Egyre többen intézik így a bevásárlásokat, pedig könnyen ráfázhatnak, ha nem elég óvatosak

Az  internetes  megrendelések  előtt  alaposan  olvassák  el  a  weboldalon  feltüntetett  részletes tájékoztatót  illetve  az  ÁSZF-et,  mert  abban  rögzíteni  kell  az  elállási  jog  gyakorlásának részletes   szabályait,   a   fizetési   módokat,   a   szállításra   vonatkozó   időtartamot   és   annak költségeit!

1. Nem feltétlenül követelheti a fogyasztó a 60.000 Ft-os terméket, ha elütés miatt vagy más okból 6000 Ft-ért hirdették a webáruház honlapján! De mégis mikor jár?

Ha  egyértelműen  megtörtént  a  megrendelés  visszaigazolása  és  jóváhagyása  elektronikus üzenetben, és  ebből  ki  is  derül  a  pontos  termék,  cikkszám,  a  vételár,  a  megrendelő  neve, kiszállítás  helye,  tehát  a  megrendelés  konkrét  részletei,  akkor  akár  megalapozott  is  lehet  a fogyasztó igénye. Ezt mindig esetről esetre kell eldönteni. Amennyiben viszont nem történt semmilyen  visszaigazolás  vagy  csak  egy  egysoros,  tájékoztató  jellegű  értesítést  kaptunk  a megrendelés  beérkezéséről,  ez  önmagában  még  nem  keletkeztet  olyan  kötelezettséget  a webáruház  számára,  amely  alapján  a  hirdetésben  szereplő  áron  ki  is  kellene  szállítania  a terméket.

2.  Internetes  vásárláskor  nem  mindig  illeti  meg  a  fogyasztókat  a  tizennégy  napos indokolás nélküli elállási lehetőség!

Ma  már  sok  fogyasztó  tudja,  hogy  internetes  vásárlásnál  a  fogyasztók  meggondolhatják magukat   a   termék   átvételétől   számított   tizennégy   napon   belül.   Vannak   viszont   olyan termékek, amelyeknél már ez nem igaz.  Így nem  lehet élni ezzel a lehetőséggel  azoknál az áruknál, amelyeket kifejezetten a fogyasztó utasítása alapján vagy kérésére állítottak elő, így például egy póló esetén a vásárló által megadott egyedi felirattal.

Zárt csomagolású terméknél sincs indokolás nélküli elállási jog akkor, ha az egészségvédelmi vagy higiéniai okból felbontást követően már nem küldhető vissza. Adott esetben ilyen lehet például  egy  borotva  is.  Sőt,  például  a  lezárt  csomagolású  CD-,  DVD-lemezeknél,  így számítógépes   játékoknál,   szoftvereknél   sincs   lehetőségük   a   fogyasztóknak   arra,   hogy meggondolják  magukat,  ha  a  csomagolást  már  kibontották.  Nem  tartozik  viszont  ide  az  az eset, ha a fogyasztó például egy laptopot rendelt meg, amin előre telepített szoftver van, vagy például  ahhoz  adtak  még  egy  felbontatlan  telepítőlemezes  operációs  rendszert.  Ilyenkor ugyanis a megrendelés nem a CD-re, DVD-re, hanem magára a laptopra vonatkozott.

3. Ha meggondolta magát a fogyasztó, azt mindig írásban jelezze. Ilyenkor a fogyasztó saját költségén kell a terméket visszaküldeni!

Sok vitás ügy származik  abból, hogy a fogyasztó szóban, például telefonon él az indokolás nélküli elállási jogával. Holott vita esetén neki  kell bizonyítania  azt, hogy e nyilatkozatát a webáruháznak   ténylegesen   elküldte.   Ezért   mindig  írásban,   e-mailben   vagy  postai   úton juttassuk el az elállási nyilatkozatot a cégnek.

Ebben pedig ne csak azt írjuk le, hogy például más terméket vártunk vagy az árucikk hibás és ezért  panaszunk  van,  hanem  kifejezetten  a  teljes  átutalt  összeget  kérjük  vissza  annak  okán, hogy  meggondoltuk  magunkat.  Ha  ugyanis  a  fogyasztó  nem  így teszi  meg  a  nyilatkozatot, akkor   azt   hiheti   a   webáruház,   hogy  nem   az   indokolás   nélküli   elállási   jogot   szeretné érvényesíteni, hanem ehelyett csak garanciális panaszt tesz, és ezért kér csak kijavítást vagy kicserélést - a pénz visszafizetése helyett. A kettő között különbség van,  ugyanis indokolás nélküli elállásnál visszakérhető rögtön a pénz, garanciális probléma esetén viszont nem.

4. Visszautaláskor nem vonhat le a webáruház a korábban kifizetett pénzből „használati díjat”  vagy  bármilyen  más  címen  egyéb  összeget. 

Erre  csak  és  kizárólag  akkor  van lehetőség,   ha   kiderül,   hogy   a   visszaküldés   előtt   a   termék   használhatóságának megállapításához szükséges mértéket meghaladóan használta a fogyasztó a terméket, és emiatt csökkent annak az értéke. Azoknak a termékeknek az esetében, amelyeknél él a 14 napos meggondolási lehetőség, nem lehet elutasítani az indokolás nélküli elállási jog gyakorlását amiatt, hogy például az eredeti csomagolást a fogyasztó felbontotta vagy az már nincsen meg. Sőt, ha visszaküldte a terméket a fogyasztó, a kifizetett összegből a visszautalásnál csak akkor van lehetőség levonásra, ha a fogyasztó a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használat mértékét meghaladóan használta azt és ezért az árucikk értéke csökkent.

5. Milyen lehetőségei vannak a fogyasztónak, ha hibás a webáruházból vásárolt termék?

Előfordul,  hogy  már  csak  a  karácsonyi  ajándék  kipróbálásakor  derül  ki  a  kapott árucikk hibája, így például az nem működik, vagy be sem kapcsol. Esetleg nem sokkal később megy tönkre. Ilyenkor ugyanazok jogok illetik meg a fogyasztót, mint hagyományos üzletben  történő  vásárláskor,  így kérheti  a  termék  kijavítását,  kicserélését  is.  Ha  viszont  az ajándék  hibája  mindössze  annyi,  hogy  „nem  tetszik”,  akkor  csak  a  kereskedő  jóindulatán múlik, kicseréli-e azt vagy épp visszaadja-e annak vételárát. Tudnunk  kell,  hogy  ha  egy  ajándékba  kapott  termékkel  csak  annyi  a  gond,  hogy  az  nem tetszik a megajándékozottnak - de lehet használni, illetve működik -, akkor az jogi értelemben véve  nem  minősül  hibásnak.  Az  úgynevezett  szavatossági-jótállási  jogok  (a  kijavítás, kicserélés,  árleszállítás,  vételár  visszatérítése,  vagy  a  mással  való  kijavíttatás  költségének megtérítése) ugyanis csak hibás termékek esetén érvényesíthetőek. Két dologra is figyelnünk kell, mikor visszaviszünk egy hibás terméket a kereskedőhöz:

• Az egyik az, hogy a vásárlást igazoló nyugta rendelkezésünkre kell, hogy álljon, mert csak ezzel tudjuk érvényesíteni szavatossági vagy jótállási igényünket.
• A másik a határidők kérdése. Minden egyes új termék esetében (függetlenül attól, hogy mi az,  könyv,  ruha,  vagy  például  elektronikai  eszköz)  a  vásárlástól  számítva  két  éven  belül érvényesíthetjük a kereskedővel szemben jogainkat, ha az árucikk meghibásodott. Ebből a két évből azonban az első hat hónapban vagyunk csak igazán védettek: ha fél éven belül megy  tönkre  a  termék,  akkor  ugyanis  a  vállalkozásnak  kell  bizonyítani  azt,  hogy  ő  még hibátlan árucikket adott el. Azonban a vásárlástól számított hat hónap elteltét követően (tehát a két évből még hátralévő másfél éven belül) jelentkező hiba esetén már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék eleve rossz volt akkor is, amikor azt megvette.

6. Kötelező jótállás – mit is jelent?

Bizonyos  tartós  fogyasztási  cikkek  esetében   (mint  amilyenek  például  az  elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, háztartási eszközök) a kereskedőket az előzőeknél  szigorúbb  előírások  terhelik.  Ekkor  ugyanis  a  vásárlástól  számítva  nem  hat hónapig, hanem vételártól függően 1-2-3 évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben  jelentkező  hiba  oka  a  vásárlást  követően  keletkezett.  Ezt  hívjuk  „jótállásnak”, amelynek vállalására tartós fogyasztási cikkeknél jogszabály kötelezi a vállalkozást.