Erről a legtöbb magyar megfeledkezik most a bevásárlásnál: pedig simán tízezreket sprólhatnának

Az idei évi Élelmiszerpazarlási Index szerint (UNEP Food Waste Index 2021), nagyjából 931 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezett a világon 2019-ben, és ennek 61 százalékát a háztartások állították elő, 26 százalékát a vendéglátóipar és csak 13 százalékát a kereskedelem. Az EU-n belül ráadásul a 47 million tonna élelmiszerhulladékot, vagyis 70 százalékot a lakosság termelte ki.  Miközben az összes megtermelt, legyártott élelmiszer 20 százaléka hulladékként végzi, addig 33 millió ember nem engedhetnek meg magának minden másnap egy minőségi étkezést (Eurostat, 2018). Az élelmiszerpazarlás csökkentése nemcsak azért fontos, mert így rengeteg munka, illetve pénz veszik kárba, hanem a fenntarthatósági célok közül is az egyik legfontosabb. A cégekre, boltokra, az országokra, és egyéni szinten a lakosságra nézve is rengeteg előnnyel járna az élelmiszerpazarlás csökkentése.

Magyarországon a legfrissebb hozzáférhető adatok alapján 2016 és 2019 között 4 százalékkal csökkent az egy főre eső éves élelmiszerhulladék mennyisége, ami jelenleg nagyjából 65,5 kg/fő. Ennek a mennyiségnek a fele (48,81%) lenne elkerülhető nagyobb odafigyeléssel. A háztartásokban keletkező olyan élelmiszerhulladékok nagyrészét (88%-át), amelyeknek nem feltétlenül kellene a szemétben végezniük, a  kész ételek, pékáruk, friss gyümölcsök és zöldségek, valamint a tejtermékek teszik ki. A Nébih szerint fejenként 18 ezer forint értékű élelmiszert pazarlunk el évente.

A Pénzcentrum tavaly év végén online kutatást készített, hogy felmérje a lakosság tapasztalatait a koronavírus-járvány és az élelmiszerhulladék keletkezésének összefüggésében. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a válaszadók jelentős része (40,7%) kevesebb élelmiszert pazarolt a koronavírus-járvány hatására. Ennek számos különféle oka volt a vásárlási szokások változásától kezdve, azon keresztül, hogy több idő jutott főzésre, egészen a megromlott anyagi körülményekig. A kitöltők 87 százaléka saját bevallása szerint tudatosan figyel rá, hogy ne pazarolja az ételt. A kutatás részletes eredményei itt érhetők el.

Az élelmiszerpazarlás ünnepe

A magyarok számára a közvetlen család, a nyugodt légkör, és a finom ételek a legfontosabb hozzávalói a tökéletes ünneplésnek. Akár húsvétkor, szülinapok alkalmával, és természetesen karácsonykor, fontos szerepet töltenek be az ünneplés során a hagyományos ételek. Ez viszont azt is jelenti, hogy több élelmiszerhulladék végzi a kukában, mint más időszakokban. Tudatosabb vásárlással, tervezéssel azonban ez is elkerülhető lenne.

A Pénzcentrum decemberi szavazásában olvasóit arról kérdezte, hogy mit tesznek idén az élelmiszerpazarlás ellen. Az eredményekből az látszik, hogy a vásárlás terén sokkal többet megteszünk, míg az ételmaradékok és a keletkezett hulladék kezelésében már kevésbé vagyunk tudatosak. A legtöbben előre megtervezik, mit fognak főzni/enni az ünnepek alatt, eszerint vásárolnak, majdnem ennyien listát is írnak bevásárlás előtt. Ugyancsak sokan ellenőrzik a vásárlás előtt, hogy milyen élelmiszerből mennyi van otthon, és kerülik, hogy felesleget vegyenek.

Már kevesebben voltak azok a válaszadók, akik arra is figyelnek, hogy ne vásároljanak sietve, kapkodva, vagy az utolsó pillanatban - ezzel ugyanis csak nő az esélye, hogy felesleges dolgokat pakolunk a kosárba. A válaszadók között sokan akadnak, akik tudatosan számon tartják a lejárati dátumokat is, így nem kell amiatt kidobniuk élelmiszert, mert nem használták fel a lejárati dátum előtt.

Fontos arra is gondolni, hogy a kész ételeket, amik nem fogynak el, meddig és hogyan tudjuk eltárolni. A válaszadók között bőven akad, aki előre csinál helyet a fagyasztóban, hogy amit lehet a maradékok közül, el tudja tenni. Ehhez persze nem árt tudni hogyan, és meddig lehet tárolni a hűtőben, fagyasztóban az egyes élelmiszereket.

Már kevesebben vannak, akik a megmaradt ételt, ami már nem fogy el, odaadják másnak. Pedig rákérdezni a vendégeknél, családnál, barátoknál, ismerősöknél nem ciki, hogy elfogadnának-e egy doboz süteményt, vagy nincs-e szükségük néhány tojásra. Hiszen érthető, hogy nem szeretne valaki maradékot vagy lejáró szavatosságú termékeket kidobni. Szintén viszonylag kevesen vannak, akik komposztálják, amit csak tudnak. Ez természetesen azért is lehet, mert nem mindenkinek van lehetősége lakóhelytől függően arra, hogy komposztáljon. Ami viszont meglepő:

a legkevesebben azzal küzdenek az élelmiszerpazarlás ellen, hogy megveszik a a kevésbé szép gyümölcsöt vagy a zöldséget is a boltban.

Tavalyelőtt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szemléletformáló kampányt indított a zöldség-gyümölcs pazarlása ellen "Vegyél számba!" címmel. A Nébih akkori kutatása szerint Magyarországon évente fejenként csaknem 6 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt dobnak ki, ennek egy részét pusztán azért, mert alakjuk vagy esztétikai megjelenésük nem annyira tetszetős.

Az élelmiszerpazarlás egyik fő oka, hogy a vásárlók eleve meg sem veszik a hibásnak tűnő, nem annyira szép zöldséget-gyümölcsöt. Ez ahhoz vezet, hogy a kereskedelmi láncok gyakran már át sem veszik a picit csúnyább, szabványtól eltérő termékeket. Piacokon, konyhakertben előbb találkozunk velük. Legtöbb esetben viszont semmi baja az ilyen terméknek, legfeljebb tovább tart megpucolni.

A boltokban pedig sokszor megmaradnak a szépséghibás zöldségek-gyümölcsök. Üdvözlendő gyakorlat, hogy az ilyen, és a már nem egészen friss, de még bőven fogyasztható zöldségeket, gyümölcsöket csökkentett áron kínálják. Ha ezeken nem látszik romlás jele (pl. penész), érdemes megvenni ezeket, ugyanis a minőségváltozás leggyakoribb oka a termények, termések víztartalmának csökkenése. Ha pedig belefőzzük főzelékben, levesbe, megsütjük, rakott ételhez használjuk - és mág számos példát hozhatnánk - a szépséghiba egyáltalán nem számít. Úgy tűnik ebben még van hová fejlődnünk fogyasztói tudatosságban.