb, mint amit Hunor tapasztalt, de még így is több, mint a KSH által mért 8%. Ez azt is jelenti, hogy egy átlagos bevásárlás több mint 1800 forinttal került neki többe decemberben, mint egy évvel azelőtt, ami nem elhanyagolható összeg.

Marika néni - a nyugdíjas

Marika néni egy kétfős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást: 2021 decemberében 18 817 forintért vásárolt volna be a KSH átlagárai alapján. Ehhez képest novemberben 18 652, októberben 18 526, szeptemberben 18 322, augusztusban 18 222, júliusban 18 403, júniusban 18 313, májusban 18 228 forintot fizetett volna a kasszánál ugyanazért a kosárért. (Áprilisban 18 197, márciusban még 17 983, februárban 17 931, januárban viszont 17 786 forint volt a kosara.)

Novemberben a havi drágulás mérséklődött (az októberi 1,11 százalékos havi inflációhoz képest): 0,55 százalék volt, decemberben azonban ismát nőtt 0,88 százalékra. Így elmondható, hogy akár az éves, akár a havi drágulást vesszük alapul, a fiktív nyugdíjast érintette legkevésbé az árak emelkedése. Az éves inflációt tekintve ugyanis szintén Marika néni tapasztalta a legkisebb drágulást: 7,09 százalékot, ami kevesebb, mint a nyugdíjas élelmiszerindex a KSH szerint (8%). A statisztikai hivatal az elmúlt hónapokban azt tükrözték, hogy a fogyasztói árak - és azon belül is az élelmiszerárak - emelkedése a nyugdíjasok számára kisebb, mint az átlag számára - bár ez a központi számítás szerint már nincs így, Marika néni kosarára egyenlőre igaz maradt.

Mi várható 2022-ben?

Az elemzőket már a szeptemberi 5,5 százalékos magas inflációs adat is meglepte, és novemberre is 7 százalékot jósoltak, amit szintén sikerült meghaladni. Ekkor több elemző is módosította az inflációs várakozásait az idei évre: átlagosan 5-5,1 százalékos éves inflációt jósolnak - ez pedig teljesült is. Viszont hiába is várták a bázishatások miatt az áremelkedés ütemének mérséklődését december hónapra: maradt a rekordmagas 7,4 százalékos infláció.

A meglepetést az élelmiszerek és tartós fogyazstási cikkek vártnál lényegesen gyorsabb áremelkedése okozta. Az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így az MNB a kamatemelési ciklus gyorsítására kényszerülhet.  Egyes alapvető élelmiszerek árainak rögzítése a következő hónapokban némileg mérsékelheti az inflációt, ugyanakkor a tőzsdei gázárak elszállásának még beláthatatlan következményei lehetnek

- fejtette ki kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az év elejére vonatkozó prgnózis felemás képet mutat: a következő hónapokban bázishatások miatt ugyanis már mérséklődhet az infláció, azonban a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett. 

Azt már régóta rebesgetik, hogy a takarmány- és gabonanövények drágulása miatt nőni fog a liszt, pékáruk, valamint a hús, tej, tojás ára. Ez a folyamat már meg is kezdődött:a liszt ára októberre 12,5, a baromfihúsé 9,3, a péksüteményeké 8,4, a kenyéré 8,1 százalékkal emelkedett, novemberre a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a baromfihúsé 9,0 százalékkal nőtt!

Decemberben a liszt ára 23,7, a kenyéré 15,2, a péksüteményeké 11,6, a baromfihúsé 13,4, a tojásé 11,1, a tejé 12,1 százalékkal lett drágább.

Utoljára a sertéshús várható drágulását lengették be a tenyésztők, ez viszont egyelőre még nem következett be - bár valószínűleg csak idő kérdése. Az is kérdés, hogy a februártól hatályba lépő árstopnak milyen hatása lesz az inflációra. Az sem kedvez az élelmiszeráraknak, hogy a tavalyi és idei év sem volt kedvező a gyümölcs- és zöldségtermesztők számára, ez is meglátszik az árakon: hiába olcsóbb most éves összevetésben 13 százalékkal az alma, ha csak a tavalyi borzasztóan magas árakhoz viszonyítva lett kedvezőbb az ára.

Ezekhez jön még hozzá, hogy nemcsak Magyarországon, de egész Európában emelkedtek az energiaárak és az üzemanyagár. Bár a "rezsipánik" nem érinti a magyar lakosságot közvetlenül, közvetve mégis meg fogják érezni - hiszen a vállalkozókra, külföldi beszállítókra, szolgáltatókra nem vonatkozik a rezsicsökkentés. A boltok, szolgáltatók, vendéglátóhelyek kénytelenek lesznek árat emelni a villany és gázárak drasztikus drágulása miatt. Ez feltehetően február elején lesz számszerűsíthető: a megemelkedett energia- és nyersanyagárak miatt bekövetkező átárazás jelentős része az év első hónapjában mehet végbe.

Kinek mi került pontosan a kosarába?

A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Mivel csak élelmiszerek árát vizsgáltuk, így az olyan nagybevásárlás során jellemzően kosárba kerülő termékek, mint a tisztítószerek, toalettpapír, szappan, stb. árváltozásai nem mutatkoznak meg ebben a számításban.

Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olasz felvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olasz felvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal.