Durva nyáron vannak túl és még keményebb ősz vár a magyar nyugdíjasokra

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, augusztusi statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak 2019 azonos időszakánál, az élelmiszerek különösen drágultak: 7,9 százalékkal. Az egy év alatt végbement infláció - vagyis az árdrágulás ütemet - meglepte az elemzőket is már júliusban: a valós 3,8 százalék helyett -  júniusban még csak 2,9 volt! - mindössze 3,2-3,3 százalékot jósoltak. Ehhez képest az augusztusi érték még 0,1 százalékponttal magasabb lett.

A párizsi, kolbász ára 18,1, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a cukoré 13,4, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11,4, a tojásé 10,2, a tejé 8,9 százalékkal lett magasabb egy év alatt. Ez olyan mértékű drágulás, amely már nagyon is érezhető - ebben pedig a járvány is vastagon benne van. Viszont nem minden fogyasztói réteg érzékeli ugyanolyan súlyosnak az árak elszabadulását. Tudható például, hogy a nyugdíjasok által tapasztalható infláció mértéke magasabb, 4,3 százalék.

EZ IS ÉRDEKELHET

2020: krumpliban, parizerben mérve rosszabbul élnek a nyugdíjasok, mint 10 éve

Nem csak a levegőbe beszélnek.

2020 júliusához viszonyítva nem sok változás történ a fogyasztói árakban átlagosan. Az élelmiszerek ára 0,3 százalékkal csökkent, amely főként annak köszönhető, hogy például a húsáruk drágulását az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) szokásos nyári árcsökkenése ellensúlyozta. Ez idén 4,4 százalékos csökkenést mutatott, viszont ha enélkül nézzük az élelmiszerárak változását, akkor 0,2 százalékos drágulást látunk.

A nem idényáras élelmiszereken belül a tej, valamint a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,0-1,0, a tojás 0,8, a kenyér 0,5 százalékkal drágább volt augusztusban, mint júliusban, viszont a sertéshús 1,9, a sajt 1,2, a baromfihús 0,5 százalékkal olcsóbb lett. Persze azért hozzá kell tenni, hogy a járvány válságosabb időszakát követően azért ennél az árcsökkenésnél nagyobbat lehetett volna várni, az összességében 0,3 százalékot ugyanis alig érzi meg az ember a bevásárlásnál.

EZ IS ÉRDEKELHET

Horror áron mérik a szezon slágerét a hazai piacokon, boltokban: ezt komolyan gondolják?

Hanyatt vágod magad a kasszánál!

Ha visszatekintünk 2019 elejéig, akkor fel tudjuk idézni, mikor, melyik termék ára kezdett elszállni. Természetesen ezt leginkább a járvány kezdetén lehetett tapasztalni, de azért már korábban is volt jelentős drágulás. Az alma kilós ára például a duplájára nőtt egy év alatt, a citrom és narancs 26-30 százalékot drágultak átlagosan, a kenyér 15 százalékkal, a liszt 8,8-cal kerül többe, míg a cukor 14 százalékkal. A tej, tojás, zsemle árának drágulása is meghaladja a 10 százalékot.

Ezek pedig csak a havi országos átlagárak változásai. A személyes vásárlási befolyásolja persze, hogy olyan helyen vásárolunk-e, ahol mindig olcsó a zsemle, piacon vesszük-e a zöldséget vagy a hipermarketben, kifogjuk-e az akciókat. Viszont összességében - hiába spórol ki így, ki úgy - az határozza meg leginkább, hogy mennyiben szembesül valaki az árak drágulásával, hogy miből és mennyit vásárol.

Nem mindegy, mi kerül a kosárba

A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai közelebbi képet adhatnak arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában a vásárlók, ha a nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben minden hónapban. Mert hiába látjuk a statisztikai hivatal kimutatásai szerint, hogy  pl. olcsóbb lett a hús, viszont a tej, alma, tojás, sajt, üdítő árak felmentek - ezeknek az egységárát listázzák. A valóságban viszont pl. a tej, a felvágottak vagy kenyér drágulása - mivel ebből többször veszünk, és többet - érezhetőbb a vásárlók számára, mint mondjuk a kolbász vagy a liszt drágulása.

Nem is szólva arról, egy egyedülálló fiatalnak máshogy fog kinézni a vásárlói kosara, mint egy családanyának, vagy egy nyugdíjasnak, hiszen nem ugyanazokat a termékeket, nem ugyanolyan mennyiségben veszik meg. A Pénzcentrum ebben a hónapban is három "tipikus" vásárló kosarát hasonlítja össze, hogy ezt a különbséget meg tudjuk becsülni.

Egy pályakezdő, a 25 év alatti korosztály fogyasztási szokásaiból kiindulva - vagyis, hogy a KSH adatai szerint melyik élelmiszercsoportokra mennyit költ az adott korosztály pl. létrehoztuk egyik fiktív vásárlónkat, akit Hunornak nevezünk. Az ő nagyobb bevásárláskor megpakolt kosarát vetettük össze egy prototipikus családanyáéval, aki két gyermek és két felnőtt részére vásárol be - őt nevezzük Juditnak, valamint a Marika néninek nevezett fiktív nyugdíjaséval, aki magának és szintén nyugdíjas férjének vásárol hipotézisünk szerint.

Fontos, hogy a kosarak összeállításánál nem azt vettük alapul, hogy Hunor, Judit vagy Marika néni hónapokra elég tartalékot halmozna fel, hanem pusztán egy átlagos, de nagyobb hétvégi bevásárlást: egy, vagy maximum két hét alatt kifogyó élelmiszereket, illetve éppen kifogyóban lévő termékeket vesznek (liszt, cukor, stb.). Úgy képzeljük, Hunor kevesebb fajta terméket vesz és kisebb mennyiségben, hiszen ritkábban és kevesebb mennyiségeket főz, mint pl. Judit, aki egy családról gondoskodik. Hunor pl. ő Marika nénivel ellentétben nem vesz fejeskáposztát, vagy szárazkolbászt sem.

Az is jellemző, hogy míg Marika néni párizsit és olasz felvágottat visz haza, Judit olasz felvágottat és gépsonkát, Hunor viszont csak párizsit. Judit sokkal több gyümölcsöt vásárol - már csak a gyerekek miatt is - narancsot, almát és banánt, de Marika néni ugyanannyi hagymát elhasznál például, mint a családanya. Lássuk, hogy milyen hatással volt a júliusi kosarakra az infláció, a szezonális hatás, és hogy melyik vásárlói réteget érinti leginkább hátrányosan a járvány elhúzódó gazdasági hatása.

Ki járt a legkevésbé rosszul az augusztusi drágulással?

Hunor - a pályakezdő fiatal

Hunor egy heti bevásárlást spórolósan 2020 augusztusában számításaink szerint 7624 forintból ki tudott hozni, ugyanezekért a termékekért júlisuban 7697, júniusban még 7718 forintot fizetett. Tehát egy hónappal korábban 0,95 százalékkal, két hónapja 1,22 százalékkal többbet fizetett a kasszánál a KSH átlagárai alapján. A tavalyi év azonos időszakában (2019 augusztusában) pedig még csak 7021 forintot költött volna ugyanerre a kosárra, tehát idén 603 forinttal, azaz 8,58 százalékkal került számára többe a bevásárlás, mint egy évvel ezelőtt.

A júniusról júliusra tapasztalható árváltozást Hunort érintette a legelőnyösebben, de a KSH által számított átlagos élelmiszerár csökkenésnél (0,3%) ő 0,65 százalékponttal jobban járt. Valójában az ilyen kis mértékű eltérés azt jelenti, hogy Hunor nem érezte ebben a hónapban, hogy az árak változtak volna.

Érdekes, hogy Hunor augusztusban 0,95 és júliusban 0,28 csökkenést, a koronavírus által még jócskán érintett májusi hónapban pedig "csak" 1,58 százalékos drágulást tapasztalhatott. Ebből az következik, hogy az ő kosara a legkevésbé érzékeny a járvány hatására bekövetkezett áringadozásokra. Egy év alatt viszont Hunor 8,58 százalékos emelkedést tapasztalhatott, ez pedig csökkenést mutat a júliusi 9,04 százalékos áremelkedés mértékénél. Számára áprilisban 10,9 százalék, májusban már 11,2 százalék volt a tapasztalható áremelkedés egy év alatt, ez mérséklődött 9,35 és 9,04 , valamint 8,58 százalékra a nyári hónapokban.

Judit - a családanya

A családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol, ő 2020 augusztusában 20912 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban. A júliusi árakhoz viszonyítva 0,83 százalékkal (175 forinttal) fizetett kevesebbet, mivel akkor még 21087 forintba került volna ugyanaz a kosár. Így ő jobban járt ebben a hónapban mint Hunor, arányaiban az árcsökkenés miatt ő fizetett kevesebbet, igaz, csak 0,12 százalékponttal - ez elenyésző különbség, és a gyakorlatban szintén azt jelenti, hogy nem tapasztalta, hogy júliusról augusztusra többet kellett volna fizetnie a kasszáknál, ami az április-májusi hónapokhoz viszonyítva pozitív dolog.

Tavaly augusztusban ugyanazokat a termékeket Judit 1708 forinttal kevesebbért tudta volna megvenni: 19240 forintért. (Júlisban 1736, júniusban 1715 forint volt a különbség, májusról májusra, amikor még a koronavírus nagyban rányomta a bélyegét az árakra, 2035, áprilisról áprilisra 1850, márciusról márciusra pedig "még csak" 1546 forint!) Ez a családanya számára 8,89 százalékos emelkedést jelent, szemben a júliusi 8,97, a júniusi 8,83 vagy májusi 10,47 százalékos éves emelkedéssel.

Judit tehát 0,31 százalékponttal kevésbé volt kitéve az éves árváltozásnak, mint Hunor, elhanyagolható kettejük közt a különbség. Pedig nem volt ez mindig így: márciusban még - amikor a járvány kevésbé borította meg a bolti árakat - 0,6 százalékpont volt a különbség köztük és Hunor javára.

Marika néni - nyugdíjas

Marika néni egy kétfős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást: 2020 augusztusában 17781 forintot fizetett volna a kasszánál egy jól megpakolt kosárért, míg júliusban ugyanazokért az árukért 17856 forint lett volna a végösszeg. Augusztusban tehát 75 forinttal több maradt a tárcájában, mint az előző hónapban. A júliusról augusztusra tapasztalható árcsökkenés mértéke 0,42 0,64 százalék volt, ez 0,22 százalékponttal kevesebb, mint a múlt hónapban érezhető árcsökkenés. A két hónappal ezelőttinél pedig méginkább: 1,57 százalékponttal kevesebb.

Ez azt jelenti, hogy a fiktív nyugdíjas "spórolt" a legkevesebbet az árak mérséklődésével augusztusban a három fiktív vásárló közül júliushoz képest - ami abból a szempontból is érdekes, mert júniusban és júliusban is még ő spórolt a legtöbbet. Ez is alátámasztja, hogy a Marika a leginkább árérzékeny vásárló, hiszen például májusban is Marika néni 1 egész százalékponttal jobban ki volt téve az élelmiszerdrágulásnak, mint Judit, a családanya, nyáron jobban érintette az árcsökkenés, most viszont hogy ez megállt, ismét ő spórolta a legkevebbet.

Ha a múlt év augusztusához viszonyítjuk a bevásárlás értékét, akkor viszont Marika néni "csak" 16143 16291 forintot fizetett volna ugyanazokért a termékekért. 2019 augusztusához képest tehát a fiktív nyugdíjas 10,15 9,61 százalékos áremelkedést tapasztalt, Hunornál 1,57 százalékponttal, Juditnál pedig 1,26 százalékponttal többet!

Ez alapján megállapítható, hogy az éves árdrágulásnak még mindig a fiktív nyugdíjas van a leginkább kitéve, ha a heti-kétheti bevásárlásról van szó. Bár hozzá kell tenni, hogy a májusban megállapított éves drágulás mértéke (11,96%!) még így is 1,81 százalékponttal magasabb volt - ez már forintban sem jelent keveset.

Ehhez képest a júliusi éves drágulás esetében 1565 forint volt a különbség, tehát emelkedett, viszont a legdrágább hónapban, májusban még 1959 különbséget tapasztalhatott.  Marika néni tehát megérezhette ezt a havi drágulást és a járványidőszakhoz képest történt árcsökkenést is. Végeredményben a koronavírus-járvány és más együttes hatások miatt bekövetkezett éves szintű drágulás, ahogy a korábbi hónapokban, augusztusban is leginkább a fiktív nyugdíjas kosarát érintette, aki többféle terméket vásárol, mint a fiatalember és a családanya, de csak két főre elég mennyiséget.

Kinek mi került a kosarába?

A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan - ehhez 2018-as a legfrissebb kimutatás.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olaszfelvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olaszfelvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal.