Óriási felhalmozási hullám indulhat meg: mélyen a zsebébe nyúlhat, aki karácsonyig kivár

A Pénzcentrum több mint másfél éve vizsgálja, hogy három társadalmi réteget képviselő fiktív vásárlója - Hunor a pályakezdő fiatal, Judit a családanya és a nyugdíjas Marika néni - számára mekkora kiadást jelent egy-egy nagyobb bevásárlás. Mutatjuk, októberben mennyivel többet kellett fizetniük a kasszáknál az egy évvel korábbi, és az egy hónappal ezelőtti bevásárlásukhoz képest.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. októberi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 6,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, míg szeptemberben 5,5, augusztusban 4,9, júliusban 4,6, júniusban 5,3, májusban és áprilisban 5,1 százalék volt a drágulás mértéke. Tehát a mérséklődés, ami júliusban mutatkozott, nem tartott ki nyár végéig sem. Elemzők szerint a következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció, novemberben elérheti 7 százalékot is, majd jövő év elejétől meredeken visszaeshet.

Ez viszont azt jelenti, hogy novemberben és decemberben - éppen karácsony előtt, mikor a forgalom egyébként is magasabb - jócskán elszállhatnak az árak. Abban is biztosak lehetünk, hogy a novemberi nyugdíjprémium és kiegészítés nem marad sokáig a bankszámlákon, pénztárcákban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez az igazi nyugdíjkatasztrófa: pillanatok alatt zabálja fel az infláció a nyugdíjprémiumot

Már nem sokat kell várniuk a nyugdíjasoknak, mivel november 11-én a megemelt havi összegen felül nyugdíjprémium és egyösszegű nyugdíjemelés is várható.

Azt viszont mindig igaz, hogy nem minden fogyasztói réteg érzékeli ugyanolyan súlyosnak az árak elszabadulását, de az esetleges csökkenéseket sem, hiszen nem ugyanazt teszik a kosárba egy-egy vásárlás alkalmával. Bár októberben a lakosság egészét érintő infláció 6,5 százalékos volt, a nyugdíjas fogyasztói árindex 5,7 százalék (az augusztusi 4,4 és szemptemberi 5,0% után), az alacsony jövedelműek által tapasztalható drágulás pedig felzárkózott: 6,5 százalék volt októberben, miközben szeptemberben 5,6 és augusztusban 5%-os a KSH adatai szerint.

Nem áll meg az élelmiszerdrágulás

2020. októberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 5,2 százalékkal lett magasabb, tovább emelkedett a drágulás üteme. Szeptemberben ugyanis még 4,4 százalékot mért a KSH, míg augusztusban 3,7, júliusban 3,1 és júniusban 3,2 százalékkal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbinál. Az alapélelmiszerek közül pedig több árucikk drasztikusan drágább lett: az étolaj ára 30,4, a margariné 18,8, a liszté 12,5, a baromfihúsé 9,3, a péksüteményeké 8,4, a kenyéré 8,1 százalékkal emelkedett.

Mindössze egy hónap leforgása alatt szeptemberről októberre pedig az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal lett magasabb, ráadásul az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) nélkül számítva átlagosan 1,1 százalékos volt a drágulás. Az élelmiszereken belül a liszt 6,9, a száraztészta 3,6, a kenyér és a kávé egyaránt 3,1, a csokoládé, kakaó 2,9, a margarin 2,6, a cukor 2,4, a sajt 2,1, a tojás 1,5, a péksütemények 1,3 százalékkal többe kerülnek.

Az alacsony jövedelműekre vonatkozó élelmiszerinfláció augusztusban 3,8, szeptemberben 4,5, októberben már 5,3 százalék volt, a nyugdíjasok élelmiszer árindexe 3,5 százalék volt augusztusban, szeptemberben 4,2, októberre viszont már 5,1 százalék volt. A három és több gyerekesek nyár végén 3,7, szeptemberben 4,3, októberben 5,2 százalékos élelmiszerinflációt tapasztaltak.

Ez azért is érdekes, mert a járvány előtt jellemzően a nyugdíjas fogyasztói árindex és az alacsony jövedelműekre vonatkozó infláció volt rendszerint a a magasabb, ami a lenti grafikonon is látható. Sőt, 2021 januárjától vált el igazán a nyugdíjasokra vonatkozó infláció és az összlakosságra érvényes. Ez azért is lényeges, mert ettől is függ ugyanis a novemberi nyugdíjemelési korrekció mértéke.

Nem mindegy, mi kerül a kosárba

A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai azt a célt szolgálják, hogy közelebbi képet kapjunk arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában a vásárlók, ha a nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben minden hónapban. Mert hiába látjuk, hogy a statisztikai hivatal kimutatásai szerint pl. olcsóbb lett a a narancs, az alma, a párizsi vagy a sertéshús, illetve hogy az étolaj, margarin, pékáru, liszt, tojás és csirkehús árai felmentek - nem feltétlenül mutatkozik ez meg ugyanolyan mértékben a kasszánál fizetett végösszegben.

A valóságban az olyan termékek árcsökkenése, amit gyakrabban, nagy mennyiségben vásárolunk (pl. a húsáruk, vagy az alapvető zöldségek), jóval inkább érinti pénztárcánkat, mint olyan áruké, amelyeket ritkábban, kisebb mennyiségben vásárolunk. Például a csirkehús drágulását is biztosan jobban, és többen megérezték az elmúlt egy évben, mint a pontyszelet áremelkedését.

A Pénzcentrum több mint másfél éve vizsgálja három "tipikus" vásárló kosarát, hogy számszerűsíteni lehessen a különbséget az egyes vásárlói rétegek által érzékelt inflációban. A vásárlói kosarak alapján jobban látható az is, milyen hatással volt a a járvány miatt bekövetkezett drasztikus infláció, a szezonális hatás az egyes vásárlói rétegekre, és ezáltal, hogy ki(ke)t érinti leginkább hátrányosan a járvány elhúzódó gazdasági hatása. (Ha kíváncsi vagy, milyen szempontok alapján állítottuk össze az egyes vásárlók kosarait, vagy pontosan mi kerül a kosarukba, a cikk végén elolvashatod.)

Mennyit drágult a bevásárlás októberben?

A KSH átlagárait alapul véve azt láthatjuk, hogy ugyanaz a kosár mindhárom fiktív vásárlónak többe került októberben az előző hónaphoz képest, tükrözve az infláció megugrását, ahogy már szeptemberben is ezt láthattuk, pedig augusztusban még stagnálást, sőt csökkenést tapasztaltak. Hunor 70, Judit a családanya 221, Marika néni 204 forinttal költött többet a boltban, mint múlt hónapban. Az éves drágulás kit kevésbé, kit súlyosabban érintett: a nyugdíjas 850, a családanya 1224, a pályakezdő fiatal pedig 598 forinttal költött többet ugyanarra a kosárra, mint 2020 októberében. Nézzük részletesen, kinek hogy alakult a kosara!

Hunor - a pályakezdő fiatal

Hunor egy nagyobb heti bevásárlást spórolósan 2021 októberében 8164 forintból ki tudott hozni, ugyanezekért a termékekért szeptemberben 8093, augusztusban 8048, júliusban 8090, júniusban 7981, májusban 7921, áprilisban 7877, márciusban 7756, februárban 7705, januárban még 7576 forintot fizetett volna. A tavalyi év azonos időszakában (2020 októberében) pedig 7566 forintot költött volna ugyanerre a kosárra! Hunor kosara idén júliusban lépte át a 8000 forintos lélektani határt: ilyen 2020-ban a járvány alatt egyszer sem történt.

Számításaink szerint a fiatalokat reprezentáló Hunor számára tavaly a nyári drasztikus drágulást követően ősszel lassan, de folyamatosan olcsóbb lett a bevásárlás év végéig. 2021. januárban viszont ismét elkezdte érzékelni az áremelkedést, és ez márciusban már abban csúcsosodott ki, hogy annyit kellett költenie, mint tavaly a legnagyobb infláció idején. Azóta is jellemzően őt érinti a legrosszabbul az éves infláció, ahogy múlt hónapban is.

Hunor októberben 7,9 százalékos éves drágulást, és 0,87 százalékos havi áremelkedést tapasztalt.

A KSH szerint az élelmiszerek éves szinten 5,2, havi viszonylatban 0,7 százalékkal lettek drágábbak. Hunor az éves drágulással ennél sokkal rosszabbul járt, és a havi eltérés is számottevő. Így az októberi éves áremelkedés őt érintette leghátrányosabban a három fiktív vásárlónk közül:

Ez bizonyos szempontból egybevág a KSH kimutatásával, miszerint az alacsony jövedelmű háztartások érzik nagyobbnak az inflációt. Hunor esetében ez azért lehet, mert az olcsóbbá vált termékekből ő egy személyre sokkal kevesebbet vesz: sertéshúsból, narancsból vagy almából pl. a családanya és a nyugdíjas többet vásárol.

Judit - a családanya

A családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol. 2021 októberében 22 067 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban - míg szeptemberben 21 846, augusztusban 21 675, júliusban 21 872,  júniusban 21 680, májusban 21 630, áprilisban 21 604, márciusban 21 371, februárban 21 291 forintot és januárban 20 982 forintot. Jól érzékelteti a tavaly nyári meredek élelmiszerár-emelkedést, hogy 2020 októberében 20 844 forintba került a kosara, nem sokkal kevesebbe, mint januárban. Aztán február, április, július jelentős drágulást hoztak. Idén júliusban még többe is került ugyanaz a kosár, mint szeptemberben, mivel  augusztusban visszaesés történt az árakban. Októberre viszont meghaladta a kosár összértéke a 22 ezer forintot.

Szeptemberről októberre 221 forinttal költött többet, vagyis 1,01 százalékos havi áremelkedéssel szembesült, ami 0,31 százalékponttal haladja meg a KSH által mért értéket. Viszont ezzel még csak nem is Judit járt a legrosszabbul havi szinten a három fiktív vásárló közül, a nyugdíjas még nagyobb drágulást élt meg ősszel. Az éves drágulás Judit számára 5,87 százalék volt, ami azt jelenti, hogy egy átlagos bevásárlás több mint 1200 forinttal kerül neki többe idén, mint tavaly.

Marika néni - a nyugdíjas

Marika néni egy kétfős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást: 2021 októberében 18526 forintért vásárolt volna be a KSH átlagárai alapján. Ehhez képest szeptemberben 18 322, augusztusban 18 222, júliusban 18 403, júniusban 18 313, májusban 18 228 forintot fizetett volna a kasszánál ugyanazért a kosárért. Tehát júliusban a drasztikus szeptemberi infláció ellenére is többet fizetett, októberben viszont már kb. 120 forinttal többet mint júliusban. (Áprilisban 18 197, márciusban még 17 983, februárban 17 931, januárban viszont 17 786 forint volt a kosara.)

Októberben 1,11 százalékos havi drágulást tapasztalt a fiktív nyugdíjas a bevásárlás során, így ő járt a legrosszabbul Hunorhoz és Judithoz képest. Ez azért is érdekes, mert a szeptemberi drágulás még nem érintette annyira a nyugdíjast. A csirkehús, étolaj, liszt, kenyér, zsemle és burgonya drágulása azomban októberre beérett. Az éves inflációt tekintve szintén Marika néni tapasztalta a legkisebb drágulást: 4,81 százalékot, ami kevesebb mint a nyugdíjas élelmiszerindex a KSH szerint.

Arra is érdemes visszaemlékezni, hogy tavaly, amikor májusban hirtelen nőttek meg az élelmiszerárak (8,4 százalékos élelmiszerinfláció volt!), 18 351 forintot költött volna Marika néni a boltban. Ezt idén még csak júliusban sikerült meghaladni, viszont utána visszaesés következett - most októberben értünk el odaig, hogy a kosárérték jelentősen meghaladta az akkorit, és visszaesésre nem is lehet számítani.

Mi várható év végéig?

Az elemzőket mér a szeptemberi 5,5 százalékos magas inflációs adat is meglepte, azonban az év végéig a drágulás ütemének további növekedését jósolták: 6 százalékot, vagy annál is többet. Októberben az infláció ismét meglepő mértékben 1 százalékponttal magasabb lett: 6,5 százalék. Most az elemzők novemberre már 7 százalékot prognosztizáltak, és azt, hogy csak jövőre lehet visszaessel számolni.

Azt már régóta rebesgetik, hogy a takarmány- és gabonanövények drágulása miatt nőni fog a liszt, pékáruk, valamint a hús, tej, tojás ára. Ez a folyamat már meg is kezdődött:a liszt ára mostanra 12,5, a baromfihúsé 9,3, a péksüteményeké 8,4, a kenyéré 8,1 százalékkal emelkedett. Ezenfelül a tavalyi és idei év sem volt kedvező a gyümölcs- és zöldségtermesztők számára, ez már meg is látszik az árakon. Hiába olcsóbb éves összevetésben 16 százalékkal az alma, ha csak a tavalyi borzasztóan magas árakhoz viszonyítva lett kedvezőbb az ára. Valamint ősztől, ahogy vége a szezonnak, a gyümölcs-zöldség idényára sem fogja alacsonyabban tartani az élelmiszerek inflációját.

Ehhez jön még hozzá, hogy nemcsak Magyarországon, egész Európában emelkedtek az energiaárak és az üzemanyag. Bár a külföldön egyre növekvő "rezsipánik" nem érinti a magyar lakosságot közvetlenül, közvetve mégis meg fogják érezni - hiszen a vállalkozókra nem vonatkozik a rezsicsökkentés. A boltok, szolgáltatók, vendéglátóhelyek kénytelenek lesznek árat emelni a villany és gázárak drasztikus drágulása miatt, ha nem is a jövő hónapban, hamarosan. Ugyanez igaz az üzemanyagárakra is: a hatósági ár bevezetésével közvetlenül nem fogja a lakosság érzékelni a drágulást, közvetetten viszont minden árucikk ára nőni fog, amit szállítani kell.

Kinek mi került pontosan a kosarába?

A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Mivel csak élelmiszerek árát vizsgáltuk, így az olyan nagybevásárlás során jellemzően kosárba kerülő termékek, mint a tisztítószerek, toalettpapír, szappan, stb. árváltozásai nem mutatkoznak meg ebben a számításban.

Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olasz felvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olasz felvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal.