Óvatosan a karácsonyi posztokkal: durván ráfizethetsz, ha ilyen ajándék került a fa alá

Sokan nincsenek tisztában vele, hogy jövedelmünkön kívül számos más módon is keletkezhet bevételünk. Ilyen bevételszerzésnek számít például, ha meghívót kapunk egy rendezvényre - például egy karácsonyi buliba és a részvétellel kapcsolatban felmerülő költségeinket állják helyettünk. De bevételnek számít az is, ha wellness hétvégét kapunk egy családtagunktól karácsonyra, vagy a kedvesünk egy koncertjeggyel lep meg minket, sőt még egy baráti ebédmeghívás is.

Az ilyen meghívók és jegyek ajándékozása persze adómentes. Ez pedig még jó érv lehet amellett, hogy szolgáltatást adjunk ajándékba. Sok egyéb esetben ugyanis, ha az ajándék tárgyi jellegű, vagy ingatlant érintő, illetéket kell fizetnünk utána. Legtöbbször esküvőre, születésnapra, vagy éppen karácsonyra ajándékoznak az emberek ilyen, nagy értékű dolgokat egymásnak. Adóbevallásuk készítésénél viszont kevesen gondolnak rá, hogy a karácsonyi ajándék után is illetéket kellett volna fizetniük a NAV felé.

Pedig az ajándékozás útján szerzett vagyon ajándékozási illeték-köteles.

Az illetékekről szóló törvény szerint fizetnünk kell ingatlan ajándékozása, ingó ajándékozása, és vagyoni értékű jog ingyenes alapítása után. Ilyen jognak, vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondása esetén (ideértve a követelés elengedését is).

Illetéket az említett esetekben akkor vagyunk kötelesek fizetni, ha az ajándékozásról okiratot állítanak ki, vagy ha nem állítottak ki okiratot, de az ingó vagyontárgy forgalmi értéke meghaladja a 150 ezer forintot. Ingó minden nem ingatlan tulajdon, fizetőeszköz és értékpapír. A törvény szerint pedig ezek akkor is illetékkötelesek, ha nem papírozzuk le az ajándékozást. Tehát egy ajándékba kapott komolyabb bútor, vagy háztartási gép, esetleg egy autó, vagy egy ingatlan, illetve a 150 ezer forintot meghaladó pénzbeli ajándék (akár utaljuk, akár készpénzben adjuk oda) megszerzése után el kell számolnunk az adóhatóság felé.

A mulasztási bírság összege pedig akár 200 ezer forint is lehet.

Sokszor megússzuk az illetéket

A törvény persze számos mentességi okot határoz meg az ajándékozási illetékre vonatkozóan, ezek közül a leggyakrabban előforduló eset a családon belüli ajándékozás. Az ajándékozott mentesül az illeték alól, ha az ajándékozó egyenes ági rokona (szülő, gyerek, unoka, akkor is, ha örökbefogadás útján alakult ki a rokoni viszony), vagy házastársa, esetleg bejegyzett élettársa. Ilyen esetekben bejelentési kötelesség sem terheli az ajándékozottat. 2020 júniusától pedig a testvérek közötti ajándékozásra is ugyanezek a szabályok vonatkoznak.

Gyakran elfelejtjük viszont, ha távolabbi rokonoktól, például nagybácsitól, nagynénitől, keresztszülőktől kapunk ajándékot, vagy akár (nem bejegyzett) élettársunktól, hogy ez esetben az ajándék már illetékköteles. Természetesen a kiskapu ilyen esetekben nyitva áll, hogy a közös egyenes ági rokonnak való továbbajándékozással bújjunk ki az illetékfizetés alól. Tehát ha előbb szülőnknek ajándékozunk és ő ajándékozza tovább nagynénénknek az ingatlant, vagy ingóságot, ugyanúgy mentesülünk az illetékfizetés alól.

Ha nem vagyunk házastársak partnerünkkel, de született már közös nagykorú gyerekünk, hasonló módon bújhatunk ki az illetékfizetési kitelezettség alól, leendő házasoknál viszont nehezebb a helyzet. Márpedig Karácsony környékén megszaporodnak az eljegyzések, és rengeteg gyűrű kerül a fák alá. Ha az ékszer értéke meghaladja a 150 ezer forintot és nem szerepel adóbevallásunkban, a NAV bírságot szabhat ki ránk. A lebukáshoz elég egy meggondolatlan selfie a gyűrűnkkel és akár duplán ráfizethetünk szerelmünk szimbólumára.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesület ezzel kapcsolatban korábban arról tájékoztatta A Pénzcentrumot:

"Valójában az illetékfizetés bejelentése kapcsán már 2016.01.01-től az adózás rendjéről szóló törvény garanciális szabályként rögzíti, hogy amennyiben a magánszemély adózó az ilyen bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása nélkül - határidő tűzésével - hívja fel e kötelezettsége teljesítésére. A határidőn belüli pótláskor nincs mulasztási bírság kiszabásának helye! A jogalkotó célja annak biztosítása volt, hogy a jellemzően adminisztrációs okokból, vagy tájékozatlanságból bekövetkezett tévedések szükségtelenül ne vonjanak maguk után mulasztási bírság kiszabását. (lásd: régi Art. 172/A.§ és új Art. 221.§ (1) a). 2018-tól a szabályt minden adózóra kiterjesztették (tehát a cégekre is), az alól az adóköteles tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés, a munkavállalók bejelentése, az online számla-adatszolgáltatás, a gépjármű-illeték bejelentése és az EKAER a kivétel."

Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 91. §-a azt írja, a "vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek - a 76. §-ban említett eset kivételével - közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának vagy - elektronikus ügyintézés keretében való bejelentés esetén (ha a vagyonszerzést rögzítő irat nem elektronikus irat) - az irat hiteles elektronikus másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni."

Így tehát amennyiben nem egyenesági rokon, testvér ajándékoz 150 ezer forintnál nagyobb értékű ingóságot karácsonykor, akkor aki kapja, annak ezt be kell jelenteni a fent említett módon az adóhatóság felé, és megfizetnie utána a kiszabásra kerülő illetéket. Amennyiben ezt mégis elmulasztaná valaki és a NAV figyelmeztetésben felhívja a figyelmünket a bejelentési kötelezettségre, akkor pótoljuk ezt határidőn belül, hogy elkerüljük a bírságot.

Kellemetlen lehet a meglepetés

Arról ráadásul még nem is beszéltünk, milyen kellemetlen helyzetbe hozhatjuk rokonainkat, hogyha pusztán jó szándékból túl nagy értékű ajándékot adunk. Ha a sógornőnk egy drága kerti bútor szettel lep meg minket, lehet, hogy eljátsszuk, hogy örülünk, de mikor ki kell érte fizetni az illetéket, szívni fogjuk a fogunkat miatta. Ugyanígy nem biztos, hogy a nagybácsi örülni fog egy nagy értékű masszázsfotelnek, ha utána fizetheti a súlyos pénzeket az illetékre.