Most kezdődik csak az igazi böjt: indul a felhalmozási hullám, drága lesz az idei karácsony

A Pénzcentrum több mint másfél éve vizsgálja, hogy három társadalmi réteget képviselő fiktív vásárlója - Hunor a pályakezdő fiatal, Judit a családanya és a nyugdíjas Marika néni - számára mekkora kiadást jelent egy-egy nagyobb bevásárlás. Mutatjuk, novemberben - amikor 14 éves rekordot döntött meg az infláció -, mennyivel többet kellett fizetniük a kasszáknál.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. novemberi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, míg októberben 6,5, szeptemberben 5,5, augusztusban 4,9, júliusban 4,6, júniusban 5,3, májusban és áprilisban 5,1 százalék volt a drágulás mértéke. Tehát a mérséklődés, ami júliusban mutatkozott, nem tartott ki nyár végéig sem. Elemzők korábban azt jósolták: a novemberi infláció a 7 százalékot is elérheti. Mint az adatok mutatják, ezt meg is haladta, és a szakértők szerint a következő hónapokban bár a bázishatások miatt már mérséklődhet az infláció, azonban a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett. Éppen karácsony előtt ez nem túl nem éppen felemelő prognózis.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tönkremehet az ünnep, ha ezt elfelejted: ezekből a gyógyszerekből mindenképp legyen otthon

Az otthoni gyógyszerkészletek feltöltéséről hajlamos az ember megfeledkezni a karácsony előtti rohanásban.

Azt viszont mindig igaz, hogy nem minden fogyasztói réteg érzékeli ugyanolyan súlyosnak az árak elszabadulását, és a visszaeséseket sem, hiszen nem ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba egy-egy vásárlás alkalmával. Bár novemberben a lakosság egészét érintő infláció 7,4 százalékos volt, a nyugdíjas fogyasztói árindex 6,5 százalék (az augusztusi 4,4, a szemptemberi 5,0 és az októberi 5,7% után), az alacsony jövedelműek által tapasztalható drágulás pedig felzárkózott: 7,3 százalék volt novemberben. A legmagasabb árdrágulást a legalább három gyermeket nevelő családok tapasztalhatták: 7,6 százalékot. 

Nem áll meg az élelmiszerdrágulás

2020. novemberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára 6 százalékkal lett magasabb, ezzel tovább emelkedett a drágulás üteme. Októberben ugyanis még 5,2 százalékot mért a KSH, míg Szeptemberben 4,4, augusztusban 3,7, júliusban 3,1 és júniusban 3,2 százalékkal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbinál. Az alapélelmiszerek közül pedig több árucikk drasztikusan drágább lett: étolaj ára 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a baromfihúsé 9,0 százalékkal emelkedett. 

Mindössze egy hónap leforgása alatt, októberről novemberre az élelmiszerek ára 0,8 százalékkal lett magasabb. Ezen belül a liszt 7,4, a péksütemények 4,3, a kenyér 4,0, a sajt 3,1, a cukor 1,9, a száraztészta 1,7, a tojás 1,5 százalékkal drágább, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,0 százalékkal olcsóbb lett. 

Az alacsony jövedelműekre vonatkozó élelmiszerinfláció augusztusban 3,8, szeptemberben 4,5, októberben 5,3, novemberben pedig már 6,1 százalékos volt. A nyugdíjasok élelmiszer árindexe 3,5 százalék volt augusztusban, szeptemberben 4,2, októberben már 5,1 és novemberben 5,9 százalék volt. A három és több gyerekesek nyár végén 3,7, szeptemberben 4,3, októberben 5,2 százalékos élelmiszerinflációt tapasztaltak, novemberben viszont már ők is 6,1 százalékot. Fontos megjegyezni, hogy a járvány előtt jellemzően a nyugdíjas fogyasztói árindex és az alacsony jövedelműekre vonatkozó infláció volt rendszerint a a magasabb, ami a fenti grafikonon is látható. Ez a helyzet azonban megfordult és igazán 2021 januárjától vált el a nyugdíjasokra vonatkozó infláció és az összlakosságra érvényes.

EZ IS ÉRDEKELHET

13. havi nyugdíj 2022: hivatalos, 332 ezer ütheti egy átlagnyugdíjas markát februárban

Mintegy 2,5 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő kaphatja meg a 13. havi nyugdíjat.

Nem mindegy, mi kerül a kosárba

A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai azt a célt szolgálják, hogy közelebbi képet kapjunk arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában az egyes vásárlók, ha a nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben minden hónapban. Mert hiába látjuk, hogy a statisztikai hivatal kimutatásai szerint pl. olcsóbb lett a a narancs, az alma, a párizsi vagy a sertéshús, illetve hogy az étolaj, margarin, pékáru, liszt, tojás és csirkehús árai felmentek - nem feltétlenül mutatkozik ez meg ugyanolyan mértékben a kasszánál fizetett végösszegben.

A valóságban az olyan termékek árcsökkenése, amit gyakrabban, nagy mennyiségben vásárolunk (pl. a húsáruk, vagy az alapvető zöldségek), jóval inkább érinti pénztárcánkat, mint olyan áruké, amelyeket ritkábban, kisebb mennyiségben vásárolunk. Például a csirkehús drágulását is biztosan jobban, és többen megérezték az elmúlt egy évben, mint a pontyszelet áremelkedését.

A Pénzcentrum több mint másfél éve vizsgálja három "tipikus" vásárló kosarát, hogy számszerűsíteni lehessen a különbséget az egyes vásárlói rétegek által érzékelt inflációban. A vásárlói kosarak alapján jobban látható az is, milyen hatással volt a a járvány miatt bekövetkezett drasztikus infláció, a szezonális hatás az egyes vásárlói rétegekre, és ezáltal, hogy ki(ke)t érint leginkább hátrányosan a járvány elhúzódó gazdasági hatása. (Ha kíváncsi vagy, milyen szempontok alapján állítottuk össze az egyes vásárlók kosarait, vagy pontosan mi kerül a kosarukba, a cikk végén elolvashatod.)

Mennyit drágult a bevásárlás novemberben?

A KSH átlagárait alapul véve azt láthatjuk, hogy ugyanaz a kosár mindhárom fiktív vásárlónak többe került októberben az előző hónaphoz képest, tükrözve az infláció megugrását, ahogy már szeptemberben és októberben is ezt láthattuk, pedig augusztusban még stagnálást, sőt csökkenést tapasztaltak. Hunor 52, Judit a családanya 169, Marika néni 102 forinttal költött többet a boltban, mint múlt hónapban. Az éves drágulás kit kevésbé, kit súlyosabban érintett: a nyugdíjas 1002, a családanya 1343, a pályakezdő fiatal pedig 650 forinttal költött többet ugyanarra a kosárra, mint 2020 novemberében. Nézzük részletesen, kinek hogy alakult a kosara!

Hunor - a pályakezdő fiatal

Hunor egy nagyobb heti bevásárlást spórolósan 2021 novemberében 8215 forintból ki tudott hozni, ugyanezekért a termékekért októberben 8164, szeptemberben 8093, augusztusban 8048, júliusban 8090, júniusban 7981, májusban 7921, áprilisban 7877, márciusban 7756, februárban 7705, januárban még 7576 forintot fizetett volna. A tavalyi év azonos időszakában (2020 novemberében) pedig 7565 forintot költött volna ugyanerre a kosárra! Hunor kosara idén júliusban lépte át a 8000 forintos lélektani határt: ilyen 2020-ban a járvány alatt egyszer sem történt, dacára a magas élelmiszerinflációnak.

Számításaink szerint a fiatalokat reprezentáló Hunor 2021 januárjában a tavaly év végi mérséklődést követően ismét elkezdte érzékelni az áremelkedést. Ez márciusban már abban csúcsosodott ki, hogy annyit kellett költenie a boltban, mint a 2020-as legnagyobb infláció idején. Azóta is jellemzően őt érinti a legrosszabbul az éves infláció.

Hunor novemberben 8,59 százalékos éves drágulást, és 0,63 százalékos havi áremelkedést tapasztalt.

Emlékeztetőül: a KSH szerint az élelmiszerek éves szinten 6, havi viszonylatban 0,8 százalékkal lettek drágábbak. Hunor az éves drágulást tekintve ennél sokkal rosszabbul járt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a novemberi éves áremelkedés őt érintette leghátrányosabban a három fiktív vásárlónk közül, ahogy már az októberi is. Ez bizonyos szempontból nem igazán vág egybe a KSH kimutatásával, miszerint a három vagy többgyermekes családok és az alacsony jövedelmű háztartások 1 százalékponttal érzékelik magasabbnak az az élelmiszerinflációt az átlagnál (6,1%). Konkrétan Hunor esetében ez a nagy eltérés abból adódhat, mert az olcsóbbá vált termékekből ő egy személyre sokkal kevesebbet vesz: sertéshúsból, narancsból vagy almából pl. a családanya és a nyugdíjas többet vásárol.

Judit - a családanya

A családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol. 2021 novemberében 22 236 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban - míg októberben 22 067, szeptemberben 21 846, augusztusban 21 675, júliusban 21 872,  júniusban 21 680, májusban 21 630, áprilisban 21 604, márciusban 21 371, februárban 21 291 forintot és januárban 20 982 forintot. Jól érzékelteti a tavaly nyári meredek élelmiszerár-emelkedést, hogy 2020 novemberében 20 893 forintba került a kosara, nem sokkal kevesebbe, mint idén januárban. Aztán a február, az április, és a július hónapok jelentős drágulást hoztak. Idén júliusban még többe is került ugyanaz a kosár, mint szeptemberben, mivel  augusztusban visszaesés történt az árakban (hála főként az idényárak élelmiszereknek). Októberre viszont meghaladta a kosár összértéke a 22 ezer forintot, és november hónapban már 169 forinttal többe is került ugyanaz a kosár.

Judit októberről novemberre így 0,76 százalékos havi áremelkedéssel szembesült, a három fiktív vásárlónk közül a legtöbbel, viszont még ez sem éri el a KSH által mért értéket (0,8%). Szeptemberről októberre egyébként nagyobb volt a havi drágulás mértéke: 1,01 százalék. Az éves drágulás Judit számára 6,43 százalék volt (októberben még csak 5,87%), ez pedig azt jelenti, hogy egy átlagos bevásárlás több mint 1300 forinttal kerül neki többe idén, mint tavaly.

Marika néni - a nyugdíjas

Marika néni egy kétfős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást: 2021 novemberében 18 628 forintért vásárolt volna be a KSH átlagárai alapján. Ehhez képest októberben 18 526, szeptemberben 18 322, augusztusban 18 222, júliusban 18 403, júniusban 18 313, májusban 18 228 forintot fizetett volna a kasszánál ugyanazért a kosárért. Tehát júliusban a drasztikus szeptemberi infláció ellenére is többet fizetett, októberben és novemberben viszont már kb. 120-220 forinttal többet mint júliusban, a rekordhónapban. (Áprilisban 18 197, márciusban még 17 983, februárban 17 931, januárban viszont 17 786 forint volt a kosara.)

Novemberben a havi drágulás mérséklődött (az októberi 1,11 százalékos havi inflációhoz képest): 0,55 százalék volt. Így elmondható, hogy akár az éves, akár a havi drágulást vesszük alapul, a fiktív nyugdíjast érintette legkevésbé az árak emelkedése. Az éves inflációt tekintve ugyanis szintén Marika néni tapasztalta a legkisebb drágulást: 5,68 százalékot, ami kevesebb, mint a nyugdíjas élelmiszerindex a KSH szerint. A statisztikai hivatal számai eleve hónapok óta azt hozzák ki, hogy a fogyasztói árak - és azon belül is az élelmiszerárak - emelkedése a nyugdíjasok számára kisebb, mint az átlag számára.

Mi várható év végéig?

Az elemzőket mér a szeptemberi 5,5 százalékos magas inflációs adat is meglepte, és novemberre is 7 százalékot jósoltak, amit sikerült meghaladni. Több elemző is módosította az inflációs várakozásait az idei évre: átlagosan 5-5,1 százalékos éves inflációt jósolnak. Továbbra is azon az állásponton vannak, hogy csak jövőre lehet visszaeséssel számolni.

Azt már régóta rebesgetik, hogy a takarmány- és gabonanövények drágulása miatt nőni fog a liszt, pékáruk, valamint a hús, tej, tojás ára. Ez a folyamat már meg is kezdődött:a liszt ára októberre 12,5, a baromfihúsé 9,3, a péksüteményeké 8,4, a kenyéré 8,1 százalékkal emelkedett, novemberre a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a baromfihúsé 9,0 százalékkal nőtt!

A tojás 7,9 százalékkal lett drágább.

Ezenfelül a tavalyi és idei év sem volt kedvező a gyümölcs- és zöldségtermesztők számára, ez is meglátszik az árakon: hiába olcsóbb most éves összevetésben 13 százalékkal az alma, ha csak a tavalyi borzasztóan magas árakhoz viszonyítva lett kedvezőbb az ára. A novemberi árakon már meg is látszik, hogy vége az idénynek, vagyis a gyümölcs-zöldség szezonálisan alacsony ára sem fogja lent tartani az élelmiszerek inflációját.

Ehhez jön még hozzá, hogy nemcsak Magyarországon, de egész Európában emelkedtek az energiaárak és az üzemanyag. Bár a külföldön egyre növekvő "rezsipánik" nem érinti a magyar lakosságot közvetlenül, közvetve mégis meg fogják érezni - hiszen a vállalkozókra nem vonatkozik a rezsicsökkentés. A boltok, szolgáltatók, vendéglátóhelyek kénytelenek lesznek árat emelni a villany és gázárak drasztikus drágulása miatt, ha nem is a jövő hónapban, hamarosan. Ugyanez igaz az üzemanyagárakra is: a hatósági ár bevezetésével közvetlenül nem fogja a lakosság érzékelni a drágulást, közvetetten viszont minden árucikk ára nőni fog, amit szállítani kell.

Kinek mi került pontosan a kosarába?

A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Mivel csak élelmiszerek árát vizsgáltuk, így az olyan nagybevásárlás során jellemzően kosárba kerülő termékek, mint a tisztítószerek, toalettpapír, szappan, stb. árváltozásai nem mutatkoznak meg ebben a számításban.

Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olasz felvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olasz felvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal.