Óriási a baj az öko-tisztítószerekel Magyarországon: erre nagyon figyelj vásárláskor!

A Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Nielsen piackutató legújabb mérése szerint 2019-ról 2020-ra Magyarországon 42%-kal nőtt az öko mosó- és tisztítószerek forgalma, és mintegy 27%-kal a választék is bővült ebben a szegmensben. Azaz egyre több a környezetbarátként árult szer, és a vásárlók is keresik ezeket. Nem csoda, hiszen a magyarok 88%-a aggódik a termékekben lévő vegyi anyagok egészségi, 87%-uk pedig a környezeti hatásuk miatt.

Ám ha jobban a számok mögé nézünk, nincs még okunk a teljes örömre, mivel a növekedés mintegy kétharmadát a hiteles öko-minősítés nélküli, akár megtévesztő állításokkal ökoként árult termékek tudhatják magukénak - hívja fel a figyelmet a szervezet!

A legfrissebb trendek a környezetbarátként árult tisztítószerek piacán

A TVE utánajárt a piaci trendeknek, illetve annak, mely szegmensekben érdemes és mire figyelniük azoknak a vásárlóknak, akik valódi öko-tisztítószert szeretnének hazavinni a boltból.

A legnagyobb forgalmi növekedés a fürdőszobai és a konyhai öko-tisztítószerek piacán volt érzékelhető 2020-ban, ezekre 2,5-3-szor többet költöttek a fogyasztók 2019-hez képest. Igaz, többségük csak magát öko-nak nevező termékeket vette le a polcról, ezek forgalmi növekedése tíz, illetve hatszoros volt az előző évhez képest.

Rendkívül aggályos, hogy a környezetbarát tulajdonságokra utaló szavakkal, képi megjelenítéssel kelletik magukat a tisztítószerek. Ezeket az állításokat ugyanis a legtöbbször nem ellenőrzi olyan független hitelesítő szervezet, mint például az EU Ecolabel

– kommentálja az eredményeket Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa.

Mit lát a vásárló?

A független minősítés nélküli zöld tisztítószerek leggyakrabban a növényi összetevőket és az újrahasznosított csomagolást emelik ki a címkén, de találunk köztük „lebomló illatanyagra” vagy „100% komposztálhatóságra” hivatkozó termékeket is. Ezek könnyen elhitethetik, hogy öko-termékkel van dolgunk, de jobban elolvasva az összetevőket, állításaikat gyakran nem igazolja egyéb információ.

Hasonló bővülés jellemezte az „öko” mosogatószerek piacát is, ezekre 3-szor többet költöttek a 2020-ban, mint 2019-ben. A trend azonban hasonló a tisztítószerekéhez: a hivatalos öko-minősítés nélküli termékek forgalma négyszeresére ugrott 2019-hez képest, míg az EU Ecolabel címkés, azaz hivatalos minősítéssel rendelkező teremékek csupán 37%-kal tudták növelni piacukat. Így a hiteles öko-címkés szegmens eladásai mintegy felét tették ki a minősítés nélküli szegmensnek, és lassabban is nőttek.

A minősítés nélküli mosogatószereken gyakran látunk „vegán”, „természetes illatanyaggal” és „organikus összetevőkkel” kecsegtető feliratokat, ami azonban nem garancia arra, hogy a termék össz környezeti hatása valóban kedvezőbb, mint a hasonló termékeké.

Az EU Ecolabel, azaz az EU ökocímke előnyeit egyre több nagy gyártó ismerte fel (Henkel, Unilever, Reckitt Benkiser), és minősíttette jobbik esetben egy-egy márkáját, de sokszor csak a márka egy variánsát. Így megint csak a vásárlóra hárul a feladat, hogy kellő éberséggel válasszon az azonos márkanevű és hasonló természetességet sugalló csomagolású termékek között, és a hiteles  öko-variánst tegye a kosarába.

A kereskedelmi láncok sajátmárkás termékei közt is akadnak öko-színezetűek, de kevésnek van öko-minősítése, leggyakrabban például az újrahasznosított csomagolásra hivatkozva sorolják magukat a zöld termékválasztékba, és kihasználva helyzetelőnyüket, az öko-minősítéssel rendelkező versenytársak mellé helyezik őket a polcon.

Igazolt zöld tulajdonságok: EU ökocímke

Az EU ökocímkét, az EU Ecolabel-t azok a termékek vagy szolgáltatások kaphatják meg, amelyeknek kedvezőtlen környezeti hatásaik jelentősen kisebbek, mint a hasonló célt szolgáló termékeké és szolgáltatásoké. További előnye sok más ökocímkével szemben, hogy a kritériumokat jogszabályban rögzítik, és független szakértők folyamatosan ellenőrzik, vagyis a védjegyezésért nem a gyártó felel.

Éppen ezért a kritériumrendszer szigorú, és a termékek egy része nem tud vagy nem akar ezeknek megfelelni, így a gyártók különböző trükkökkel, többek közt ál-öko ismérvek kiemelésével, a csomagolás „zöldítésével” vagy akár öko-címkére hasonlító ikonokkal próbálják öko-terméknek beállítani a kínálatukat.

Mindenki próbál felülni a zöld hullámra

A 2020-as magyar trendek azt mutatják, hogy minden termékkategóriában az öko-minősítés nélküli termékek forgalma és választéka nőtt gyorsabban, mint a hiteles minősítéssel rendelkező (pl. EU ökocímkés) öko-szereké. Míg a minősített öko mosó- és tisztítószerek forgalma átlagosan 18%-74% között nőtt az egyes kategóriákban, a minősítés nélküli termékekből akár 10-szer több bevétele is volt a gyártóknak. Ezzel a legtöbb kategóriában a minősítés nélküli termékek szegmense vált uralkodóvá.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete rendkívül aggályosnak tartja ezt a folyamatot. Azok a cégek, amelyek nem minősíttetik a termékeiket független fél által, kihasználják a fogyasztók egyre inkább megmutatkozó környezetvédelmi érzékenységét, azonban nem igazolják, hogy valóban rászolgáltak erre a bizalomra, sok esetben kifejezetten megtévesztve a fogyasztókat

– hívja fel a figyelmet a problémára Gulyás Emese.

Mire figyeljen az, aki valódi öko-terméket keres?                                          

Az EU ez év januárban közölt vizsgálati eredményei szerint a zöldre festés vagy zöldre mosás (angolul greenwashing) gyakorlata észrevehetően megugrott az utóbbi években. A vizsgált esetek 42%-ában találtak olyan „zöld” állításokat termékeken, amelyeknek vélhetően nem volt valós háttere vagy túlzóak, esetleg félrevezetőek a fogyasztó számára. A magyar piaci trendek is alátámasztják ezt, lássuk hát, mikor érdemes gyanút fognunk:

1. Szinte mindegyik öko vagy annak nevezett tisztítószer csomagolása részben vagy teljesen újrahasznosított, és ezt soha nem mulasztják el kiemelni a gyártók. Ez jár ugyan környezeti előnyökkel, de semmit sem mond el magáról a tartalomról, ezért ne dőljünk be, és mindenképp keresgéljünk tovább a címkén öko-minősítésre utaló információ után.
2. További jellegzetessége az ál-öko termékeknek, hogy természetes vagy biológiailag lebomló összetevőkre hivatkoznak rajtuk. Ez szintén pozitív, de ha nem találunk rajta hiteles öko-címkét, akkor jó esély van rá, hogy tartalmaz valamilyen környezetkárosító vagy kockázatos komponenst is.
3. Egyre több tisztítószeren is látható a vegán felirat. A hivatalos vegán logó eredetileg azt jelzi, hogy a termék nem tartalmaz állati eredetű összetevőt sem állati mellékterméket, és nem tesztelték állatokon. A minősített, hiteles vegán logók listája itt látható. A terméken, legújabban megjelenő vegán-logók mögött azonban gyakran nincs hiteles minősítés, így például nincs külön megemlítve, hogy a fejlesztés/gyártás során nem tesztelték-e a terméket állatokon. És természetesen ez a minősítés sem árulja el, hogy alapvetően környezetbarát-e a termék.
4. A bővülő piacon egyre nehezebb kitűnni, ezért találkozhatunk olyan címkékkel is, hogy „napenergiával gyártva”, „életbarát” vagy „környezetbarát termék”. Ha nincs mellettük hiteles címke, ne higgyük el, hogy teljes mértékben környezetkímélőek, csak akkor vegyük meg őket, ha megelégszünk a fenti tulajdonságokkal.

A fenti jelzők mindig a termék egy-egy tulajdonságát emelik ki, azonban semmit nem mondanak arról, hogy az egész termék összességében környezetbarátabb-e, mint a többi. A hivatalos EU Ecolabel minősítéssel rendelkező termékeknél bizonyított ez az előny. A TVE azt is megjegyzi, tévhit, hogy ha valami valódi öko, akkor kevésbé lenne hatékony, mint más, kommersz termék.

EZ IS ÉRDEKELHET

Legjobb mosogatószer 2020: mutatjuk, melyik a legolcsóbb, leghatékonyabb - teszt

Óriási a különbség a mosogatószer és mosogatószer között.