Ekkora szegénységben él 900 ezer magyar: a gyomruk érzi legjobban, hogy nincs elég pénzük

Bár az olasz adatok egyelőre hiányoznak, 26 EU-s ország statisztikájából az látszik, hogy az unióban a 16 évesnél idősebb lakosság 5,5 százaléka szenvedett élelmiszer-szegénységben 2020-ban. Élelmiszer-szegénységnek a statisztika azt nevezi, ha valaki képtelen megengednie magának, hogy legalább minden második nap fogyasszon valamilyen húst, halat vagy ezek vegetáriánus megfelelőjét.

A legfrissebb adatsor szerint élelmiszerszegénységi szempontból a legrosszabb helyzetben Bulgária van. Ott ugyanis majdnem a lakosság negyede, egészen pontosan a 24 százaléka nem engedheti meg magának, hogy legalább kétnaponta húst egyen. Bár ennek az arányszámnak csak a felével, de meglehetősen rossz a helyzet Romániában és Görögországban is, ahol a lakosság 12,5 és, illetve 11,3 százaléka szenved az élelmiszerszegénységtől.

Ezzel kontrasztban a statisztikák azt mutatják, hogy például Cipruson csupán a lakosság 0,7 százalékát érinti a probléma, de egy százalék alatti értéket mértek Írországban (0,9%) is, és alig több mint egy százalékát érinti az embernek ez a gond Svédországban és Hollandiában is (egyaránt 1,2%).

Ahogy a statisztikából látszik, Magyarország is nagyon rossz helyen áll a listán. Egészen pontosan, alig lemaradva a három legrosszabb helyezettől, hazánkban a lakosság 10,5 százalékát érinti az élelmiszerszegénység. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy

Magyarországon körülbelül 870 ezer ember nem engedheti meg magának, hogy kétnaponta valamilyen húst vagy annak vegetáriánus megfelelőjét egyen.

Ez a szám ráadásul csak a 16 évesnél idősebbekre vonatkozik, így a 16 évnél fiatalabb gyerekek ennek a statisztikának nem képzik részét. Ahogy látjuk, a magyarországi 10,5 százalék majdnem a duplája az EU-s átlagnak. Kijelenthető tehát, hogy az EU-ban átlagosan tapasztalható élelmiszerszegénységnek a kétszerese figyelhető meg hazánkban. A helyzet ráadásul az utóbbi években nem is javul, ugyanis 2019-ben szinte ugyanekkora, 10,4 százalékát érintette a lakosságnak az élelmiszer-szegénység.

Mindez azt is jelenti, hogy a környező országok közül egyedül Romániát érinti súlyosabban az élelmiszer-szegénység, de Szlovákia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria mind mögöttünk vannak. Ausztriában például csupán a lakosság 2,6, de Szlovéniában is pusztán a 3,1 százalékát érinti a gond.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek a legszegényebb települések itthon: hihetetlen, mennyiből tengődnek magyar családok

A rendelkezésre álló statisztikák alapján megnéztük, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ezekben a járásokban a legszegényebb magyar családok.

Nincsenek jó előjelek

Látva, hogy élelmiszer-szegénységben Magyarország az EU 4. legrosszabbja, igencsak aggasztó tény, hogy évtizedek óta nem látott infláció van éppen hazánkban. Ami ráadásul a gazdasági elemzések szerint még jócskán velünk is fog maradni. Ergo, mind egyre csak drágábbak lesznek az élelmiszerek is. 2021 év végén, a Pénzcentrumon megvizsgáltuk azt, hogy három éves távlatban, hogyan alakultak az árak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ár-horror a magyar boltokban: ezek a termékek 50-85 százalékkal többe kerülnek idén, mint 3 éve

3 év leforgása alatt volt olyan termék Magyarországon, aminek az ára 87 százalékos dráguláson ment keresztül.

Azokból a statisztikákból is jól látszik, hogy a legdurvábban dráguló termékek listáján szép számmal akadtak élelmiszerek is. És habár a csúcsdrágulások leginkább a zöldségeket érintették, azért a húsok sem lettek olcsóbbak. Egyedül talán a csirke és annak részei az egyetlen olyan húsféle, aminek eddig a legkevésbé szökött fel az ára, minden más hústermék azonban jócskán megdrágult. És ahogy azt fentebb is írtuk, egyelőre biztosan nem fognak mérséklődni az élelmiszerárak. Ez pedig várhatóan szinte egész Európában azt fogja okozni, hogy még többen lesznek azok, akik legalább kétnaponta nem tudnak majd húst fogyasztani, egyszerűen annál az oknál fogva, mert nem lesz rá pénzük.