Válságos helyzetben a legidősebb magyarok: ennyivel ér kevesebbet a nyugdíjuk 2021-ben

Nem kellett sokat várni miután a koronavírus márciusban Magyarországon is megjelent, hogy megmutatkozzanak a járvány gazdasági hatásai hazánkban is. Rengetegen váltak a lezárásokat követően szinte azonnal munkanélkülivé és az élelmiszerárak is hamarosan az egekbe szöktek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. januári átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbi áraknál, csakúgy mint decemberben és novemberben.

Nyáron ért a csúcsra az infláció: júliusban 3,8 százalékot, augusztusban már 3,9 százalékot, az emelkedés szeptemberben állt meg, 3,4 százalékot tett ki. Októberben pedig a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,0 százalékra lassult - bár ez még mindig magasabb, mint tavasszal volt. Novemberben pedig a fogyasztói árak drágulásának üteme 2,7 százalékra kúszott vissza, és ez az érték maradt decemberben (és 2021. januárban) is. Az éves drágulás mértéke így összességében 3,3 százalék volt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Méghogy vége a drasztikus drágulásnak: nem heveri ki a járványt egykönnyen a nyugdíjasok pénztárcája

Januárban ismét elkezdtek felkúszni az élelmiszerárak.

Azonban, ha az élelmiszerek árát külön vizsgáljuk például a csökkent árú üzemanyagoktól vagy az ingyenes parkolástól, akkor azt látjuk: sokkal nagyobb volt a drágulás. Először júniusban látszott megtorpanni az élelmiszerárak emelkedése, ezt viszont július és augusztus folyamán további drágulás követte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Így nyáron is összességében többet kellett fizetni az élelmiszerekért - hiába csökkent jelentősen az idényáras termékek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára.

Szeptemberben a fogyasztói árak 3,4 százalékos éves növekedésén belül az élelmiszerek ára 7,3 százalékkal nőtt egy év alatt, októberre ez valamivel mérséklődött 6,5 százalékkal fizettünk többet a közértben, novemberben pedig 6,2 százalék volt az élelmiszerek éves drágulása. Decemberre ez mérséklődött 4,9 százalékra, januárra pedig 3,9 százalékot mutatott a KSH mérése.

Decemberről januárra pedig egy hónap alatt az élelmiszerek 1 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 4,3, az étolaj 3,2, a csokoládé és kakaó 2,4, a száraztészta 2,0, a cukor 1,9, a baromfihús 0,9 százalékkal többe került.

A nyugdíjasok az infláció nagy vesztesei

Az, hogy az élelmiszerek drágulása mennyiben érint egyes társadalmi csoportokat, annak függvénye, hogy jellemzően milyen termékeket vesznek és milyen mennyiségekben. Erről a KSH is vezet statisztikát, amely alapján a nyugdíjasokat és a kis jövedelemből élők számára sokkal nagyobb az érzékelhető árdrágulás mértéke, mint más társadalmi csoportoké. Ez valószínűleg azzal áll összefüggésben, hogy az elszabaduló élelmiszerárak rájuk nagyobb hatással vannak, mert a bevételeik nagyobb részét költik arányaiban ezekre a termékekre, mint például a jobb anyagi helyzetben lévő rétegek, vagy a három vagy több gyermeket nevelő családok. (Az úgynevezett fogyasztói árindexek alakulásáról részletesen itt írtunk.)

Decemberben a nyugdíjas-infláció 3,8 százalékra emelkedett, az általános áremelkedés mértéke 2,7 volt, tehát a különbség 0,9 százalékpontot tett ki. 2021 januárjában a nyugdíjas fogyasztói árindex 2,9 százalékra mérséklődött. (Az alacsony jövedelmű háztartások mind decemberben, mind januárban 3,1 százalékos inflációt tapasztaltak.)

Rosszabbul élünk, mint...

A Magyar Államkincstár adatai szerint 2020. januárjában 142,1 ezer forint volt az átlagnyugdíj, amely novembertől a visszamenőleges 1,2 százalékos emelés hatására már 143,8 ezer forint körül mozoghatott. Erre jött rá a 3 százalékos januári emelés, amely után már nagyjából 148,1 ezer forint lehet az öregségi nyugellátás átlagos összege jelenleg. Ezek alapján lapunk kiszámolta, mennyit ért a nyugdíj 5-10 éve, illetve a járvány kitörése óta havi szinten mire volt elég az ellátás összege. (A 13. havi egy heti juttatást csak februárban kapták meg a nyugdíjasok, ezért azzal még nem számoltunk.)

A grafikonon nemcsak a 2009-2020 éves átlagárakat és átlagnyugdíj árindexeit tüntettük fel, hanem 2020. utolsó negyedévi, és 2021. januári hónapok adatait is. Így látható, hogy a visszamenőleges emelés, illetve a januári rendes nyugdíjemelés hogyan éreztette hatását a járvány által ellaposított pénztárcákon.

Könnyen leolvasható, hogy zsemlében, tojásban, krumpliban a kiegészítő nyugdíjemeléssel sem voltak kisegítve a nyugdíjasok: novemberben és decemberben a nagyobb összegből is kevesebbre futotta. Viszont amíg eddig a burgonya volt az egyetlen, amiből 2020-ban többre futotta volna a nyugdíjból, mint 2019-ben, decemberre a sertéshús és a bontott csirke árai is beérték a tavalyelőtti évet. Látható a többi termékindex esetében is minimális emelkedés - az emelés, és az árcsökkenések együttes hatására- a megelőző hónapokhoz képest, azonban ez sokszor arra sem elég, hogy az elmúlt évek értékeit megközelítse.

Mit látunk januárban a 3 százalékos emelés után?

Zölddel emeltük ki az utolsó hónapot amelyről vannak friss áradataink: zsemle, liszt és kristálycukor tekintetében még 2020-ban éves átlagban is többre futotta volna, mint a januári emelt összegből. Viszont, ha a 2020-as utolsó negyedéves időszakot vizsgáljuk (piros időszak), akkor csak krumpliban, esetleg kristálycukorban jártak a nyugdíjasok rosszabbul januárban, mint a múlt év végén. A többi termékből többre futja az új évben.

Érdemes a 2019-es évvel (utolsó kék oszlop) is összevetni a 2021. januári (zöld oszlop) termékindexeket. Akkor az átlagnyugdíjból 5398 zsemlét tudtunk volna vásárolni, míg múlt hónapban csak 4938 darabot. Tojásból mindössze 23 darabbal vehettünk volna kevesebbet ebből az összegből, tejből pedig 19 literrel többet. Hét és fél rúddal több párizsi, 36 kilóval több liszt, 62 kilóval több kristálycukor, és 133 kilóval több alma(!) jött volna ki egy 2019-es nyugdíjból.

Viszont az is igaz, hogy idén januárban 5 kilóval több bontott csirkét, 3 kilóval több sertéshúst, és 164 kilóval több krumplit(!) vehettünk volna a nyugellátás összegéből, mint 2019-ben. Az is egyértelműen látszik, hogy ha végignézzük az egyes termékeket, teljesen változó, hogy 4-5 vagy 10 éve sokkal többet ért-e az akkori nyugdíj, viszont 6-8 éve pont hogy kevesebbet!

Zsemléből, bontott csirkéből és sertéshúsból 2009-ben, tejből, cukorból és lisztből 2011-ben, krumpliból 2019-ben, almából és párizsiből 2020-ban vásárolhattuk volna a legkevesebbet az átlagos nyugdíj összegéből. Ez sokszor olyan időszakos hatásoknak is köszönhető, mint az idei (és már tavalyi) rossz év az almára, egy madár- vagy sertésinfluenza, rossz búzatermés, vagy egy előre nem látható világjárvány.

Mennyivel ér kevesebbet a nyugdíj mint egy éve?

Tavaly januárban még csak egy kínai lokális problémának tűnt a koronavírus járvány, az árakra még nem volt hatással. 2021-ben viszont úgy érezhetik a nyugdíjasok, hogy még a novemberi nyugdíjkiegészítés és a januári emelés sem volt elég, hogy kompenzálja a 2020-as évben végbement élelmiszerdrágulást. Ezért számszerűsítettük, hogy egyes termékekből az adott havi átlagárak alapján mennyit vásárolhattunk volna az átlagos nyugellátás összegéből.

Látható, hogy zsemléből, tojásból, almából, lisztből, párizsiből kevesebbre futotta az emelések után is a nyugdíjból idén januárban, míg tejből és krumpliból többre. Bontott csirkében őrizte meg teljesen a nyugdíj az értékét az infláció után is. Ilyen átlagárakat és átlagnyugdíjat összevető számításnál pedig mindig fontos azt is hangsúlyozni, hogy arról beszélünk, ami az átlagra (tehát még csak nem is feltétlenül a többségre) érvényes. Ugyanis

Utolsó részletes adataink szerint 2020 elején nagyjából 73 ezer nyugdíjasnak még 60 ezret sem ért el a havonta folyósított öregségi nyugellátás összege, az összesen 2,05 milliót kitevő nyugdíjastársadalomnak 55,6 százaléka pedig 60 ezer és 139,9 ezer forint közötti összeget kapott; 1,14 millióan. A nyugellátás összege pedig mindössze 54 ezer nyugdíjas esetében haladta meg a 300 ezer forintot. Azonban akár 60 ezer forint, akár 300 ezer forint valakinek a nyugdíja, számára a zsemle, tej, tojás, stb. ugyanannyi forinttal drágul.

Természetesen az árdrágulás ütemét mindenki másként érzékeli, aszerint mit, és mennyit vásárol - például az üzemanyag árak csökkenését értelemszerűen nem fogja közvetlenül tapasztalni az, aki nem tankol. Az elszabaduló inflációt korrigálandó nyugdíjkiegészítés és nyugdíjemelés már feljebb húzta a nyugdíjakat, illetve most februárban érkezett az első 13. havi nyugdíj negyede is (bár ez egyszeri juttatás). Viszont nem elég, hogy a kis jövedelmű nyugdíjasokat hátrányosabban érinti az árdrágulás, még a nyugdíjemelést és kiegészítést is százalékban számolják, valamint a 13. havi juttatás mértéke is az alapnyugdíj függvénye.

Tehát aki több nyugdíjat kap, több kiegészítésre és emelésre, 13. havira is számíthatott, mint az, aki keveset. Ezt a problémát szakértők és a nyugdíjas egyesületek, szervezetek évek óta hangsúlyozzák, azonban talán 2020-ban vált a legkritikusabbá ez a kérdés a járvány miatt elszabaduló élelmiszerárak hatására.