Ezeket a filléres cuccokat rendelik zsákszámra a magyarok Kínából karácsony előtt: tudnak valamit?

Egy szektornak biztosan kedvezett a koronavírus-járvány 2020-ban, és 2021-ben is: a webáruházaknak. A Magyarországon üzemelő webshopok 43 százalékának nőtt, és mindössze 12 százalékának csökkent a forgalma a koronavírus-járvány kirobbanása óta a 2021. évi Nagy webáruház felmérés alapján. Az élelmiszer, ital, illetve a sport és szabadidő volt aza a három terület, amelyre a legkedvezőbben hatott a koronavírussal járó veszélyhelyzet. Ezzel szemben a leginkább negatív hatása az OTC gyógyszerek, a webpláza, illetve a mobiltelefon és tartozékai területeken volt a járványnak. 

Bár már a járványt megelőzően is erősödött a netes vásárlás, főként a karácsony előtti időszakban, 2020-ban a járványügyi korlátozások miatt a karácsonyi ajándékok beszerzése minden korábbi évnél erőteljesebben támaszkodott az online értékesítésre. Az online kiskereskedelem többek között az év végi rekord forgalmaknak köszönhetően tudott Magyarországon 45 százalékos növekedést felmutatni, mellyel hazánk az uniós országok között élmezőnyben zárta a tavalyi évet - derült ki a GKI Digital friss kutatásából. Eszerint a 2021-es ünnepi szezonban a tavalyi aránynál kevesebb vásárló tervezi az ajándékok beszerzését webáruházakból (2021: 77% vs. 2020: 86%), míg bevásárlóközpontokban, plázákban (2021: 57% vs. 2020: 49%), illetve hagyományos boltokban, szaküzletekben, szupermarketben (2021: 38% vs. 2020: 33%) többen szeretnénk vásárolni. Ezt viszont még a járványhelyzet alakulása befolyásolhatja. 

Kínából rendelünk a legtöbbet: ruhát, műanyag bigyókat és tablettákat

A Pénzcentrum megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elárulta, honnan érkezett hazánkba a legtöbb csomag külföldről, nem uniós országból, és hogy ezek jellemzően mit tartalmaztak. Az derült ki, hogy amíg 2020-ban egész éveben 187 390 csomagot vámkezelt a vámhivatal, addig a 2021. január 1-jétől szeptember 30-ig tartó időszakban ez a szám - nem csak postai forgalomban - 731 394-re nőtt.

A drasztikus növekedés hátterében viszont nemcsak a tényleges forgalomnövekedés állhat, hanem az is, hogy 2021. július 1-től az e-kereskedelem vám- és áfaszabályai jelentősen megváltoztak. Ezt követően minden terméknek, amelyet az Európai Unióba importálnak, vámkezelésen kellett átesnie, és minden termékre meg kellett fizetni az áfát - míg korábban 22 eurós összeghatárig a termékek vám- és adómentesek voltak, így ezekről a küldeményekről a NAV nem rendelkezett információval.

Most, hogy már több információ áll a vámhivatal rendelkezésére - bár ez így is csak töredékes, hiszen 2021. július 1-je előtt még a korábbi szabályozás volt érvényes és mindössze szeptemberig vannak adataink idénről -, látható, hogy milyen óriási mennyiségű, kis összegű (22 euro alatti) csomag érkezik hazánkba Kínából. A korábbi években is toronymagasan vezette a statisztikákat a távolkeleti ország, idén azonban az új adatok tükrében verhetetlen az EU-n kívüli országokat illetően. 

Míg 2019-ben is, amikor szeptember 30-ig a külföldről érkező árut tartalmazó (kb. 58 ezer) küldemény leggyakoribb kiindulási pontja Kína volt, melyet az Amerikai Egyesült Államok, Szingapúr, Japán, Malajzia, Dél-Korea és Hongkong követett, addig 2020 szeptemberének végéig a toplistán szintén Kína (31 403 db), valamint az USA (17 440), Szingapúr (2 546), Japán (2 204) szerepelt, illetve az ötödik helyre feljött Ausztrália (1 074).

2021-re drasztikusan, 414 ezerre nőtt az olyan csomagok száma, amelyet Kínában adtak fel és vámeljárás alá estek. 

A listára immár felkerült Nagy-Britannia is, tekintve hogy a Brexit után már harmadik országnak számít.

Ezt rendelik a legtöbben

Amíg az adatokban csak a 22 euro feletti értékű csomagok szerepeltek, addig a legnépszerűbb termékcsoport a táplálék (étrend) kiegészítő volt 2020-ban. Ezeket követték a mobiltelefon és telefon tartozékok; elektronikai alkatrészek, ruhaneműk, játékok, digitális fényképezőgépek, szépség- és bőrápoló készítmények, a különféle műanyagból készült áruk (pl.: gomb, bútor fogantyú, dísztárgy), a szemfestékek, valamint lámpák és csillárok.

Az, hogy már a 22 euró alatti értékű csomagok is szerepelnek az adatbázisban július 1-től, átrajzolta az erőviszonyokat: az étrendkiegészítőket tartalmazó csomagok a 8. helyre csúsztak. A toplistán vezető helyre a műanyag áruk kerültek, azokat pedig a játék, könyv, pamutpóló, tokok, bizsuk, fóliák kerültek.

A játékok a karácsonyt megelőző időszakban is rendkívül keresettek, egyes becslések szerint a teljes éves forgalom 60 százaléka realizálódik az ünnepi időszakban. Egy felmérés rámutatott, hogy idén tízből hatan tervezik online megrendelni a karácsonyra szánt játékokat. A várakozások szerint a legnépszerűbb kategóriák idén is a társasjátékok, a LEGO, és a kreatív, fejlesztő játékok lesznek. 

Kínai csodabogyók, amerikai porok

Tavaly a Kínából rendelt táplálék kiegészítőt tartalmazó csomagok száma megnégyszereződött 2019-hez képest, viszont 2021-re visszaesett 47 százalékkal. Ami viszont az Egyesült Államokat illeti: a növekedés évek óta töretlen. Amíg tavaly 3 352 étrend-kiegészítőt tartalmazó csomag érkezett az USA-ból az országba szeptember végéig, addig idén 8 935-öt vámkezeltek. Ennek a növekedésnek részben szintén az lehet a háttérében, hogy már a 22 euro alatti értékű csomagokat is látja a rendszer. 

A magyar gyógyszerhatóság (OGYÉI) adatbázisában több mint 20 ezer bejelentett étrend-kiegészítő található, immunerősítő cseppektől, a fehérjeporokon át a fogyasztó kapszulákig rengetegféle termék tartozik ide. A külföldről rendelt termékekkel kapcsolatban viszont nem árt az óvatosság:

semmiképpen se szedjünk be olyan étrendkiegészítőt, amely ismeretlen forrásból származik, és az árusító webáruház is gyanús.

Azt is fontos tudatosítani, hogy az internetről, főként külföldről rendelhető készítmények jellemzően nem minősülnek gyógyszernek! Így ha egy terméket nem étrend-kiegészítőként, hanem gyógyszerként hirdetnek, akkor annak mindenképp járjunk utána. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Megdőlt a fehérjepor-tévhit: hasztalan készítményeket sóznak ránk a boltban?

Tényleg szükség van rájuk, nem elég csak rendesen enni?

Ezzel nincs tisztában sok vásárló

Egy 2020 júliusában készült felmérésből kiderült, hogy a fiataloknál az étrend-kiegészítő vásárlás leggyakoribb indoka (79,2 százalék), hogy az koncentrált formában tartalmazza a hatóanyagokat, továbbá fontos motivációjuk az egészség megőrzése is (66,4 százalék). A vizsgált fiatal felnőtt korosztály 72 százaléka azzal viszont tisztában van, hogy az étrend-kiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, de közel negyedük (23,6 százalékuk) tévesen a gyógyszerek csoportjába sorolja ezeket a termékeket.

A kutatás arra is rámutatott, hogy azok a fiatalok, akik a gyógyszerek egy csoportjának tartják az étrend-kiegészítőket, nagy arányban próbálják ki ezeket a szereket (62,7 százalék). A 18 és 30 év közötti korosztályban a válaszadók 66,2 százaléka szedett már valamilyen étrend-kiegészítőt, az elfogyasztott mennyiség pedig az életkor növekedésével emelkedik: a 18-22 éves korosztály 56,6 százaléka, a 23-26 év közöttiek 64,4 százaléka, míg a 27-30 éves korcsoport 74,4 százaléka szedett már ilyen készítményeket.

Az internetes vásárlás elterjedésével a hamisítványok is könnyebben juthatnak el a fogyasztókhoz, és ez a folyamat a hamisított étrend-kiegészítők esetében akár halálos kimenetelű is lehet. Egészségünk megőrzése érdekében ezért különösen fontos, hogy ilyen típusú készítményeket kizárólag ellenőrzött forrásból: patikából, online gyógyszertárból vagy biztonságos forgalmazótól szerezzünk be

- javasolta Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a HENT elnökhelyettese, aki szerint bíztató, hogy egyre tudatosabbak a magyar fiatalok. Online étrend-kiegészítő vásárlása esetén például a kétharmaduk már csalásra gyanakszik, ha a kínált terméket csodás, gyógyító hatást ígérve kínálják.