Itt a friss jelentés: 340 ezer forint felett a magyar átlagkereset

2018. áprilisban:

• A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 340 600 forint volt.
  
• Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 226 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 235 000 forintra becsülhető.
  
• A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 12,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

2018. január-áprilisban:

• A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 322 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 335 000 forint volt.
  
• A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (625 900 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (206 500 forint).
  
• A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 298 800 forint volt.
  
• Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 214 400 forint volt. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 222 900 forintra becsülhető.
  
• A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 80 ezer fő - az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8500, illetve 7500 forint.
  
• A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 12,4, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,4 kal nőtt az előző év azonos időszakához hasonlítva.
  
• A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,1 százalékos növekedése mellett a reálkereset 10,1 százalékkal emelkedett.
  
• A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 337 900 forint volt, 12,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6 százalék volt.

K&H elemzői kommentár

A bruttó és nettó átlagfizetések egyaránt 12,6 százalékkal nőttek áprilisban. A mostani kilátások szerint az idén a nettó reálbérek 9 százalékkal emelkedhetnek, ami a lakossági fogyasztásnak támaszt adhat. A jövő évi költségvetési tervezet szerint jövőre újabb minimálbér-emelés jöhet, ez pedig az átlagbérek további növekedéséhez is hozzájárul. A fizetések emelkedése viszont kockázatot is jelent versenyképességi szempontból.

Folytatódik a béremelkedés a magyar gazdaságban: áprilisban a bruttó átlagfizetések meghaladták a 340 ezer forintot, a családi adókedvezmény nélkül számolt nettó átlagbérek pedig 226 ezer forint felett voltak, ami 12,6-12,6 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben.

Vásárlásbarát fizetésemelések

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint nincs meglepetés az adatokban, a bérnövekedés részben a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének köszönhető. "Hozzájárul a folyamathoz persze az is, hogy az egyre több ágazatban látható munkaerőhiány miatt a cégek kénytelenek emelni a fizetéseket" - tette hozzá a szakember. Szerinte az idén a nettó béreknél 10 százalék feletti növekedés várható. Az inflációval korrigált nettó reálbér-emelkedés mértéke pedig a mostani kilátások szerint 9 százalék körül lehet. Utóbbi nagyobb mozgásteret ad a háztartásoknak és segíti a belső, azon belül is a lakossági fogyasztás növekedését.

Újabb emelés jöhet

Németh Dávid szerint jövőre folytatódhat a béremelkedés. Az elmúlt hetekben jelent meg a jövő évi költségvetés tervezete, amely szerint a nettó fizetések jövőre 8,8 százalékkal növekedhetnek.
"Bár a minimálbérről szóló tárgyalásokra várhatóan csak ősszel kerül majd sor, de a 2019-es költségvetésben szereplő előrejelzésből az látszik, hogy a kormány a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál emelkedéssel számol, igaz, az ideinél valamivel kisebb mértékű lehet ez az emelkedés" - fogalmazott a szakember.

Rizikós a béremelkedés

A banki szakember szerint a jelentős béremelkedés kockázatot jelent versenyképességi szempontból. A béremeléseknek ugyanis együtt kell járnia a termelékenység fokozódásával, különben lemaradhat a magyar gazdaság a nemzetközi versenyben. Ugyanakkor az is látszik, hogy több cég gépekkel igyekszik helyettesíteni és pótolni a hiányzó munkaerőt, ez viszont hatékonyabbá teszi a működést és a termelékenység javulását eredményezi.

Takarékbank elemzői kommentár

2018-ban 11 százalék körüli bérnövekedést várunk a képzett munkaerő hiánya, a közszféra idén is zajló bérrendezései illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelkedés miatt. Idén a várt 2,7 százalékos éves infláció mellett ez 8 százalék körüli reálbér növekedést jelent, míg 2013-tól 2018 végéig közfoglalkoztatottak nélkül számolva 43 százalékkal nőnek a reálbérek. A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, semmilyen ok nem látszik ennek lassulására. A képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz mostanra, különösen a nyári időszak kezdetén a rengeteg szezonális munka miatt.

A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok bérszintjének közel 80 százalékát elérje a hazai, ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, ami enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni. Ez természetesen kihat a termelés minőségére, ahogy azt látjuk például az építőipari folyamatos csúszásokon is, de fokozatosan a termelékenység növekedését is kikényszeríti ez a folyamat, egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, hogy a rendelkezésre álló szűkös munkaerő maximálisan ki legyen használva, másrészt pedig a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, amit immár nem tud kikerülni a szektor.

Harmadrészt pedig azt, hogy a fenti átalakulásokra képes vállalkozások maradjanak életben a dinamikus költségnövekedések közepette, az is segíti, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb, versenyképesebb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami fokozatosan még tovább erősíti a termelékenységet és a versenyképességet.