Új szabályok élesedtek az internetes vásárlásoknál: ezt minden magyar vásárlónak tudnia kell

A járvány felpörgette az online kereskedelmet, hiszen a korlátozások miatt számos boltnak be kellett zárnia, így maradt a netes megoldás. 2020-ban a magyar kiskereskedelmi forgalom - az üzemanyagok nélkül - 1,5 százalékkal nőtt mindössze, szemben a korábbi évek jóval komolyabb növekedésével. A forgalom volumene 2016-ban még 4,8 százalékkal nőtt, egy évvel később már 5,4 százalékos volt a növekedés, 2018-at és 2019-et pedig 6-6 százalék feletti bővüléssel zárt a kiskereskedelem. Tehát 2020-ban jelentősen lelassult a növekedés a koronavírus-járvány miatt.

A kiskereskedelmen belül az online terület - amelynek bevételét a hivatalos adatok csomagküldő és internetes forgalomként említik - már a járvány előtt is nagyon komoly növekedésben volt. 2016-ban 30 százalékos, majd a következő évben 32 százalékos többletet ért el a piac, 2018-ban már 35 százalékos, 2019-ben pedig több mint 40 százalékos, 2020-ban majdnem 40 százalékos volt az éves növekedés. Tehát lényegében minden évben a legalább a harmadával nőtt az online kiskereskedelmi forgalom.

Még jobban látszik az online vásárlások térnyerése abból, hogy 2016-ban a kiskereskedelmi forgalom mindössze 5 százaléka zajlott ezen az úton, 2020-ban pedig már közel 10 százalékos volt a részesedése. Tehát eleve tempósan növekedett az online forgalom, erre tett rá egy lapáttal a járványhatás, így még olyanok is rendeltek az internetes boltokból, akik korábban nem tették.

Szabályok internetes vásárláskor

A netes vásárlásoknak is vannak szabályai, amelyekkel érdemes tisztában lenni, ha nem szeretnénk pórul járni vásárlóként. A következőket érdemes átböngésznünk, mielőtt rendelésre és fizetésre szánjuk el magunkat - hívja fel a figyelmet szakértői összeállításában a Tudatos Vásárlók Egyesülete.

1. Biztonságos oldalak: Első lépésként ellenőrizzük, hogy a weboldal biztonságos-e. A biztonságos kapcsolat legegyszerűbben az urld-ben „https” kapcsolatról, illetve a böngésző címsorában megjelenő „lakat” ikonról ismerhető fel.

2. Jogsértő webáruházak: Érdemes megnézni, hogy a kiszemelt terméket árusító bolt nem szerepel-e a jogsértő webáruházak - folyamatosan bővülő - listáján, amely itt található. Akármilyen vonzó is egy termék vagy az ára, a felsorolt webáruházakat messziről el kell kerülni, mert ezek súlyos jogsértést követtek el. Ennek számít például, ha az adott webáruház nem adta meg a szükséges tájékoztatást akár saját magáról, akár a garanciális jogokról, az elállási feltételekről.

3. Ha a kiszemelt webáruház nem szerepel az előbb említett feketelistán, akkor is tanácsos körbenézni a honlapjukon. A megbízható webáruházaknál ott kell lennie a honlapon az az online boltot működtető cég nevének, címének, székhelyének, cégjegyzékszámának, adószámának, a vállalkozást bejegyző bíróság nevének;
elérhetőségének, telefonszámának és e-mail címének

4. Tájékozódás a vásárló jogairól: A webáruházak kötelesek a honlapon részletes tájékoztatást nyújtani a fogyasztó jogairól, így különösen:

• Megrendelés menete, a megrendelés elküldése előtti tájékoztatás
• Megrendelés után visszaigazolás küldésének kötelezettsége
• Adatvédelmi tájékoztató
• Jótállásról és szavatosságról tájékoztatás
• Elállási jogról tájékoztatás

5. Részletes tájékoztatás a termékről: A webáruházak kötelesek a termékkel kapcsolatos részletes tájékoztatást közzétenni a honlapon.

6. Általános szerződési feltételek: Érdemes megnézni az adott áruház „ÁSZF”-jét – azaz általános szerződési feltételeit. Itt vannak felsorolva a vásárlási, szállítási feltételek, ezeket a későbbi félreértések, viták elkerülése érdekében fontos átböngészni. Itt lényeges, hogy a webáruházak időnként változtatnak az ÁSZF-jükön, ezért az adott rendeléskor érvényes ÁSZF-et érdemes letöltenie a vásárlóknak.

7. Fizetési feltételek: Szintén érdemes átböngészni a fizetési feltételeket, hogy milyen módon lehet kifizetni az adott terméket, például bankkártyával vagy utánvéttel vagy egyéb megoldással, illetve, hogyan lehet visszajuttatni a terméket, ha esetleg még sem jó

Áfa-fizetés és vám

A TVE összeállításának apropót adott az online forgalom tempós növekedés mellett az is, hogy a 2021-es év különleges: júliustól új szabályok vonatkoznak a külföldről rendelt árukra. A 2021 júliusáig érvényben lévő korábbi szabályok szerint a 22 eurónál kisebb értékű az Európai Unión kívülről rendelt termékek után nem kellett áfát és vámot fizetni. Júliustól viszont minden külföldről - akár az EU-n belülről vagy kívülről - vásárolt termékre ki kell fizetni az áfát. Ez egyben jó eséllyel drágulást jelent majd a szóban forgó termékeknél. A vámmentesség 150 euró értékig érvényes júliustól a legtöbb termékre.

Mivel Nagy-Britannia 2020. január 31-én kilépett az EU-ból, az ottani webáruházak már harmadik országbelinek minősülnek. Tehát ha onnan rendelünk termékeket Magyarországra, akkor erre a vásárlásra az új, júliustól érvényes szabályok vonatkoznak és áfa terheli a küldeményeket és vámügyintézéssel jöhetnek az országba. Kivételt képez azonban Észak-Írország: az itt működő webáruházak az uniós piac részeinek számítanak, így rájuk nem vonatkozik az új kötelezettség.

Az okokról Magyar Posta azt írja:

“A vámhatárokon átnyúló online kereskedelem jelenlegi szabályozása jelentős bevételkiesést eredményezett és súlyos hatással volt az Európai Unió és a tagállamok költségvetésére, az unión kívüli kereskedőket pedig jogosulatlan előnyhöz juttatta. Az új szabályozás kiegyenlítettebbé teszi a versenyt az uniós és a nem uniós vállalkozások között. Eszerint az év közepétől a harmadik országból (azaz az Európai Unión kívülről) érkező minden termék után áfát kell fizetni, függetlenül annak értékétől. A 150 euró alatti áruk továbbra is vámmentesek maradnak, az alkoholtartalmú termékeket, a parfümöket és a kölnivizeket, továbbá a dohányt és a dohánytermékeket kivéve. Az Európai Unióba érkező árutartalmú küldeményekre minden esetben vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani.”

A következőkre érdemes figyelni a harmadik országból történő rendelések esetén a Magyar Posta tanácsai alapján:

A Magyar Posta a külföldi webáruházak többségétől előzetesen megkapja a küldemény adatait (küldeményazonosító, feladó és címzett adatai, áru megnevezése és értéke), így fontos, hogy a vásárló teljeskörűen adja meg rendeléskor a saját adatait, hogy minél gyorsabb legyen a vámolás folyamata.

Fontos, hogy vásárlóként

• valós, teljes nevet (vezetéknév, keresztnév) adjanak meg a rendeléskor
• a postacímet a lehető legrészletesebben kell kitölteni, (ország, település, postai irányítószám, közelebbi cím pontos házszámmal, ha van, akkor lépcsőház, emelet, ajtó).
• az e-mail címet és mobilszámot is pontosan kell megadni, mert a küldemény Magyarországra érkezését követően ezeken az elérhetőségeken (e-mail/SMS) fog keresni a “futár”. A jól megadott adatokkal mindenki időt nyer!

A magánszemélyeknek érkező küldeményeknél a postai vámügynöki szolgáltatás díja sávosra változott. A 150 eurónál olcsóbb termékeknél a postai vámkezelési díj 399-1899 forint között mozog, a tényleges összeg függ attól, hogy online fizetéssel történt a vásárlás vagy utánvéttel. A költségekről a posta itt ad részletes tájékoztatást. Ha az online fizetést választjuk, minden variációban néhány száz forinttal kevesebbe kerül, mint az utánvétes fizetés.

Ezt kell tudni a visszaküldéséről

Ha valaki a netről rendel terméket, akkor - a kivételektől, például élelmiszerek, egészségvédelmi eszközöktől és higiéniai áruktól eltekintve - a szabályok szerint 14 napon belül minden további nélkül visszaküldheti a “feladónak”.
Ha a vásárló 14 napon belül így dönt, akkor az online vásárlásra vonatkozó szabályok alapján az eladó - a szóban forgó webáruház - haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül köteles visszatéríteni a vételárat és a felmerülő költségeket.

Ha az EU-n belüli webáruházból rendelünk terméket, akkor egy úgynevezett e-kereskedelmi szerződés lép érvénybe, és viszonylag szigorú szabályok vonatkoznak rá, amelyek egy része a vásárlókat védi.