Manapság a nagybevásárlások során a vak is láthatja, hogy egyes "cukrok" akár több mint 20-szor annyiba kerülnek, mint például a polc alján található hagyományos kristály- vagy porcukrok. Az egyik leggigászibb árú, és legismertebb termék ilyen szempontból a nyírfacukor vagy más néven xilit, ennek kilója majd 4 000 forint is lehet.

A xilit mellett azonban találtunk egy másik természetes alapanyagú édesítőszert is, amit - nem túlzás - ezüst áron mérnek az üzletek. Ez a termék pedig a Canderel 8,5 grammos, 100 darabos Stevia (szteviol glikozid tartalmú) édesítőszere, 

A számítás úgy jön ki, hogy a Canderel Stevia (természetes eredetű édesítőszer) 8,5 grammos kiszerelése 899 forintba kerül, 1 grammja tehát 105,7 forintba kerül. Érdekességképp a 925 ezrelékes ezüst grammonkénti felvásárlási ára 124 forint körül mozog. Mindez tehát azt jelenti, hogy ha az édesítőszerek egyes darabjait nem is arany, de ezüstárban simán mérik a boltok. 

A xiliten és a szteviol glikozidon túl természetesen kíváncsiak voltunk a részben vagy teljesen szintetikus úton előállított édesítőszerek árára is. Jellemzően ezek kerülnek ugyanis a bevásárlók kosarába (erről picit később). Az árak ezeknél a termékeknél és bődületesek, kiváltképp ha a hagyományos cukorhoz hasonlítjuk őket. 

Azt persze érdemes megjegyezni, hogy a középső, illetve alsó grafikonon szereplő árak mind kis kiszerelésű árukat jelölnek. És azt is fontos tudni, hogy az édesítőszerek éppen azért kerülnek egyre inkább az élelmiszeripar látómezejébe, mert nagyon kicsi - a hagyományos cukorhoz viszonyítva - mennyiségben is rendkívüli édesítő hatással bírnak, úgy hogy mindeközben kevés (a hagyományos cukrokhoz viszonyítva) vagy zéró kalóriabevitelt jelentenek az emberi test számára (de erről is majd később).

Az árakat látva egyáltalán nem meglepő ugyanakkor, hogy a rendkívül árérzékeny magyar vásárlók ez idáig nem igen kapkodtak a hagyományos cukrokat helyettesítő édesítőszerekért. Sőt, ha már édesítőszerekről van szó, akkor is sokszor a szintetikusan (vagy kevert) előállítottakat helyezik előtérbe a magyarok. Megkeresésünkre az Auchan például elmondta:

A Lidl válaszaiban arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a "cukorhelyettesítők és kristálycukrok értékesített mennyiségüket tekintve az elmúlt évhez képest változás nem tapasztalható. A vásárlók még mindig a finomított répacukorból előállított termékeket részesítik előnyben." Hasonló tendenciákról számolt be lapunknak az Aldi is, a diszkontban például 

Mindezek ellenére a magyarországi üzletek nagy része rengeteg márkájú - különböző kiszerelésű - édesítőszert tart a polcain:

• Auchan: 41 féle édesítőszer
• Lidl: 4 féle édesítőszer
• Aldi: 4 féle édesítőszer
• Tesco: 22 féle édesítőszer
• Spar: 38 féle édesítőszer

Az üdítőt bezzeg viszik, mint a cukrot

Hiába, hogy az áruházak adatai szerint a polcokon sorakozó édesítőszerek közel sem fogynak olyan jól, mint a hagyományos cukrok, a különböző cukormentes - édesítőszeres - termékek bizony nagyon jól futnak a boltokban. A Tesco például azt közölte lapunkkal, hogy

Válaszaiban a Spar is arról számolt be a Pénzcentrumnak, hogy "az üdítők, szénsavas üdítők területén is egyre több ízvilágban jelenik meg a cukormentes verzió a vásárlói igényeknek megfelelően. A jegesteák területén a legkiugróbb a változás."

Érdekesség azonban, hogy a fentebb említett gigászi édesítőszer árak ellenére, a cukormentes üdítőitalok például egy forinttal sem kerülnek többe, mint a hagyományos cukrot tartalmazó társaik. Minderre az lehet az egyik magyarázat, hogy az üdítőipar nagy része által használt édesítőszerek, mint például az aszpartám is szintetikus úton előállítottak, így jóval költséghatékonyabbak, mint a természetes eredetűek. 

Aha, de mi az az édesítőszer?

Bár az édesítőszerekkel nap, mint összetalálkozunk, kevéssé ismerjük e anyagok eredetét, forgalmazásuknak, gyártásuknak szabályozását. Éppen ezért megkértük Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH), mondják el részletesen, mi fán is teremnek az édesítőszerek:

- válaszolta megkeresésünkre a hivatal, majd hozzátették "az Európai Unióban - így Magyarországon is - az adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK rendelet (továbbiakban: Rendelet) szabályozza az adalékanyagok felhasználását, melyben pontosan előírják, hogy mely adalékanyagot melyik élelmiszerhez és milyen mennyiségben szabad hozzáadni és az ettől eltérő alkalmazás tilos."

Az édesítőszerek egyik legfőbb tulajdonsága, hogy édesítőerejük a cukoréhoz hasonló vagy jóval nagyobb, így, a cukornál sokkal kisebb mennyiség is elegendő belőlük az édes íz eléréséhez. Találunk köztük természetes eredetűeket (pl.: taumatin, xilit) és szintetikus úton előállítottakat is (pl.: szacharin, aszpartám). Megjelenési formájuk lehet tabletta, por vagy folyadék. Felhasználásuk az élelmiszeriparban igen széleskörű. A legtöbb édesítőszer elérhető, mint asztali édesítő, emellett leggyakrabban üdítők, instant italporok, desszertek, tejtermékek alkotói lehetnek.

Az édes íz kiváltása mellett a cukrok funkcionális tulajdonságainak átvételében is fontos szerepük van, például a szerkezet és a nedvességmegkötő képesség tekintetében (a poliolokat gyakran nedvesítőszerként használják).

Szabályozás

A Rendelet pontosan meghatározza, hogy mely édesítőszereket, melyik élelmiszerhez és milyen mennyiségben lehet hozzáadni. Ezen kívül a fogyasztók tájékoztatása érdekében speciális jelölési szabályok is vonatkoznak az édesítőszerekkel készült termékekre:

A Rendelet előírja, hogy a poliolokat és/vagy aszpartámot és/vagy aszpartám-aceszulfámsót tartalmazó asztali édesítőszer címkézésén (ezek találhatók a legtöbb üdítőitalban) a következő figyelmeztető feliratnak kell szerepelnie:

• Aszpartám (aszpartám-aceszulfámsó) édesítőszert tartalmazó élelmiszer jelölésén fel kell tüntetni, hogy "fenil-alanin forrást tartalmaz", ugyanis a fenil-alanin az arra érzékenyeknél anyagcserezavart okozhat és ezen embercsoportoknak kerülniük kell az ilyen édesítőszereket tartalmazó élelmiszereket. 
• A poliolok (pl: szorbit, xilit, eritrit) nagyobb mennyiségű fogyasztás hashajtó hatást válthat ki, ezért a poliol(oka)t tartalmazó édesítőszer jelölésén az erre vonatkozó figyelmeztetést, vagyis azt, hogy  "nagyobb mennyiségű fogyasztása hashajtó hatású" feliratot  fel kell tüntetni.

Akkor ezek ártalmasak lehetnek?

Az adalékanyagok ártalmatlanságának megítélése az Európai Unióban az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) illetékességi körébe tartozik. Az EFSA időről időre áttekinti és újraértékeli az adalékanyagokkal kapcsolatban rendelkezésre álló régi és új toxikológiai információkat és ha indokolt, javaslatot tesz az előírások megváltoztatására, akár egyes adalékanyagok felhasználásának a megtiltására is (2013-ban megtörtént az aszpartám újraértékelése, míg a többi édesítőszert 2020 végéig kell újraértékelni).  

Ennek értelmében az élelmiszer adalékanyag alkalmazása akkor engedélyezhető, ha toxikológiai szempontból megvizsgált és a felhasználás körülményei között a javasolt felhasználási szinten

Nem szolgál a hibás alapanyag, a rossz higiénés körülmények, a nem megfelelő technológia alkalmazásának elfedésére vagy az élelmiszer tulajdonságainak, jellegének megváltoztatásával a fogyasztó félrevezetésére. Alkalmazásának szükségessége technológiailag igazolható és a kívánt cél más, gazdaságosan és technikailag megvalósítható más módszerrel nem érhető el. 

Az édesítőszerek hosszú távú beviteléből eredő kockázat megítélésére, biztonságosságára az ADI érték adhat iránymutatást. Az adalékanyagok tudományos értékelése, kockázatbecslése során meghatározzák a termékre vonatkozó napi elfogadható vagy megengedhető beviteli értéket (ez az ADI érték), amely megmutatja, hogy mekkora az a mennyiség, amely naponta, egy életen át történő bevitele esetén még nem kell egészségi kockázattal számolni. Az asztali édesítőszerek gyártóinak a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani a termék biztonságos használatának lehetővé tételét biztosító információkat (termék adagolása), valamint az édesítőszerekre vonatkozó határértékeket az élelmiszerek előállításánál be kell tartani. 

Az édesítőszerek elsősorban a cukorbetegségben szenvedők számára jelent alternatívát a cukor kiváltására, a testtömeg csökkentés miatt diétát folytatók pedig az energiamentes vagy alacsony energiatartalmú édesítők használatával csökkenteni tudják a bevitt energiamennyiséget.