Ez áll a nagy alkoholár-robbanás mögött: keményen ráfáznak, akik ezeket az italokat szeretik

Bőven akad a gazdaságnak olyan szereplője, amelyik nem pusztán a világméretű koronavírus-járványt kapta a nyakába, de egyszerre még a Brexit gyötrelmeivel is szembe kellett néznie. Az egyik ilyen, a szigetországból, szeszesital importtal, ezen belül is leginkább whisky, valamint gin-importtal foglalkozó cégek. Ezt pedig egyre több magyar vásárló a zsebén is érzékeli, lévén, hogy a gin igazán divatossá kezd válni idehaza, de már a whisky-kultúránk is talán túlmutat a belépő kategória hajszolásán.

Azért, hogy tisztán lássunk a szigetországból érkező, minőségi szeszes italok áremelkedését, illetve a sokszor szembejövő készletezési gondokat illetően, Szatmári Katalinnal, a whiskynet.hu tulajdonosával beszélgettünk a témáról.

Nem volt váratlan a csapás

Szatmári Katalin azt mondta a Pénzcentrumnak, hogy gyakorlatilag a Brexitre a tényleges megtörténte előtt már legalább kétszer készült a piac, hiszen a tényleges kilépési dátum 2020. január 31-e volt, amit azonban követett egy átmeneti periódus 2020.december 31-ig. Illetve bizonyára sokan emlékeznek rá, hogy az eredeti kilépési dátum 2019.október 31-e volt, aminek 2020.január 31-re való elhalasztását – Boris Johnson beterjesztése nyomán – csak 2019 október 28-án fogadta el az EU.

Azaz anno az utolsó pillanatig úgy készült a piac, hogy a Brexit 2019. októberében meg fog történni.

Ennek a következménye pedig egyfelől a plusz készletezés lett, de „ugyanígy jelentett felkészülést az ellátási nehézségekre, a vámszaki folyamatok elhúzódására, a megnövekedett szállítási időkre, amik egyébként a tényleges életbelépés után, azaz idén januártól be is következtek” – tájékoztatta lapunkat Szatmári Katalin.

Nőttek a whisky-árak

Az bármelyik vásárló tapasztalhatja, hogy a whiskyk árai jócskán megugrottak a mögöttünk lévő hónapokban. A lapunk nyilatkozó szakember szerint azonban az átlagos áremelkedésről nehéz lenne konkrétumokat mondani, méghozzá azért, mert a drágulás okai egésze összetettek.

A whisky áremelkedés főbb okai:

• vámügyintézés díjának megjelenése (eddig ez nem volt);
• megemelkedett fuvarköltségek díja (hosszabb állásidő, sokkal nehézkesebb adminisztráció, és ezek eredményeképp csökkenő számú szolgáltató a brit szállítmányozás viszonylatában). A fuvarköltség átlagosan 2,5-3-szorosásra drágult emiatt;
• emelkedő szárazáru (üveg, címke, kupak) költségek, az ezek ellátásban fellépő állandósult hiány miatt
• az egész ágazatot érintő, emelkedő bérköltségek (COVID restrikciók miatt)

Arra azért kíváncsiak voltunk, hogy az egyes whiskyk, esetleg bizonyos lepárlók italainak az ára emelkedett-e, de Szatmári Katalin szerint nincs különbség az egyes whisky típusok áremelkedése között,

hacsak az nem, hogy a kisebb kosárértékű termékeket mindig jobban megviselik a fajlagos költségelemek növekedés. Egy drágább terméken ugyanaz a költség jobban eloszlik, kevésbé látható

- tájékoztatta lapunkat a tulajdonos, aki azt is elmondta, hogy kifejezetten whisky régiót sem tud kiemelni a drágulás szempontjából. Ahogy fogalmaz, „inkább a lepárlók sajátosságaiból indulnék ki a különbségtételnél: egyrészt egy kisebb, független lepárló rugalmasabban tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, de az erőforrásai, lehetőségei is korlátozottabbak, mint egy világcég tulajdonában lévő lepárlónak, ami viszont sokkal nehézkesebben tudja megváltoztatni folyamatait.”

Az látszik, hogy azon lepárlók sokkal gyorsabban és rugalmasabban tudtak alkalmazkodni, akiknek saját palackozó kapacitásaik vannak

- tette hozzá Szatmári Katalin. A szakembert arról is kérdeztük, mi a helyzet a készletezéssel. Sokszor látni ugyanis manapság, hogy jó pár italt, bárhonnan is akarnák manapság megrendelni, nem érhető el, nincs készleten.

Vannak készletezési bajok is

Szatmári Katalin szerint, nem csak az áremelkedésnek, de a készletezési gondoknak is több dimenziós az oka. A szakember szerint egyfelől hosszabb az állásidő, sokkal nehézkesebb az adminisztráció, és ezek eredményeképp csökkenő számú szolgáltató lett a brit szállítmányozás viszonylatában. Nem véletlen, hogy ezt csökkentendő, sok cég elkezdett EU-s s raktárkapacitást kiépíteni jellemzően vagy Franciaországban vagy Hollandiában.

Érzékletes példa, hogy a Brexit előtt egy átlagos tranzit idő Skóciából 1,5 hét volt, ma ez 4-5 hét, de problémás esetben nem ritka az ennél még hosszabb idő sem. De ugyancsak, a készletezési gondok oka az is, ami egyben árnövelő tényező is, hogy a szárazáru (üveg, címke, kupak) ellátásában állandó a hiány.

Egyelőre nem látni az alagút végét

Szatmári Katalin szerint közel sincs még vége a nehéz időszaknak. Az áruhiány például szerinte egyre rosszabb, igazából kumulálódig az egész. Főleg, ami a szárazanyag készleteket illeti. Illetve

itt fontos megemlíteni az ázsiai és az erősebb gazdasággal bíró Nyugat-Európai országok megnövekedett kereslete miatt szívóhatást.

- tette hozzá a szakember, aki kitért arra is, hogy a szállítmányozásban fellépő bizonytalanságokat talán a fentebb már említett EU raktár kapacitás kiépítése tudja majd enyhíteni.

Mi a helyzet más whisky-nagyhatalmaknál?

Az tehát látjuk, hogy mi a helyzet az egyik legjelentősebb, nevezeten a skót whisky világával a Brexit óta. Na de mi a helyzet más, ugyancsak nagyon jelentős whiskys vidékekkel?

Írország: Szatmári Katalin szerint itt tulajdonképpen elképesztő whisky boomnak a szemtanúi az elmúlt 5 évben. De ez a szakértő szerint Magyarországot „sajnos” még nem érte el, de véleménye szerint pontosan emiatt, a mostani vészterhes időkben tudna erre felé fordulni a piac.

Japán: A korábban már említett, erősebb gazdaságok szívóhatása miatt itt évek óta komoly whisky hiányt tapasztalnak a whisynetnél. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kormegjelöléses whiskyk eltünedeznek, és helyettük a NAS (Non Age Statement) whiskyk törnek előre.

USA: Szatmári Katalin szerint az innen érkező whiskyk esetében is, a pár éve jelentősen megemelkedett vámtétel miatt áremelkedés, és inkább whisky hiány figyelhető meg („no nem a két nagy márkát, hanem a kisebb, független lepárlók termékeit illetően” – tette hozzá a szakember). Ez pedig azt eredményezte, hogy egyértelműen szűkült a kínálat, korábban az EU-ban még jelen levő márkák már el sem jutnak Európába, pláne nem Magyarországra, ahol a vásárlóerő töredéke a tőlünk nyugatra lévőnek.

Nem csak a whiskyt rángatja a vész

Ahogy a bevezetőnkben írtuk, az Egyesült Királyságból érkező szeszesitalok túlnyomó többsége whisky és gin. Éppen ezért a „whisky mellett a gin importját is hasonló mértékben érintette a Brexit és minden más, fentebb említett nehezítő tényező” – vélekedett Szatmári Katalin.

Mit is jelent a magyaroknak a whisky?

Érdekes, de ha a whisky szóra valaki rákeres az internete, akkor sok szócikkben, azt találja, hogy a whisky a világ legismertebb, sőt mi több, talán a legkeresettebb szeszesitala is. Magyarországon viszont mintha nem lenne akkorra közönsége, maximum szigetszerűen. De miért van ez így, egyáltalán így van ez mindez?

Az tagadhatatlan, hogy a magyar whisky piac mind méretben, mind érettségben messze le van maradva a Nyugat Európai társaihoz képest. Ennek számos oka közül kiemelném a gyengébb gazdasági teljesítőképességet, az alacsonyabb fizetőképes keresletet és a helyi párlatfajták, a pálinka és a keserű italok erős hazai pozícióját

- vélekedett a kérdést illetően Szatmári Katalin, aki azért beszélt arról is, hogy mindezek ellenére lassú, de egyértelmű elmozdulást és növekedést látnak a prémium kategória felé,

és nem csak a whiskyk, hanem általában a párlatok világában.

„Szerencsére hazánkban is egyre többen helyezik a minőséget előtérbe a mennyiséggel szemben. Abban a vásárlói rétegben, akiket mi elérünk és meg tudunk szólítani, egyértelműen az ismeretterjesztést és a felelős alkohol fogyasztást helyezzük előtérbe” – zárta gondolatait, a Pénzcentrumnak adott interjújában Szatmári Katalin.