23 °C Budapest

Felhalmoznak, aztán a kukába dobják az ételt a magyarok: ezt a hibát Te ne kövesd el

2020. október 15. 15:01

A magyar lakosságnak a koronavírus járvány első hulláma alatt lehetősége nyílt, hogy átértékelje a vásárlási, főzési, élelmiszertárolási szokásait, és változtasson ezeken, mások pedig rá voltak kényszerítve a változtatásra. A kidobott élelmiszer átlagos mennyisége 65 kg éves szinten fejenként, amelyet nagyobb odafigyeléssel a felére is lehetne csökkenteni. A Pénzcentrum új kutatása azt vizsgálja, hogy a járvány hatására kevesebb élelmiszerhulladék keletkezhet-e a háztartásokban, vagy épp ellenkezőleg: a meggondolatlan felhalmozás és időhiány csak még több problémát szül.

A háztartási élelmiszerpazarlást nyomon követő Nébih legújabb hírei szerint 4 százalékkal csökkent a kidobott ételek mennyisége az elmúlt 3 évben viszont a hivatal szerint az élelmiszer-hulladék összetétele nem változott az előző felmérés óta. Ezt azt jelenti, hogy a keletkező mennyiség fele még mindig az elkerülhető kategóriába tartozik, azaz nem menthetetlenül szemétrevaló.

A Nébih májusi "karanténkutatásából" kiderült, hogy a legtöbb család körülbelül kétheti élelmiszertartalékot igyekezett felhalmozni, amely a szakemberek szerint optimális mennyiségnek tekinthető. A kéthétre elég tartalékkal és a heti egyszeri (esetleg online) bevásárlással jelentősen csökkenthető a személyes kontaktusok száma, amely a megelőzés egyik legfontosabb eszköze. Továbbá számos más előnye is van! - írja a maradeknelkul.hu. Többek között

az otthoni élelmiszerkészlet tudatos tervezésével csökkenthetjük a háztartásunkban keletkező élelmiszerhulladékok mennyiségét.

A kutatásból kiderült azonban az is, hogy a felhalmozott készletek gyakran veszendőbe mennek! Ezért olyan élelmiszereket, alapanyagokat válasszunk, amelyeket kedvelünk, ismerünk, ízükhöz kellemes érzések társulnak: ilyenkor nem érdemes újdonságokkal kísérletezni, előfordulhat, hogy mégsem ízlik, amiből betáraztunk, így nem fogy el és a szemetesben végzi. Érdemes előnyben részesíteni a tartós (minőségmegőrzési idővel rendelkező) élelmiszereket, és nyomon követni a készletek fogyaszthatósági idejét, hogy még azelőtt felhasználjuk, mielőtt lejárna/megromlana - ajánlja a Nébih.

Kutatást végez Olvasói körében a Pénzcentrum!

A hazai élelmiszerhulladékok felét a magyar háztartások termelik, ezt pedig szakértők szerint jelentősen le lehetne csökkenteni. A pazarlás hátterében viszont rengeteg tényező állhat: időhiány, pénzhiány, a lehetőségek hiánya a hulladék hasznosítására, munkakörülmények, családi állapot, stb. Lapunk most kifejezetten a koronavírus-járvány és a háztartások élelmiszerkezelési szokásainak összefüggéseire kíváncsi: hogy milyen változásokat idézett elő a koronavírus-járvány a magyarok vásárlási, főzési, ételtárolási, és hulladékkezelési szokásaiban. Az élelmiszerpazarláson rontott-e a járvány következtében megváltozott életmód, vagy éppenhogy kevesebb étel landolt a szemétben? Kérjük, hogy válaszaiddal segítsd Te is a munkánkat!

General beágyazás
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdLaqv2-BHHhcZ-Cp74XTIBKAzJsBoJ1Ckn0KpeVktZyZiq5Q/viewform?embedded=true
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Temérdek magyar él óriási tévhitben: azt hiszik, olcsón vásárolnak, pedig így sokkal jobban megérné

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.

Megelégelték a fővárost, a Mátrába költöztek: lesajnált csodakertet próbál megmenteni a fiatal pár

Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?

Három kiló ruháért másik három kilót kapsz - így forgasd fel a ruhatáradat! (x)

Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.

NAPTÁR
Tovább
2025. július 26. szombat
Anna, Anikó
30. hét
EZT OLVASTAD MÁR?