Miközben a globális vagyon évről évre növekszik, és a tőke sosem látott ütemben áramlik felfelé, semmi nem garantálja, hogy ebből valaha is jut a többségnek.

Magyarországon csaknem 1 millió felnőttet érint az élelmiszer-szegénység. Ez azt jelenti, hogy majd egy millió magyar nem engedheti meg magának, hogy két naponta húst egyen. Ha ez egész Európai Uniót vizsgáljuk, arányaiban a magyar adat a 4. legrosszabnak számít.
Bár az olasz adatok egyelőre hiányoznak, 26 EU-s ország statisztikájából az látszik, hogy az unióban a 16 évesnél idősebb lakosság 5,5 százaléka szenvedett élelmiszer-szegénységben 2020-ban. Élelmiszer-szegénységnek a statisztika azt nevezi, ha valaki képtelen megengednie magának, hogy legalább minden második nap fogyasszon valamilyen húst, halat vagy ezek vegetáriánus megfelelőjét.
A legfrissebb adatsor szerint élelmiszerszegénységi szempontból a legrosszabb helyzetben Bulgária van. Ott ugyanis majdnem a lakosság negyede, egészen pontosan a 24 százaléka nem engedheti meg magának, hogy legalább kétnaponta húst egyen. Bár ennek az arányszámnak csak a felével, de meglehetősen rossz a helyzet Romániában és Görögországban is, ahol a lakosság 12,5 és, illetve 11,3 százaléka szenved az élelmiszerszegénységtől.
Ezzel kontrasztban a statisztikák azt mutatják, hogy például Cipruson csupán a lakosság 0,7 százalékát érinti a probléma, de egy százalék alatti értéket mértek Írországban (0,9%) is, és alig több mint egy százalékát érinti az embernek ez a gond Svédországban és Hollandiában is (egyaránt 1,2%).
Ahogy a statisztikából látszik, Magyarország is nagyon rossz helyen áll a listán. Egészen pontosan, alig lemaradva a három legrosszabb helyezettől, hazánkban a lakosság 10,5 százalékát érinti az élelmiszerszegénység. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy
Magyarországon körülbelül 870 ezer ember nem engedheti meg magának, hogy kétnaponta valamilyen húst vagy annak vegetáriánus megfelelőjét egyen.
Ez a szám ráadásul csak a 16 évesnél idősebbekre vonatkozik, így a 16 évnél fiatalabb gyerekek ennek a statisztikának nem képzik részét. Ahogy látjuk, a magyarországi 10,5 százalék majdnem a duplája az EU-s átlagnak. Kijelenthető tehát, hogy az EU-ban átlagosan tapasztalható élelmiszerszegénységnek a kétszerese figyelhető meg hazánkban. A helyzet ráadásul az utóbbi években nem is javul, ugyanis 2019-ben szinte ugyanekkora, 10,4 százalékát érintette a lakosságnak az élelmiszer-szegénység.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Mindez azt is jelenti, hogy a környező országok közül egyedül Romániát érinti súlyosabban az élelmiszer-szegénység, de Szlovákia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria mind mögöttünk vannak. Ausztriában például csupán a lakosság 2,6, de Szlovéniában is pusztán a 3,1 százalékát érinti a gond.
Nincsenek jó előjelek
Látva, hogy élelmiszer-szegénységben Magyarország az EU 4. legrosszabbja, igencsak aggasztó tény, hogy évtizedek óta nem látott infláció van éppen hazánkban. Ami ráadásul a gazdasági elemzések szerint még jócskán velünk is fog maradni. Ergo, mind egyre csak drágábbak lesznek az élelmiszerek is. 2021 év végén, a Pénzcentrumon megvizsgáltuk azt, hogy három éves távlatban, hogyan alakultak az árak.
Azokból a statisztikákból is jól látszik, hogy a legdurvábban dráguló termékek listáján szép számmal akadtak élelmiszerek is. És habár a csúcsdrágulások leginkább a zöldségeket érintették, azért a húsok sem lettek olcsóbbak. Egyedül talán a csirke és annak részei az egyetlen olyan húsféle, aminek eddig a legkevésbé szökött fel az ára, minden más hústermék azonban jócskán megdrágult. És ahogy azt fentebb is írtuk, egyelőre biztosan nem fognak mérséklődni az élelmiszerárak. Ez pedig várhatóan szinte egész Európában azt fogja okozni, hogy még többen lesznek azok, akik legalább kétnaponta nem tudnak majd húst fogyasztani, egyszerűen annál az oknál fogva, mert nem lesz rá pénzük.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Megtakarításból befektetés: avagy hogyan válhatunk befektetővé akár havi 50 ezer forinttal is?
Nyitrai Győzőt, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.


