Kiderült, mi lehet az Aldi, Lidl, Tesco csodafegyvere: ez döntheti el a boltháború sorsát?

A Pénzcentrum is kiemelten foglalkozott azzal, hogyan hat majd a boltok ellen indított háború a dolgozókra, illetve a vásárlókra. Kisebb szavazásokon meg is kérdeztük olvasóink véleményét arról, hogy fontos-e számukra, hogy a bolt ahol vásárolnak, milyen tulajdonban van, illetve hogy vásárláskor fontos-e nekik, hogy magyar termékeket vegyenek. Kiderült, hogy a magyar vásárlóknak valóban egyre fontosabb, hogy hazai termékek közül választhassanak, nemcsak azért, mert pl. frissebb az a gyümölcs, amit a szomszéd megyéből hoznak, mint amit több ezer kilométerről, hanem a fenntarthatóság is fontos szempont lett. Az viszont, úgy tűnik, már kevésbé fontos a magyar vásárlóknak, hogy az üzlet is magyar kézben legyen, ahol költenek.

Időközben a Nébih kutatása is napvilágot látott, mely szerint csökkent a magyar termékek aránya a diszkontok, hipermarketek polcain. Lapunk ezért a hazai boltláncokat is megkérdezte arról, hogy ők hogyan látják a helyzetet. Kiderült, hogy a boltok polcain nagy arányban fordulnak elő magyar termékek, és a cégek stratégiájának egytől egyig része, hogy növeljék a magyar beszállítók arányát, fenntarthatóbban működjenek, és szélesítsék a magyar termékek kínálatát.

A vásárlók szempontjait előtérbe helyezve készült interjúnk is a témában: Dr. Kozák Tamás, a Magyar Közgazdasági Társaság Kereskedelmi Szakosztályának elnöke, a BGE Kereskedelem Tanszékének vezetője segítségével arra kerestük a választ: valóban minden esetben támogatja-e a gazdaságot, ha helyi termékeket veszünk, fenntarthatóbb-e a kistermelő, mint a nagyvállalat, vagy számít-e bármit, milyen tulajdoni hátterű a kedvenc boltunk. Vas Dóra, a Magyar PR Szövetség (MPRSZ) etikai bizottságának elnöke pedig arról beszélt lapunknak korábban, hogy a tudatos vásárlói döntések miként befolyásolhatják a világban körülöttünk zajló folamatokat lokális és globális szinten.

Azonban a teljes képhez a vásárlók véleményére is szükség van. A Pénzcentrum a boltláncok, és szakértők megkérdezésén túl kíváncsi volt az olvasók meglátásaira is: mit gondolnak a magyar termékek körüli vitáról, fenntarthatóságról, minőségről, a boltok stratégiájáról, lokálpatriotizmusról és még sok kérdésről. Az alábbiakban online kutatásuk legfontosabb, általános eredményeit közöljük, amelyeket még egy-egy témára fókuszálva részletesebben is elemeztünk. Kapcsolódó cikkeink itt olvashatók.

A legfontosabb szempont

Úgy tűnik, a magyar vásárlók számára már nem az ár a legfontosabb szempont az élelmiszervásárlás során. A válaszadóink 94,5 százalékának inkább vagy nagyon fontos a minőség és íz, míg az ár 77,5 százalékuk számára nem közömbös. Ezeket a szempontokat a fenntarthatóság, környezettudatosság követi (62,4%), utána pedig az egészségre gyakorolt jótékony hatást (58,6%) tartották inkább vagy nagyon fontosnak. Csak ezek után következik a származási hely - tehát például az, hogy magyar-e a termék -, 52,5 százalékkal.

Az, hogy kedvelt márkát válasszon a válaszadók 48 százalékának fontos szempont, ahogy az is, hogy kedvelt bolt vagy kereskedő terméke legyen 44,5 százalékban. A fair trade minősítés (39,6%), a vegetáriánus, vegán (11,4%), vagy kóser, halal elkészítési mód (5,5%) már kisebb súllyal esik a latba.

Arra külön kitért a kérdőív, hogy mennyire ítélik fontosnak az olvasóink, hogy magyar terméket vásároljanak. Szinte hajszálra pontosan ugyanannyian tartják ezt nagyon vagy inkább fontos szempontnak, mint akik szerint a termékek származása lényegi szempont volt az előző kérdésnél: 52,5 százalék. A nők között több válaszadó akadt, akinek ez mérvadó szempont: 57,6 százalék, míg a férfiak között 47,6 százalék az arány. Külön megvizsgáltuk, a nyugdíjas válaszadók válaszait: közülük 46,2 százalék jelölte az inkább vagy nagyon fontos lehetőséget a kérdésre.

A teljes munkaidőben dolgozók 54,9 százaléka ítéli fontos szempontnak, hogy magyar terméket vesz-e, ez magasabb, mint az összes válaszadó átlaga, viszont a fiatalabb korosztály (35 éven aluliak) körében ez még lényegesebb szempontnak számít (55,8%).

Miért választjuk a magyart?

Annak, hogy miért részesíti előnyben a magyar termékeket a külföldiekkel szemben, számos oka lehet a lokálpatriotizmustól kezdve, a frissességen át, a magyar gazdaság támogatásának igényén keresztül a fenntarthatósági szempontokig. A válaszadók számára érdekes módon a legnagyobb motivációt a magyar termelők, vállalkozások támogatása jelenti - 49,3 százalékuk nevezte meg egyik okként. Az ár-érték arány (43,2%) és a minőség (41,6%) szintén lényegi szempont.

Viszont a környezettudatosságot, fenntarthatóságot csak 26,1 százalék jelölte - annak ellenére, hogy az első kérdésben ez a szempont 62,4 százalékban fontos volt a válaszadóknak. Ez valószínűleg azt jelenti, nem érzik eléggé fenntarthatónak a magyar termékeket a kisebb karbonlábnyom ellenére sem. Ezt erősítik meg a szabad szavas válaszok között található meglátások is. Az egyik ilyen a csomagolást említi, mint problémát:

Amikor azt látom hogy két zöldség vagy gyümölcs közül, ha az egyik magyar a másik külföldi, de a magyar előre csomagolt, és a csomagolás túl nagy méretű akkor nem szívesen választom azt tudva hogy csak eldobnám. A külföldi gyümölcsök többsége lédig és darabra lehet vásárolni. Jobban örülnék ha ez a helyzet a fordítottja lenne. Ugyanolyan minőségű magyar és külföldi termék közül azt választom aminek kevesebb a környezetszennyező csomagolása

- írta például egy 25-34 év közötti megyeszékhelyen élő férfi válaszadónk. Voltak még akiket a hazaszeretet (14%) is befolyásol - tehát érzelmi alapon döntenek a magyar termékek mellett, míg 10-ből 1 vásárló nem bízik meg a külföldi termékekben (10,5%). 

A szövegesen megfogalmazott válaszokból egy nagyon erős tendencia rajzolódik ki: sokan kezdik azzal a feltétellel, hogy a magyar és külföldi terméknek közel azonos árúnak és minőségűnek kell lennie. Ha ez a feltétel teljesül, akkor egyéb motivációk alapján a magyar termék mellett döntenek többnyire azok, akik kifejtették bővebben is a véleményüket. Egy fővárosi, 50-64 év közötti nő például az írta:

Ha egy termékféleségnél a hazai és az importból származó áru azonos/hasonló minőségű és a magyar áru nem drágább (vagy csak egy kicsivel drágább) a külföldinél, akkor a hazait választom, mert a hazai valószínűleg frissebb (rövidebb szállítási út) és ezzel a hazai termelőket támogatom, ami fontos az ország gazdasága szempontjából.

Ez a kikötés köszön vissza egy fővárosi, 65 év feletti férfi válaszában is, aki az írta: "Egy azonos minőségű és hasonló áru között a hazait választom, mert támogatom a hazai ipart, a hazai munkahelyeket, mert szeretem a magyar ízeket." Sokan kiemelték, hogy a hazai termékek frissebbek, jobb az ízük, azonban azt is rengetegen állították, hogy a magyar termék gyakran drágább, mint a külföldi gyártmány. 

Kevés pénzt kell beosztanom. Vennék magyart szívesen, de az drága nekem sajnos

- írta egy 65 év feletti nő egy Baranya megyei községből. A válaszokban az is visszaköszön, hogy a fiatalok éppúgy fontosnak tartják a magyar termékek vásárlását, nem csak az idősebb korosztály. Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei faluban élő középiskolás lány szerint a magyar termékek egy része minőségben meghaladja a külföldről importált termékek nagy részét.

A kistermelők odafigyelnek arra, hogy megfelelő minőségű áruk kerüljenek a polcaikra, egészen megfizethető áron. A környezettudatosság lényegesen kihat az élelmiszer- és élvezeti cikkekre is. Számomra ez nyomós ok a magyar termékek vásárlása mellett

- írta. Nem mindenki hisz azonban abban, hogy mindenképpen a magyar termelőket kellene támogatni, hiszen lehet hogy a "magyar barackot" román vendégmunkások szedték le napszámban, míg a külföldi tulajdonú gyárban, boltban magyarok dolgoznak:

Nem hiszem, hogy a protekcionizmus hosszú távon jót tesz a magyar gazdaságnak. Az EU-n belül mindenki azt termelje, amit jobban tud. EU-n kívülre nagyobb vámokat. Miért támogassam jobban a vendégmunkásokkal dolgoztató külföldi tulajt egy határon túli magyar tulajdonban lévő határon túli magyarokat foglalkoztató üzemmel szemben?

- fejtette ki véleményét a témáról egy megyeszékhelyen élő, 25-34 év közötti férfi válaszadó.

Kevés vagy sok a magyar termék a polcokon?

Az egy dolog, hogy felmérjük, kiszámoljuk, mekkora arányban vannak a boltok polcain magyar élelmiszerek, az viszont más kérdés, hogy a vásárlóknak ez az arány így megfelel, esetleg kevésnek tartják, vagy úgy hiszik, sok a magyar termék, de lehetne még több. A válaszadóink 6 százaléka úgy látja, kifejezetten sok a magyar termék a boltokban, míg 12 százalék szerint ellenkezőleg: egyértelműen kevés a magyar élelmiszer. Legtöbben azok vannak, akik szerint lehetne valamivel több magyar élelmiszer (31,3%), viszont 28 százalék szerint éppen megfelelő a külföldi és hazai termékek aránya.

Az már fogósabb kérdés, hogy mivel lehetne arra ösztönözni a vásárlókat, hogy meg is vegyék a magyar termékeket. Az egy dolog, hogy folyamatosan növelik az arányt, mert önmagában az, hogy hazai, még kevés vásárlót motivál, hogy megvegye az élelmiszert. Ebből a kérdésből kitűnik, hogy mégsem tűnt el a magyarok árérzékenysége: a legtöbb válaszadó (60,4%) azt várná, legyen jobb áron a hazai termék, mint a külföldi. A jobb minőséget (56,2%) és nagyobb választékot (42,9%) is sokan preferálnák. Népszerűek lennének a helyi kistermelők ismert, kedvel termékei is, ha megjelennének a diszkontok polcain (42,4%).

Vannak viszont, akiket semmivel sem lehetne motiválni, hogy hazait vegyenek. "A magyar termék garancia a rossz minőségre, így ha tehetem akkor nem vásárolok magyar terméket. A >>nemzettudat<< meg >>hazaszeretet<< nem ízesíti meg az ételt, nem is teszi egészségesebbé és nem is teszi olcsóbbá" - írta egy megyeszékhelyen élő 50-64 év közötti férfi. 

Bár kevesebben választották, mégsem elhanyagolható arányban azokat a válaszokat, amelyek arra utalnak: a vásárlást jobb tájékoztatással lehetne motiválni, és ez a szöveges válaszokban is sokszor megjelent. A termék származási helyének egyértelműbb jelzésétől a beszállítókkal készült interjúkon át a külön magyar polc kialakításáig sokféle motiváció létezne, amelynek a kulcsa a kommunikáció a kereskedők részéről.

A saját márka árban megfelel, de a jelzéseket keresnem kell egy-egy csomagoláson arra vonatkozóan hogy hol termelték. Annyi mindent kell ma már egy csomagoláson feltüntetni, hogy picik a betűk, keresni kell a magyar szöveget és pont a lényeget nem lehet elolvasni

- írta egy 50-64 év közötti fővárosi nő. Egy 65 év feletti budapesti férfi szintén korrekt tájékoztatást és minőséget vár:

Mifelénk kizárólag "mézédes" dinnye, barack, eper, stb., "Vecsési káposzta" kapható, ahelyett, hogy a termék fajtáját tüntetnék fel. 

Nagyon kis arányban, de a kitöltők között megjelent az igény rá, hogy legyen több magyar vegán termék - úgy tűnik ez egy piaci rés, hiszen a vegánok jellemzően más fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vennének a vásárlásaikkor, ha tudnák azt érvényesíteni.

A favorit a magyar zöldség, gyümölcs

Arra is rákérdeztünk, hogy mely terméktípusokból látnának még több hazai árut a boltokban: a válaszadók egyértelműen a zöldségek (81,5%) és gyümölcsök (80,5%) részlegén várna változást. Ezeket a kategóriákat a nyers húsok (58,9%), tejtermékek (58,8%) és tojás (58,3%) követte nagy lemaradással. Legkevésbé a müzli, kukoricapehely, puffasztott rizs, élesztő és az alkoholos italok terén érezték szükségesnek a válaszadók, hogy nőjön a hazai termékek kínálata. 

A válaszadók által megadott választási lehetőségek közt szintén előfordult a vegán termék, a fagylalt, és kifejezetten a hal, amelyek az eredeti kérdésben nem szerepeltek. 

Összegzés

A felmérés eredményei arra engednek következtetni, hogy az igény megvan a vásárlók részéről arra, hogy nőjön a magyar termékek választéka a boltok polcain, hogy könnyebben megállapítható legyen egy-egy termékről, honnan származik, vagy hogy a kedvenc boltlánca tegyen a fenntarthatóságért és a lokális gazdaság támogatásáért. Azonban ezeknek az igényeknek megvannak a maguk korlátai is. 

A legtöbb kifogás a magyar termékek árára, minőségére érkezett: a válaszadók hiányolják a külföldihez hasonlóan olcsó és jó minőségű termékeket. A másik gond a tájékoztatás hiányossága, és részben a bizalom hiánya is. A vásárlók sokszor nem tudják egyértelműen eldönteni csomagolás alapján, hazai terméket tartanak-e a kezükben - és vannak esetek, amikor nem hisznek a csomagolásnak. Az átcsomagolási botrányok a múltban megágyaztak a bizalmatlanságnak.

A szöveges válaszokból kiderült az is, hogy hiába lenne sok válaszadónak fontos, hogy magyar terméket vegyenek, egyszerűen nem engedhetik meg maguknak azt a "luxust", hogy az ár mellett más szempontot is figyelembe vegyenek. Ezért akkor vesznek magyart, ha az a legolcsóbb. 

Talán nem fillérekből kellene gazdálkodnia egy embernek, s akkor talán megtudná venni az átlag, a magyar terméket

- írta egy Komárom-Esztergom megyei városban élő 50-64 év közötti nő. Gyakran a kereskedőkön csapódik le az ebből az okból érzett elégedetlenség: sok panasz érkezett a drága termékekre. Megjelent viszont egy másik nézőpont is, amely szerint nem a diszkont árai magasak, hanem a keresetek az alacsonyak. 

A felmérés eredményeit további cikkekben dolgozzuk majd fel, részletesen kitérve arra, mit várnak az egyes boltláncoktól a vásárlók, miben tér el az aktív korú és a nyugdíjas korosztály gondolkodása a magyar termékek témában, illetve a vidékiek vagy a Budapestiek veszik szívesebben a hazait. A részletes elemzéseket a következő hetekben jelentetjük meg.

A felmérésről

A kutatásunk nem reprezentatív. A Pénzcentrum kérdőívét 2021. április 8-a és június 11-e között 1024-en töltötték ki, nagyjából fele-fele arányban, 50,5 százalékban férfiak 49,5 százalékban nők. A válaszadók 3,1 százaléka 25 éven aluli, 13,7 százaléka 25-34 év közötti, 31,5 százaléka 34-49 év közötti, 30,5 százaléka 50-64 éves volt. A 65 év felettiek aránya 21,2%. A válaszadók 35,3 százaléka fővárosi, 40,1 százaléka városban, megyeszékhelyen él, 14,5 százalék pedig falun, községben. 

A teljes munkaidőben dolgozók aránya 52,8, a nyugdíjasoké 25,4 százalék. 4,4 százalék dolgozott részmunkaidőben, 2,2 százalék volt GYED-en/GYES-en, és 6,9 százalék szabadúszó, vállalkozó volt. A tanulók aránya 2,6 százalék, a munkanélkülieké 2,3. A válaszadók 52,3 százaléka végzett főiskolát, vagy egyetemet, 14,4 százaléknak a legmagasabb végzettsége OKJ vagy szakképzés, 28,3 százaléknak középiskola vagy gimnázium.