Erre figyelj, ha lakást vásárolsz: akár meg is duplázhatod a pénzed

Az ingatlanárak emelkedése nem sajátos magyar jelenség, hiszen Európa legtöbb államában - kivéve Görögországot és Olaszországot - megfigyelhető ez a folyamat. A legnagyobb mértékű, közel 20 százalékos áremelkedés Izlandon volt megfigyelhető 2017 első három negyedévében, az előző év azonos időszakához viszonyítva. Máltán közel 12 százalékos, Írországban 11 százalékos volt az emelkedés, míg Magyarországon 10,3 százalékos volt az árnövekedés. Ezzel hazánk az 5. helyen állt, míg egy évvel korábban még az első volt az akkori 17 százalékos áremelkedésével.

Túl a maximumon

Magyarország egyike azoknak az európai országoknak, ahol a lakásárak már meghaladták a 2008-as válságot megelőző csúcsot. Hazánkon kívül még ilyen ország Észtország, Málta, Nagy-Britannia, Csehország, Finnország, Norvégia és Dánia, illetve Európán kívül az Egyesült Államok is. A Takarék Csoport indexe szerint 2017-ben hazánkban volt a legnagyobb különbség a válság előtti árak maximumához képest: a tavalyi év harmadik negyedévében már 26 százalékkal kellett többet fizetni egy ingatlanért, mint 2008 ugyanezen időszakában.

A hazai lakásárak emelkedése kétsebességű volt, mivel a drágulás leginkább Budapesten és még néhány népszerű városban volt jelentős. Ez azonban szintén nem csak magyar jelenség, Európára is jellemző, hogy a nagyobb városok, leginkább a fővárosok lakásárai gyorsabban emelkednek.

A városfejlesztés hatásai

A magyar lakosság vagyonának jelentős részét teszi ki az ingatlanvagyon, így a lakásvásárlás egyben befektetési döntésnek is tekinthető. Éppen ezért fontos kérdés, hogy az adott ingatlan értéke hogyan fog alakulni a jövőben. A lakásárak alakulására jelentős hatással van az ingatlan környezete (vízpartok, egyetemek közelsége, közlekedés stb.).

Jó példa a városfejlesztések jelentős hatására Sárvár, ahol a wellnessfürdő megnyitását, majd fejlesztését követően újabb beruházások zajlottak. A városi turizmus megerősödése jól látszik az ingatlanárakon is: 2000 és 2017 között Sárváron 108 százalékkal emelkedtek a lakások négyzetméterárai, míg Szombathelyen 97 százalékkal, Körmenden és Celldömölkön pedig 59, illetve 37 százalékkal kell többet fizetni négyzetméterenként.

A fejlődő környékek előnyei Budapesten is meglátszódtak. Például a rendszerváltás óta sokat fejlődött 13. kerület 2014-2017-ben gazdát cserélt lakásainak fajlagos árai 56-64 százalékkal voltak magasabbak, mint 2000-2006-ban. A 2017-ben gazdát cserélt 13. kerületi ingatlanok átlagos fajlagos ára tavaly 170-241 százalékkal volt magasabb, mint 2000-ben. Ugyanezen időszak alatt Budapesten 163 százalékkal változtak a tranzakciós árak, míg országosan 148 százalékkal.

Folytatódhat a növekedés

A lakásárak növekedésének még nincs vége, hiszen az ezt támogató környezet - jó gazdasági teljesítmény, emelkedő munkabérek, emelkedő lakáshitelezés - még mindig jelen van - mondta el Horváth Áron, az ELTINGA Kutatóközpont vezetője. Szintén fontos megjegyezni, hogy bár a lakásárak korábban soha nem látott magasságokba emelkedtek, ám ugyanez igaz a fizetésekre is. A szakember szerint még idén is 5-10 százalékos növekedésre számíthatunk a lakáspiacon.