Hogyan válasszunk húsvéti sonkát? És milyen árakra számíthatunk idén az üzletekben?

Óriási a sonka-választék az üzletek polcain, az árak és a minőség pedig igen változatos képet mutat. 2020 nehéz, kihívásokkal teli év volt a húságazat számára, erről pár héttel ezelőtt Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke beszélt, aki hangsúlyozta, vásárláskor érdemes a következőkre figyelni:

- fontos, hogy a vásárlók minden esetben megnézzék a termék minőségmegőrzési idejét,

- olyan terméket ne vásároljanak, amelynek a címkéjén a gyártót nem tüntetik fel.

Mégis milyen árakra számíthatnak a fogyasztók?

A sonkaárakat részletezve Éder Tamás elmondta, a gyorsérlelt sonka kilója már 1400-1500 forintért megkapható, de a hagyományos érlelésű termékek ára akár 2500-3000 forint is lehet kilónként. A speciális készítményekért akár 6000 forintot is elkérhetnek.

Ugyanakkor van, ahol a tavalyi árakhoz képest is olcsóbban juthatnak a magyar vásárlók a húshoz. A Lidl az előzetes kalkulációk alapján 10 százalékkal magasabb forgalomra számít ebben a termékkategóriában.

"A húsvéthoz közeledve 14-féle sonkából választhatnak a fogyasztók, melyek közül 10 alacsonyabb áron vásárolható meg, egy termék esetében változatlan marad az ár, illetve két újdonság is bekerült a kínálatba. Áremelkedés, melynek mértéke 5%, egyetlen terméknél mutatkozik. Bízunk benne, hogy ezzel is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a családi ünnep a lehető legszebb legyen" - mondta a Pénzcentrumnak Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország vállalati kommunikációs vezetője. A füstölt kötözött lapocka kilója például 1199 forint, a füstölt hátsó csülök kilója pedig 1299 forint.

Erre érdemes figyelni a vásárlás során

A vásárláskor érdemes alaposan megnézni a címkét, amely megmutatja, hogy milyen típusú és minőségű termékkel van dolgunk: a nyers sonkák esetében a "nyers sonka", a hőkezelt sonkák esetében "főtt sonka" vagy "sült sonka" alapmegnevezést olvashatjuk.

Azt is nézzük meg, hogy hagyományos pácolással, vagy gyorspácolással készült-e a termék. Utóbbi esetben ugyanis a páclevet injektálással és/vagy vákuum segítségével juttatják a szöveti részekbe, amely által lerövidül az érlelési idő és hamarabb kialakulnak a sonkára jellemző érzékszervi tulajdonságok.

Mivel a gyorspácolt termék előállítási ideje és költsége is alacsonyabb a hagyományos pácolással készült sonkáénál, ezért fogyasztói ára is alacsonyabb, de az íze sem lesz olyan, mint a drágább húsárué. Az sem mindegy, hogy a jelölésen a "füstölt" vagy a "füstölt ízű" kifejezés szerepel-e. Előbbi esetben a füst keményfa közvetlen elégetésével keletkezhet, de a füstaroma légtérbe párologtatásával előállított termékeket is lehet füstöltnek nevezni.

Ha viszont a füstölt ízű sonkát választunk, érdemes tudni, hogy ez esetben a füstaromát közvetlenül a húskészítménybe juttatják, például injektálással. Ízben és illatban is óriási különbségek vannak a füstölt, illetve a füstölt ízű sonkák között. A lejárati idő mellett érdemes azt is ellenőrizni, hogy a sonka ne legyen túl kemény vagy beszáradt, valamint fontos, hogy a termék - nyomás nélkül - ne engedjen levet.

Ez a teendő a vásárlás után

Az, hogy hogyan tároljuk és készítsük el a sonkát, nagyban függ attól, milyent választottunk:

A nyers sonkát a főzést megelőző este érdemes hideg vízbe áztatni, annyira, hogy a víz ellepje. Másnap annyi órán át főzzük a sonkát, ahány kilót az nyom. A főzővíznek épp csak gyöngyöznie kell, amíg fő a sonka. Akkor lesz jó a hús, ha a húsvilla már minden akadály nélkül, könnyen átsiklik rajta. A főzővizet érdemes ízesíteni egész borssal, vöröshagymával, fokhagymával, babérlevéllel, borókabogyóval. Ha megfőtt a sonka, hagyjuk, hogy a főzőlevében hűljön ki, majd miután a húst kivettük, a főzésből visszamaradó sonkalevet nem érdemes kidobni, hiszen nagyon jó alapja lehet valamilyen levesnek. Ha nem szeretnénk azonnal felhasználni, érdemes lefagyasztani. A főtt, füstölt sonka jellegű készítményeket (pl. kötözött sonka, gépsonka) hűtőszekrényben kell tartani, és fogyasztás előtt nem kell megfőzni.