Zara, Pull&Bear, Bershka: amit lehet Bécsben, az tilos a magyaroknak

Aki próbált már visszavinni blokk nélkül ruhát Magyarországon a szavatossági időn belül, az valószínűleg szembesült azzal a helyzettel, hogy hazánkban a legtöbb boltban csak a blokk ellenében vesznek vissza vagy cserélnek ki termékeket. Három népszerű márka esetében teszteltük, hogyan reagálnak egy ilyen megkeresésre telefonon keresztül Budapesten és Bécsben. Felhívtunk egy-egy Zara, Bershka és Pull&Bear üzletet a két fővárosban és a következő helyzetet adtuk elő:

A telefonbeszélgetéseink alapján a következő helyzettel szembesültünk Bécsben. 

• A Zarában azt mondta az eladó, hogy nyugodtan hozzuk vissza a kabátot, nem lesz szükség a hitelkártya-kivonatunkra, a terméket ki fogják cserélni.

• A Pull&Bear-üzletben arról tájékoztattak minket, hogy a pénzt nem fogják tudni visszaadni, de a terméket ki fogják cserélni egy újra,

• a Bershkában pedig azt mondták, hogy lehetőség van a cserére, de csak miután megvizsgálták a terméket a boltban.

Az osztrák telefonok után felhívtuk a márkák egy-egy budapesti üzletét is, ahol a következőket közölték.

• A Zarában annyit mondtak, hogy blokk nélkül nem tudnak terméket visszavenni,

• a Pull&Bearben arra hivatkoztak, hogy a cseréhez szükség van a blokkon lévő adatokra, anélkül nem lehet cserélni terméket,

• a Bershkában pedig szintén annyit közöltek, hogy termék visszavételhez mindenképpen szükség van számlára.

A helyzet tehát viszonylag egyértelműnek látszik. 

Mivel kíváncsiak voltunk, hogy mi az oka ennek a különbségnek, megkerestük a három márka tulajdonosát, az Inditexet, de a cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak kérdéseinkre. A jelenség hátterével kapcsolatban azonban tudtunk beszélni egy budapesti ügyvéddel és egy fogyasztóvédelmi szakértővel is. Bár különböző okok miatt, de mindketten azt kérték, hogy a nevüket ne írjuk le.

A fogyasztóvédelmi ügyekben jártas ügyvéd elmondta, hogy a Magyarországon hatályos szabályozás alapján, bár a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a vásárlás megtörtént, azt semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy ehhez mindenképpen blokkra vagy számlára lenne szükség.

Ezzel kapcsolatban a jogász azt is hozzátette, hogyha úgy érezzük, bármi mással hitelt érdemlően bizonyítani tudjuk a vásárlás tényét, és ennek ellenére megtagadja egy bolt, hogy gyakorolhassuk szavatossági jogunkat, abban az esetben érdemes a területileg illetékes békéltető testülethez fordulni. 

Ezen a fórumon ugyanis akkor is kötelező megjelennie egy vállalatnak, ha egyébként a testület állásfoglalását nem fogadja el. Amennyiben nem jelenik meg, akkor a Fogyasztóvédelmi Hatóság meg fogja bírságolni a céget. Azt pedig könnyű elképzelni, hogy egy nagyvállalat nem szeretne sem hatósági eljárást, sem pedig békéltető testületi ülésekre járni egy szétmállott ujjú kabát miatt.

A Pénzcentrum másik forrása, egy tapasztalt fogyasztóvédelmi szakember, a Bécsben és Budapesten alkalmazott eltérő üzletpolitikai gyakorlat valószínűsíthető hátterét is meg tudta világítani.

Egy meg nem nevezett ruhamárkáról beszélt, amely Magyarországon és Ausztriában is rendelkezik üzletekkel, és korábban hazánkban is nagyon megengedő üzletpolitikai gyakorlatot folytatott a termékek cseréje, visszavétele kapcsán.

- mondta el lapunknak a szakember, majd hozzátette, 

Ez tehát azt jelenti, hogy a bécsi vásárlóbarát politikát, a fent említett három márka is valószínűleg csak jelentős költségemelkedéssel tudná megvalósítani. Az okokkal kapcsolatban a szakember egyfelől elmondta, hogy Magyarországon kevésbé fogadják el a vásárlók a cserét egy-egy hibás ruhadarabbal kapcsolatban. Sokkal inkább a pénzüket szeretnék visszakapni, Bécsben pedig jobban hajlanak a cseretermék elfogadására, ez pedig abba az irányba tolja el a boltok kereskedelmi gyakorlatát, hogy inkább megengedőbbek legyenek a visszavételeknél.

Ezen túl, a visszavitt mennyiség is nagyobb Magyarországon, ez részben valószínűleg magyarázható azzal, hogy a magyarok inkább rá vannak kényszerülve, hogy kicseréljenek egy meghibásodott néhány ezer forintos terméket, mint az osztrákok. Ugyanakkor persze nem zárható ki az sem, hogy hazánkban többen szeretnének visszaélni a helyzettel, például, ha egy terméknek semmi baja nincs, de mondjuk néhány hordás után derül ki, hogy mégsem annyira tetszik, vagy mégsem olyan kényelmes.

A boltok motivációjával kapcsolatban forrásunk még azt mondta el, hogy bár minden áruháznak érdeke, hogy csökkentse a költségeit, de nem gondolja, hogy kifejezett cél lenne a cserékből adódó költségek szélsőséges leszorítása. Sokkal inkább arról van szó szerinte, hogy Kelet-Európában is hozni akarják az egyébként alacsonyabb nyugat-európai költségszintet.

Amikor arról beszéltünk, hogy blokk híján, egy hitelkártya-kivonat segítségével legalább azt bizonyítani lehet, hogy egy adott napon bizonyosan vásároltunk egy konkrét boltban, és ezek után már az üzlet saját rendszeréből visszakereshető lenne, hogy pontosan mit is vásároltunk, a szakember elmondta, hogy ez sok üzletben egyáltalán nem valósítható meg, más helyeken pedig csak nagyon sok manuális munka árán, amit meg az üzletek, érhető okokból, szeretnek elkerülni.

A fentieken túl persze azon is el lehet gondolkodni, hogy az úgynevezett fast fashion boltokban, ahol a nagy divattervezők által meghatározott irányvonalak alapján gyártott ruhákat elérhető áron árulják (ilyen a fent említett három márka is), viszonylag gyakran cserélődnek a termékek. Így például egy kabát, kardigán vagy nadrág esetében gyakran minden papír nélkül meg lehet állapítani, hogy azt mikor (melyik néhány hónapban) vehette egy vásárló. Ez pedig azt jelenti, hogy sok esetben semmire nincs szükség ahhoz, hogy megállapítsák, egy terméknek tart-e még a szavatosság időszaka.

Ezeket mind figyelembe véve, visszásnak tűnhet az a gyakorlat, hogy egy budapesti üzletben vásárolt, szétment ujjú kabátot, ha a blokkot elvesztettük, hazánkban nem, de ugyanazon márka bécsi üzletében minden gond nélkül kicserélnek. Hosszas utazásnak tűnik egy kabátért cserébe, de a MÁV-nál 26 euróból kijön egy retúr jegy Bécsbe, tehát egy-egy drágább ruhadarab esetén, vagy ha nagyon sértve érezzük az igazságérzetünket, akár meg is érheti a kirándulás.

A cikk eredeti verziójában a jótállási és a szavatossági kifejezéseket nem megfelelően használtuk, így ezeket utólag pontosítottuk. A cikk lényegi részét ez nem befolyásolja. A hibáért elnézést kérünk.