Így pusztít a nyomor drogja: ha elszabadul, a fél országot letarolja a bika

“Nagy csattanásra lettem figyelmes. Nagyobb gyerekem is felébredt, rátettük a kanapéra. Láttam, hogy nem stimmel valami. Elkezdett izzadni, de olyan izzadás volt rajta, mint akit a zuhany alól vettek ki. Mintha görcsbe rándult volna, és utána se kép, se hang" - nyilatkozta az RTL Klub Híradójának az az édesapa, akinek a fia az ezerkétszáz fős Tarnazsádányban a bika elnevezésű dizájnerdrog legújabb áldozata lett. Családja eszméletlenül talált rá, miközben hevesen izzadt.

A leselejtezett teszt gyógyszerből illegális kínai laborokban továbbfejlesztett szer az orvos szerint még a már függőknél is problémákat okozhat. Zacher Gábor az orosz ruletthez hasonlította a drogot. A toxikológus szerint a 2016-ban terjedő, 7 nap alatt 3-4 emberrel végző “ördög lehelete" óta nem volt ilyen veszélyes anyag a hazai piacon. Az elmúlt hónapokban már tucatnyi ember halálát okozó, a feketepiacon frissen feltűnt dizájnerdrog azonban egy dologban nem új.

Az elmúlt tíz évben Magyarországon megjelenő hasonló anyagokhoz hasonlóan rendkívül olcsó, gyakorlatilag fillérekért kiüti az embert. Csákó Ibolya rendőr azt mondta: ezek a pszichoaktív porok akár egy fröccs áráért is beszerezhetők. Horváth Gergely Csaba, a Nemzeti Drog Fókuszpont vezetője ugyanitt konkrét adatot is említett:

Tehát míg a marihuána grammjának a hazai fekete piacon akár háromezer forint is lehet az ára, a magát egyébként fals módon biofűnek nevező dizájner szervekhez hasonlóan a bikához is ennek töredékéért hozzá lehet jutni.

Kábulat fillérekért

Az ilyen szintetikus anyagokat általában postán szállítják Ázsiából. Az érkező fehér porok pontos hatóanyagát sokszor már a dílerek sem ismerik, lényegében egy folyamatos éles emberkísérlet zajlik. Azért folyamatos, mert az anyagok kémiai összetételén mindig csavarnak egyet, hogy ha egy vegyület felkerül a tiltott szerek listájára, egy apró módosítással pedig már is legálisan folytatódhasson a biznisz.

Maximum annyi lehet rajtuk furcsa vagy feltűnő, hogy, vajon miért árulnak egy, a címében és a főoldal leírásában is legalitására kényes, egyébként még telefonos ügyfélszolgálatot is működtető webshopban egymás mellett szobaillatosítót és növényi tápsót.

Az ilyen anyagokból készül ugyanis sokszor a hatóanyag. Az akár más célra legálisan is megvehető termékeket ehhez először feloldják valamiben a körömlakk-lemosótól egészen a patkányméregig bezárólag és rászórják valami fű-szerű növényi törmelékre, mondjuk zsályára vagy mályvára, alkalmanként egy kis WD-40-et is fújnak még rá előtte. Ezt utána joint-szerűen szívják el, tehát dohánnyal együtt, cigaretta papírba betekerve.

A magát biofűnek nevező ilyen anyagokról eleinte többen azt hitték, akár a fűhöz, akár a “bio" jelzőhöz bármi közük van - nem is tévedhettek volna nagyobbat. A hitelesebben inkább kamufűnek nevezhető bódító szerek a kezdetektől a filléres árkategóriában mozogtak. A halálos szerek alufóliába csomagolt adagjait már pár száz forintért meg lehet venni, a dizájner drogok így hamar a legszegényebb, létminimum alatt élő társadalmi rétegek körében terjedt el.

Egy hazai kutatás már négy éve arra jutott, hogy a hátrányos helyzetű településeken a dizájner drogok, mint a szintetikus kannabinoidok, ismertebb nevén a herbál és a katinon stimulánsok, vagyis a kristály népszerűbbek, mint a fű. Szécsi Judit, az ELTE-TáTK Szociális Munka Szak oktatója felmérésében egy alig kutatott területet vizsgált, amikor felmérte ezeknek a drogoknak a hátterét.

Mint a jelentése megállapította, a szintetikus vegyszerek sokkal jobban pusztítanak ott, ahol a társadalmi környezet sem ad semmiféle kapaszkodót. Például a szülők alkoholisták, az illetőt szegregálja az oktatási rendszer, a jövőképe aligha mutathat ki a nyomorból. A kutatók arra jutottak,, hogy “időzített bombán ülünk", amiért elsősorban az ellátórendszer és a prevenció nagy léptékű állami leépítése okolható szerintük. Azonban míg a lassan egy évtizede pusztító vegyszerekre kezdetben az is igaz volt, hogy a herbálozás a zsákfalvak sajátja, mára a nagyvárosok forgalmas főterein, a belvárosokban is feltűnnek a szintetikus szerektől “zombiként" vegetáló emberek.

Horváth Gergely Csaba arról számolt be, a bika drog használata is a vidéki szegregátumokban, a nagyvárosi nyomornegyedekben, a hajléktalanok vagy más hátrányos helyzetű emberek körében terjedt el mostanáig a leginkább. Ez azonban nem ellentmondás. Inkább felhívja a figyelmet arra, hogy ahogyan növekszik a létminimum alatt tengődő, nyomorban élő emberek száma, úgy téved, aki azt hinné, csak zsákfalvakban élnek ilyen körülmények között. Dávid Ferenc bio-politikai szakértő, a Kék Pont munkatársa szerint azáltal, hogy az ilyen szerek már a nagyvárosokban is terjednek, az itt jelenlévő nyomor válik láthatóvá mindenki számára.

Nem partidrog

“Egy-két slukk után azt sem tudod, hol vagy" - illusztrálja a Kék Pont prevenciós videója, hogyan hatnak a bikához hasonló a szintetikus anyagok a felhasználóra. Könnyen világossá válik: a nyomordrog nem bulizásra lett kitalálva, hanem a nyomor elviselését segíti, kikapcsolja az embert egy időre. Ez azoknak, akik napról-napra élnek rendkívül nehéz körülmények között, sok esetben tűnhet kiútnak.

- fogalmazott Balázs András szociológus, aki szerint míg a partidrogozás örömelvű, addig a herbálozás nyomorelvű. Ha emellé odatesszük, hogy már egy 2017-es adat alapján a társadalom 30%-a élt a létminimum alatt, tehát lelkileg felőrlő élethelyzetekben - amelyen azóta csak rontott például a koronavírus-helyzet -, akkor elkezdhetjük érteni a jelenség hátterét.

A szer jellegéről a Drogriporter oldal nemrég azt fejtegette közösségi bejegyzésében: nem is csak a közvetlen élettani hatás az, ami vizsgálandó egy drog esetében. “A dizájner drogok esetében vajon mérlegre tesszük-e, hogy egyébként mit jelent azoknak az embereknek az életében ez a szer, akik használják? Hogy vajon a káros használat valóban a szertől függ-e, vagy pedig az egész nyomorult, perspektívátlan élethelyzet vezet oda, hogy egy adott személy gyakorlatilag mindenféle szert abúzál, ami a keze ügyébe kerül?" - fogalmaznak. Fontos tehát látni, hogy milyen élethelyzetek visznek rá embereket arra, hogy olyan, akár halálos veszélyt is rejtő anyagokat fogyasszon, amely előtt általában a hírfogyasztó külső szemlélőként csak értetlenül áll.

Nőnek a szakadékok

A KSH tíz csoportba osztja egy főre eső jövedelmek alapján a háztartásokat a legszegényebbektől a leggazdagabbakig. Ez alapján 2017-ről 2018-ra több mint tízezerrel nőtt a legszegényebb tizedbe sorolt háztartások száma, noha az előtte lévő évhez képest látszott némi javulás. Ez a mutató utoljára 2015-ben volt háromszázezer alatt, bár halvány reményre adhat okot, hogy ezen háztartások éves átlag nettó jövedelme az utóbbi években nem erőteljesen, de stabilan emelkedésnek indult. Ugyanakkor a legszegényebb réteg átlagjövedelme még így csak fele annyi, mint a következő csoportnak.

Ha ehhez hozzávesszük, mennyien élnek egy-egy háztartásban, ami a legalsó csoportnál átlagosan 3,1 fő, akkor láthatjuk: Magyarországon közel egymillióan élnek a legalacsonyabb jövedelmi csoportba sorolható bevételekből. Miután minden kutatás arra utal, hogy a leginkább leszakadó társadalmi rétegek vannak a legjobban kitéve a szintetikus szerfogyasztásnak, láthatjuk, miért jelent óriási veszélyt Magyarországon is az ilyen anyagok terjedése.

A Nemzeti Drog Fókuszpont oldalán az olvasható, hogy egy 2015 nyarán, az észak-alföldi régió egyik járásában, három kiválasztott település szegregátumaiban elvégzett terepkutatás arra jutott: a fiatalok itt egészen hamar elkezdik használni az új pszichoaktív szereket, akár már 12-13 éves korukban, saját becslésük szerint a településrész fiataljainak több mint a fele. Ennek okai között felsorolják, hogy azt mondják, olcsó, gyorsabban és intenzívebben hat, könnyű hozzáférni és legálisnak is vélik. Hogy miért nyúlnak ilyen szerekhez, arra a válasz, hogy ezzel elfelejtik a problémákat, csökkenti a magány érzését, de szerepel az is, hogy menő, az unalom ellen próbálják ki.

Persze már ebből látszik az is, eltér, ki miért nyúl ilyen szerekhez. Sárosi Péter, a Jogriporter Alapítvány igazgatója egy korábbi blogbejegyzésében arról ír, szerinte az túl negatív keretezés, hogy a nyomorban élők csak a fájdalom elnyomására használják ezeket a szereket. Egyszerűen ezek az emberek is ugyanúgy szeretnék átélni az örömöt, a gyönyört, a szociális összetartozást, a kortársak elismerését és az önfeledt szórakozást, ám erre sokszor nem látnak más lehetőséget. Az is a valóság túlzott leegyszerűsítése lenne, ha azt mondanánk, csak a szegények herbáloznak, jól szituált családokból származók is használnak szintetikus drogokat.

A járvány felvitte az árakat

Bár ahogyan az egyes régiókba másképp csempészik az illegális szereket - földön, vizen, levegőben -, úgy eltérő mértékben, de világviszonylatban megdobta a fekete piaci árakat is a pandémia - mutat rá az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) idén májusi jelentése. A járvány miatti fokozott határellenőrzések, lezárások és a repülési tilalmak ugyanis nehezebbé tették, hogy a drogok eljussanak az előállítóktól a vásárlókig. Emiatt számos szerből hiány lépett fel, ami elérhető maradt, azoknak pedig romlott a tisztaságuk - olvasható a jelentésben, amelyet a Reuters szemlézett. Mint írják,

Az anyag konkrétan azokat a használókat említi, akik emiatt heroinról szintetikus opiádokra váltanak, de nem nehéz felismerni, hogy ugyanez milyen hatással lehet az eddig például marihuánát fogyasztókra. A rendőrségi tájékoztatón is előkerült a vírus miatti áremelkedés, hozzátéve, hogy ezt erősítették a hatósági lefoglalások is. További drágulásra és a csempészet nehézségeire ad okot, hogy nemcsak a szintetikus porok, de például a metamfetamin vagy a fentanil alapanyagai is sokszor Kínából érkeznek mondjuk Mexikóba.

Ebből kiindulva a szintetikus szerek mostani, nálunk is látható felfutása már azt is jelezheti, ez a piac gyorsan regenerálódik a krízis után. Mindenesetre a vírus, illetve az azt követő leállás, amely nyomán rengetegen kerültek itthon is szinte kilátástalan anyagi helyzetbe, a “hagyományos" drogok árainak növekedése mellett vélhetően további lendületet adhat a legkiszámíthatatlanabb nyomordrogok terjedésének is.