Az igazi böjt most kezdődik: így csap le a kőkemény drágulás az élelmiszerboltokban

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. júniusi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 5,3 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, míg áprilisban és májusban 5,1 százalék volt a drágulás mértéke. Ez azért jelentős emelkedés, mivel márciusban még 3,7, februárban még 3,1 százalékos volt a mért infláció. Ráadásul novembertől januárig az infláció még ennél is alacsonyabb: 2,7 százalékos mértékű volt. Az idén áprilisban, májusban és júniusban mért árdrágulás jócskán meghaladta még a tavaly nyáron elszabadult inflációt is: ez júliusban 3,8, augusztusban pedig 3,9 százalék volt. Az élelmiszer-infláció szintén emelkedni kezdett.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen, az élelmiszerárak júniusban "csak" 3,2 százalékkal voltak magasabbak. Viszont áprilisban még csak 2,4, májusban pedig 2,6 százalékos éves drágulást mutattak. Hogy lehet ez amikor az alapélelmiszerek folyamatosan drágulnak? Az étolaj ára 25,5, a margariné 8,2, a tojásé 7,8, a liszté 7,7, a munkahelyi étkezésé 7,6, az éttermi étkezésé 6,1 százalékkal emelkedett. A sertéshús ára 5,6%-kal csökkent - ez az áresés viszont már nem tart sokáig, hamarosan a takarményárak emelkedése miatt a hús, tojás, és tejtermékek tartós drágulására lehet számítani.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hús, tojás, tej: ezért lesz minden folyamatosan drágább még egy jó ideig

A fogyasztóknak számolniuk kell némi áremelkedéssel, mivel a gabonaárak érdemi visszaesésére kevés az esély.

Az okozhatja ezt a nagy különbséget a teljes fogyasztói paletta inflációja (5,3%) és az élelmiszerek dárgulása (3,2%) között, hogy tavaly ilyenkor elég drasztikus volt az élelmiszerek drágulása. Az árak az egekbe szöktek a járvány hatására, és az inflációt a tavalyi év azonos hónapjában mért árakhoz viszonyítva számolják. Ha tehát 2020. júniusában eleve magasak voltak az árak, akkor 2021. júniusban alacsonyabb lesz az infláció átlagos drágulás mellett is.

Viszonyításképpen a KSH szerint tavaly, 2020. júniusában a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, viszont az élelmiszerek ára 7,8 százalékkal nőtt! A párizsi ára 20,5, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 18,1, a sertéshúsé 17,0, a cukoré 14,2, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 10,8 százalékkal lett magasabb - most pedig éppen a sertéshús, zöldség-gyümölcs árak még csökkenést is mutatnak. Tehát az élelmiszerárak eleve nagyon-nagyon magasak voltak tavaly, ha pedig a eleve magas árhoz viszonyítunk, akkor idén júniusban az éves áremelkedést sem mutatják majd drasztikusnak a százalékok. Pedig valójában az árak ugyanúgy magasak, ahogy egy éve voltak.

Azt viszont lapunk mindig hangsúlyozza, hogy nem minden fogyasztói réteg érzékeli ugyanolyan súlyosnak az árak elszabadulását, de az esetleges csökkenéseket sem. Lehetséges, hogy az a fogyasztói réteg, aki például sok húst fogyaszt, annak most csökkentek a kiadásai, mivel a sertéshús 7,5 százalékkal olcsóbb lett. Az is tudható, számszerűsíthető, hogy általában a nyugdíjasok, és az alacsony bérből élők által tapasztalható infláció mértéke magasabb, mint az átlag.

Jelenleg a lakosság egészét érintő 5,3 százalékos inflációhoz képest a nyugdíjasok 4,6 százalékos, az alacsony jövedelműek 5,4 százalékos drágulást tapasztaltak. Az élelmiszerinfláció a nyugdíjasok számára 2,9%, az alacsony jövedelmű háztartások számára 3,3 százalékos volt.

Nem mindegy, mi kerül a kosárba

A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai azt a célt szolgálják, hogy közelebbi képet kapjunk arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában a vásárlók, ha a nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben minden hónapban. Mert hiába látjuk, hogy a statisztikai hivatal kimutatásai szerint pl. olcsóbb lett a sertéshús, citrusfélék, a krumpli vagy a hagyma, illetve hogy az étolaj, sajt, uborka és csirkehús árak felmentek - nem feltétlenül mutatkozik ez meg a kasszánál fizetett végösszegben.

A valóságban az olyan termékek árcsökkenése, amit gyakrabban, nagy mennyiségben vásárolunk (pl. a húsáruk, vagy az alapvető zöldségek), jóval inkább érinti pénztárcánkat, mint más áruké. Ugyanakkor az alma drágulását is biztosan jobban, és többen megérezték az elmúlt egy évben, mint mondjuk a pontszelet áremelkedését.

A Pénzcentrum lassan másfél éve vizsgálja három "tipikus" vásárló kosarát, hogy számszerűsíteni lehessen a különbséget az egyes vásárlói rétegek által érzékelt inflációban. A vásárlói kosarak alapján jobban látható az is, milyen hatással volt a a járvány miatt bekövetkezett drasztikus infláció, a szezonális hatás az egyes vásárlói rétegekre, és ezáltal, hogy ki(ke)t érinti leginkább hátrányosan a járvány elhúzódó gazdasági hatása. (Ha kíváncsi vagy, milyen szempontok alapján állítottuk össze az egyes vásárlók kosarait, vagy pontosan mi kerül a kosarukba, a cikk végén elolvashatod.)

Mennyit drágult a bevásárlás júniusban?

A KSH átlagárait alapul véve azt láthatjuk, hogy ugyanaz a kosár mindhárom fiktív vásárlónak többe került júniusban májushoz képest, viszont nem sokkal: 100 forintos különbség sem adódott. Tulajdonképpen márciusról áprilisra nőttek nagyobbat az árak, májusra pedig az idényzöldségek drágulását kompenzálta a sertéshús árának esése. Hunor 60, Judit a családanya 50, Marika néni 85 forinttal költött többet a boltban.

Az éves drágulás sem volt olyan drasztikus, mint némelyik hónapban a járvány alatt: a nyugdíjas 342, a családanya 545, a pályakezdő fiatal pedig mindössze 263 forinttal költött többet ugyanarra a kosárra. (Összehasonlításképpen májusban az éves különbség alacsonyabb 137, 112, és 99 forint volt, míg áprilisban 399, 570, és 195 forint.)

Ha teszünk egy kis időutazást máris könnyebb megérteni, hogy a nem meredeken emelkedő árak mellett is miért tűnik olyan drágának a bevásárlás. Hunor 2019 júniusában 7058 forintot költött volna arra a kosárra, amire 2020 júniusában már 7718 forintot! Vagyis 660 forinttal többet, ehhez képest 2021-ben az emelkedés "már csak" 263 forint, de két év alatt ez már így is 13,1 százalékos növekedés volt. Judit esetében 19 420 helyett két év múlva már  21 680 forintot hagyott a kasszáknál, 11,6 százalékos volt a kosárinfláció. Marika néni pedig 16 342 helyett 18 313 forintot fizetett már idén 2019-hez képest. Vagyis 12,1 százalékkal költ többet két év elmúltával. De nézzük részletesen, kinek hogy alakult a kosara!

Hunor - a pályakezdő fiatal

Hunor egy heti bevásárlást spórolósan 2021 júniusában 7981 forintból ki tudott hozni, ugyanezekért a termékekért májusban 7921, áprilisban 7877, márciusban 7756, februárban 7705, januárban még 7576 forintot fizetett volna. (Tehát igazából számára januárról februárról és márciusról áprilisra nőttek nagyot az árak!) A tavalyi év azonos időszakában (2020 júniusában) pedig még csak 7718 forintot költött volna ugyanerre a kosárra!

Számításaink szerint a pályakezdő fiatalokat reprezentáló Hunor számára a tavaly nyári drasztikus drágulás óta ősszel lassan, de folyamatosan olcsóbb lett a bevásárlás év végéig. Januárban viszont ismét elkezdte érzékelni az áremelkedést, és ez márciusban már abban csúcsosodott ki, hogy annyit kellett költenie, mint a legnagyobb infláció idején. Hunor júniusban 3,41 százalékos éves drágulást, és 0,76 százalékos havi inflációt tapasztalt, ez azt jelenti, hogy a júniusi havi és éves áremelkedés is őt érintette leghátrányosabban a három fiktív vásárlónk közül. Ez - azt feltételezzük - azért lehet, mert az olcsóbbá vált termékekből Hunor egy személyre sokkal kevesebbet vesz: a nyugdíjas húsból, krumpliból, hagymából, stb. eleve többet, mert két személyre vásárol, a családanya pedig egy egész családra.

Judit - a családanya

A családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol, ő 2021 júniusában 21 680 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban - míg májusban 21 630, áprilisban 21 604, márciusban 21 371, februárban 21 291 forintot és januárban 20 982 forintot.

Idén tehát mindenképpen többet kellett már fizetnie a boltban, mint a tavaly nyári magas áraknál. Hiszen akkor még nem ment 21 ezer forint fölé a bevásárlás végösszege, ez először idén februárban történt meg, és azóta már 21 600 forint fölé nőtt a kiadása! Májusról júniusra 50 forint, tehát 0,23 százalék volt a Judit által érzékelt drágulás mértéke, így alacsonyabb, mint Hunor vagy Marika néni esetében.

Egy éve, 2020 júniusában ugyanazokat a termékeket Judit 21 135 forintért tudta volna megvenni, többért mint tavaly nyáron - ekkor kezdett mérséklődni a tavaly tavasszal végbement élelmiszer-drágulás. Judit számára az éves (élelmiszer) infláció mértéke 2,58 százalék volt múlt hónapban.

Marika néni - a nyugdíjas

Marika néni egy kétfős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást: 2021 júniusában 18 313 vásárolt volna be a KSH átlagárai alapján. Ehhez képest májusban 18 228, áprilisban 18 197, márciusban még 17 983, februárban 17 931, januárban viszont 17 786 forintot fizetett volna a kasszánál ugyanazért a kosárért.

Hiába is voltak még a múlt nyáron magasabbak az élelmiszerárak, és az infláció, az utóbbi három hónapban még ennél is jelentősebb emelkedés történt. Egy éve viszont, 2020 májusában, amikor hirtelen nőttek meg az élelmiszerárak (8,4 százalékos élelmiszerinfláció volt!), 18 351 forintot költött volna Marika néni a boltban. Tavaly júniusban pedig már 17 971 forint volt a végösszeg, vagyis nagy volt a mérséklődés is egy hónap leforgása alatt.

Júniusban Marika néni 0,47 százalékos havi áremelkedést és 1,9 százalékos éves árcsökkenést tapasztalt, vagyis a két másik fiktív vásárlóhoz képest ő járt a legjobban éves szinten. Ez egybevág azzal, amit láthattunk a nyugdíjas infláció, illetve az alacsony jövedelmű háztartásokat érintő infláció kapcsán, hiszen Hunor - a pályakezdő - 3,41 százalékos vagyis magasabb inflációt tapasztalt mint a KSH által számolt átlagos élelmiszer-árdrágulás. Míg a nyugdíjas Marikanéni kevesebbet, ahogy a nyugdíjasokra vonatkozó adat (2,9%) is kevesebb volt.

Korábban az elemzők azt jósolták, hogy a nyár lesz a vízválasztó: amennyiben tartós drágulás is következik, már sosem érjük el a járvány előtti árszintet. Az eddigi számok alapján a rekorddrágulás egyelőre kitart még júniusban is, hiába lépett közbe az MNB.

Kinek mi került pontosan a kosarába?

A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Mivel csak élelmiszerek árát vizsgáltuk, így az olyan nagybevásárlás során jellemzően kosárba kerülő termékek, mint a tisztítószerek, toalettpapír, szappan, stb. árváltozásai nem mutatkoznak meg ebben a számításban.

Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olasz felvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olasz felvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal.